Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

fk | 2022. január 14. |

Most, hogy már az ötödik hullám elején járunk és nálunk is egyre dominánsabbá válik az új variáns, érdemesebb lehet a vírus helyett inkább Szabó Magda Omikronjával megismerkedni, aki már 1965-ben megszületett.

A Tündér Lala című meseregény Szabó Magda legnépszerűbb gyerekeknek szóló története, amelynek megjelenése óta rengeteg feldolgozása született. 1981-ben Katkics Ilona rendezett belőle mesefilmet, ebben Írisz királynőt az orosz Irina Alfjorovna, Amalfi herceget Ernyey Béla játszotta, zenéjét a Vuk zeneszerzője, Wolf Péter szerezte. Később bábfilm, majd animációs film is készült belőle, de a színházak is rendszeresen műsorra tűzik.

„A tündérkirálynő rosszul aludt mostanában. Ez nem volt jellemző a tündérekre: Tündérország lakói jó alvók voltak, s Írisz királynő se különbözött népétől, csak az utóbbi időben voltak nyugtalanabbak az éjszakái, amióta a fiával annyi baj volt. Lala, a királyfi, minél inkább nőtt, annál több gondot okozott anyjának és nevelőjének.” – így kezdődik a meseregény. A történetben Írisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborul az ég, megharagszik rá ugyanis a hatalmas erejű varázsló, Aterpater, miután kosarat kap tőle. Közben egy másik bonyodalom is adódik, ami tovább nehezíti a helyzetet: eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Írisz szemefénye, aki nem éppen szabályos tündérgyerek. Lala nem szeret rubintáncot járni, soha nem akar szappanbuborékba utazni, Simon sassal barátkozik, a varázslói röntgenkészülék szerint ráadásul emberszíve van. Utóbbi pedig nagy baj, hiszen a törvények szerint száműzni kéne őt a tündérbirodalomból, ez pedig kapóra jön Aterpaternek, aki zavart kelt az egész országban. Hatalom, igazság, szerelem, intrika, varázslat – ezekről mesél a Tündér Lala.

Na de hogyan kerül a képbe a fent említett Omikron? Ő a tündérek nagytudású nevelője, a tündérállamtanács egyik tagja, aki szentül hisz abban, hogy Tündér Lala nem vásott, egyszerűen csak más, mint a többi tündérgyerek. Íme néhány idézet Omikronról:

„Még ez is! Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket? Lala is elfelelte a záróvizsgán az embertant meg az állattant, mint a többi tündér, de nyilván sose gondolkozott még el az emberek véges életén, legfeljebb olyan formában, hogy aki meghalt, nincs többé, s milyen jó, hogy náluk más a törvény, hogy ez az egész dolog csak állatokat meg embereket érint.”

„Omikron azt érezte, azonnal elsüllyed. Omikron lelkiismeretes nevelő volt, saját szégyenének érezte, hogy egy ilyen csavargó tündért átengedett a vizsgán.”

„Omikron megtörölte a homlokát. Jó szerencse, hogy halhatatlannak született, ez a fiú a sírba vinné.”

„Omikron égnek emelte a szemét, de megmondta. A tündértörvénykönyv szerint minden tündérállampolgár élete minden tíz esztendejében egy kívánságának teljesülésére jogosult. Ó, ez a borzasztó Lala, aki ott nőtt a csodafán, ez nem jelentkezett a maga kívánságával a tizedik születésnapján, ez várt a kéréssel, leste, mikor jut majd eszébe valami olyan, aminek a teljesítése a legnagyobb zavart keltheti!”

„– Nézd meg, Omikron – kérte Jusztin –, nálad van a Könyv.

A Könyv Omikronnál volt, mint mindig, mert máskor is előfordult már, hogy államtanácson bele kellett tekinteniök valami adat miatt. Omikron pár ezer évig azzal töltötte a szabad idejét, hogy összeállította a világ minden élőlényének jellemrajzát és személyi adatait, mert nagyon hasznos az, ha a föld minden lakója számon van tartva valahol.

Omikron könyve nem volt nagyobb, mint egy gyufásskatulya, mégis benne volt mindenki, aki valaha a világon élt vagy él.”

Tündér Lala történetét ITT lehet elolvasni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Van olyan író, akinek idén Szabó Magda regénye volt az év könyve

December a könyves listák hónapja, nemcsak nálunk, külföldön is. Izgalmas látni, másokra milyen könyvek tették a legnagyobb hatást, és az még inkább, ha kiderül: magyar is van közöttük.

...

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. 

...

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!