Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

fk | 2022. január 14. |

Most, hogy már az ötödik hullám elején járunk és nálunk is egyre dominánsabbá válik az új variáns, érdemesebb lehet a vírus helyett inkább Szabó Magda Omikronjával megismerkedni, aki már 1965-ben megszületett.

A Tündér Lala című meseregény Szabó Magda legnépszerűbb gyerekeknek szóló története, amelynek megjelenése óta rengeteg feldolgozása született. 1981-ben Katkics Ilona rendezett belőle mesefilmet, ebben Írisz királynőt az orosz Irina Alfjorovna, Amalfi herceget Ernyey Béla játszotta, zenéjét a Vuk zeneszerzője, Wolf Péter szerezte. Később bábfilm, majd animációs film is készült belőle, de a színházak is rendszeresen műsorra tűzik.

„A tündérkirálynő rosszul aludt mostanában. Ez nem volt jellemző a tündérekre: Tündérország lakói jó alvók voltak, s Írisz királynő se különbözött népétől, csak az utóbbi időben voltak nyugtalanabbak az éjszakái, amióta a fiával annyi baj volt. Lala, a királyfi, minél inkább nőtt, annál több gondot okozott anyjának és nevelőjének.” – így kezdődik a meseregény. A történetben Írisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborul az ég, megharagszik rá ugyanis a hatalmas erejű varázsló, Aterpater, miután kosarat kap tőle. Közben egy másik bonyodalom is adódik, ami tovább nehezíti a helyzetet: eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Írisz szemefénye, aki nem éppen szabályos tündérgyerek. Lala nem szeret rubintáncot járni, soha nem akar szappanbuborékba utazni, Simon sassal barátkozik, a varázslói röntgenkészülék szerint ráadásul emberszíve van. Utóbbi pedig nagy baj, hiszen a törvények szerint száműzni kéne őt a tündérbirodalomból, ez pedig kapóra jön Aterpaternek, aki zavart kelt az egész országban. Hatalom, igazság, szerelem, intrika, varázslat – ezekről mesél a Tündér Lala.

Na de hogyan kerül a képbe a fent említett Omikron? Ő a tündérek nagytudású nevelője, a tündérállamtanács egyik tagja, aki szentül hisz abban, hogy Tündér Lala nem vásott, egyszerűen csak más, mint a többi tündérgyerek. Íme néhány idézet Omikronról:

„Még ez is! Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket? Lala is elfelelte a záróvizsgán az embertant meg az állattant, mint a többi tündér, de nyilván sose gondolkozott még el az emberek véges életén, legfeljebb olyan formában, hogy aki meghalt, nincs többé, s milyen jó, hogy náluk más a törvény, hogy ez az egész dolog csak állatokat meg embereket érint.”

„Omikron azt érezte, azonnal elsüllyed. Omikron lelkiismeretes nevelő volt, saját szégyenének érezte, hogy egy ilyen csavargó tündért átengedett a vizsgán.”

„Omikron megtörölte a homlokát. Jó szerencse, hogy halhatatlannak született, ez a fiú a sírba vinné.”

„Omikron égnek emelte a szemét, de megmondta. A tündértörvénykönyv szerint minden tündérállampolgár élete minden tíz esztendejében egy kívánságának teljesülésére jogosult. Ó, ez a borzasztó Lala, aki ott nőtt a csodafán, ez nem jelentkezett a maga kívánságával a tizedik születésnapján, ez várt a kéréssel, leste, mikor jut majd eszébe valami olyan, aminek a teljesítése a legnagyobb zavart keltheti!”

„– Nézd meg, Omikron – kérte Jusztin –, nálad van a Könyv.

A Könyv Omikronnál volt, mint mindig, mert máskor is előfordult már, hogy államtanácson bele kellett tekinteniök valami adat miatt. Omikron pár ezer évig azzal töltötte a szabad idejét, hogy összeállította a világ minden élőlényének jellemrajzát és személyi adatait, mert nagyon hasznos az, ha a föld minden lakója számon van tartva valahol.

Omikron könyve nem volt nagyobb, mint egy gyufásskatulya, mégis benne volt mindenki, aki valaha a világon élt vagy él.”

Tündér Lala történetét ITT lehet elolvasni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Van olyan író, akinek idén Szabó Magda regénye volt az év könyve

December a könyves listák hónapja, nemcsak nálunk, külföldön is. Izgalmas látni, másokra milyen könyvek tették a legnagyobb hatást, és az még inkább, ha kiderül: magyar is van közöttük.

...

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. 

...

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...

A feminista író, akit a fasiszták el akartak törölni, Elena Ferrante pedig újra felfedezte

Alba de Céspedes a 20. századi olasz irodalom egyik kiemelkedő alakja: küzdött a fasizmus ellen, baloldali és feminista nézeteit írásaiban sem titkolta. Börtönbe zárták, bestseller könyvét betiltották, ma pedig talán népszerűbb, mint valaha – ez pedig részben Elena Ferrante érdeme.

Szerzőink

...
Szabolcsi Alexander

A 18. századi „olvasási járvány”, ami öngyilkosságokhoz vezetett

...
bs

A spiritualitás fogja megoldani az ökológiai válságot? – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...
Borbély Zsuzsa

Egy Jókai-regényben független nő nem lehet boldog

A hét könyve
Kritika
Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?
...

Jókai Mór 200: 6 érdekesség az íróról

Jókai Mór regényeit iskoláskorunk óta olvassuk, könyvei ott vannak minden családi könyvespolcon. Bár 200 éve született, írói hagyatékával ma is foglalkozunk.

Olvass!
...

Hogyan változik meg az életed, ha kávéházat nyitsz a háború utáni Bécsben?

Az osztrák író és színész regénye az 1966-as évek Bécsébe kalauzolja az olvasót.

...

„Harmincnégy évesen még mindig az anyja elismerésére és áldására várt” – ilyen a mérgező anya-lánya kapcsolat

Hogyan lehet felépülni abból, ha az anyánk nem jól szeretett? 

...

A gleccser sem áll a szerelem útjába a finn író-biológus könyvében – Olvass bele!

Inkeri Markkula író-biológus hőse az éghajlatváltozás következményeit tanulmányozza egy gyorsan olvadó gleccseren, amikor egy titokzatos férfival találkozik.

Kiemeltek
...

Miért gondolja bárki, hogy gyereknek lenni jó?

A gyerekkorról nemcsak nosztalgikusan, hanem őszintén is lehet beszélni. Lana Bastašić Tejfogak című novelláskötete a hét könyve. 

...

„A halál nem fájhat ennyire” – Totth Benedek írása egy még el nem készült regényből

Olvasd el a részletet, ami a Könyves magazin nyomtatott különszámában jelent meg először.

...

Petőfi és Szendrey Júlia szerelme: miért választja egy finom úri kisasszony a szegény költőt?

Bizonyára sokan azt gondolják, hogy már mindent megírtak Petőfi Sándorról és Szendrey Júliáról, pedig Gyimesi Emese kötete teljesen más fényben mutatja meg ezt a kapcsolatot.