Szabó Magda találta ki Omikront

„Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket?” – írja Szabó Magda a Tündér Lalában, amelynek egyik szereplője, a tündérek nevelője szintén a görög ábécé 15. betűje után kapta a nevét, akárcsak a koronavírus legújabb variánsa.

fk | 2022. január 14. |

Most, hogy már az ötödik hullám elején járunk és nálunk is egyre dominánsabbá válik az új variáns, érdemesebb lehet a vírus helyett inkább Szabó Magda Omikronjával megismerkedni, aki már 1965-ben megszületett.

A Tündér Lala című meseregény Szabó Magda legnépszerűbb gyerekeknek szóló története, amelynek megjelenése óta rengeteg feldolgozása született. 1981-ben Katkics Ilona rendezett belőle mesefilmet, ebben Írisz királynőt az orosz Irina Alfjorovna, Amalfi herceget Ernyey Béla játszotta, zenéjét a Vuk zeneszerzője, Wolf Péter szerezte. Később bábfilm, majd animációs film is készült belőle, de a színházak is rendszeresen műsorra tűzik.

„A tündérkirálynő rosszul aludt mostanában. Ez nem volt jellemző a tündérekre: Tündérország lakói jó alvók voltak, s Írisz királynő se különbözött népétől, csak az utóbbi időben voltak nyugtalanabbak az éjszakái, amióta a fiával annyi baj volt. Lala, a királyfi, minél inkább nőtt, annál több gondot okozott anyjának és nevelőjének.” – így kezdődik a meseregény. A történetben Írisz ​tündérkirálynő örök birodalma fölött beborul az ég, megharagszik rá ugyanis a hatalmas erejű varázsló, Aterpater, miután kosarat kap tőle. Közben egy másik bonyodalom is adódik, ami tovább nehezíti a helyzetet: eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Írisz szemefénye, aki nem éppen szabályos tündérgyerek. Lala nem szeret rubintáncot járni, soha nem akar szappanbuborékba utazni, Simon sassal barátkozik, a varázslói röntgenkészülék szerint ráadásul emberszíve van. Utóbbi pedig nagy baj, hiszen a törvények szerint száműzni kéne őt a tündérbirodalomból, ez pedig kapóra jön Aterpaternek, aki zavart kelt az egész országban. Hatalom, igazság, szerelem, intrika, varázslat – ezekről mesél a Tündér Lala.

Na de hogyan kerül a képbe a fent említett Omikron? Ő a tündérek nagytudású nevelője, a tündérállamtanács egyik tagja, aki szentül hisz abban, hogy Tündér Lala nem vásott, egyszerűen csak más, mint a többi tündérgyerek. Íme néhány idézet Omikronról:

„Még ez is! Omikron teljesen felületesen szokott előadni a halál kérdéséről, mert hiszen rájuk úgyse vonatkozik az elmúlás, s minek búsítani ilyesmivel a tündéreket? Lala is elfelelte a záróvizsgán az embertant meg az állattant, mint a többi tündér, de nyilván sose gondolkozott még el az emberek véges életén, legfeljebb olyan formában, hogy aki meghalt, nincs többé, s milyen jó, hogy náluk más a törvény, hogy ez az egész dolog csak állatokat meg embereket érint.”

„Omikron azt érezte, azonnal elsüllyed. Omikron lelkiismeretes nevelő volt, saját szégyenének érezte, hogy egy ilyen csavargó tündért átengedett a vizsgán.”

„Omikron megtörölte a homlokát. Jó szerencse, hogy halhatatlannak született, ez a fiú a sírba vinné.”

„Omikron égnek emelte a szemét, de megmondta. A tündértörvénykönyv szerint minden tündérállampolgár élete minden tíz esztendejében egy kívánságának teljesülésére jogosult. Ó, ez a borzasztó Lala, aki ott nőtt a csodafán, ez nem jelentkezett a maga kívánságával a tizedik születésnapján, ez várt a kéréssel, leste, mikor jut majd eszébe valami olyan, aminek a teljesítése a legnagyobb zavart keltheti!”

„– Nézd meg, Omikron – kérte Jusztin –, nálad van a Könyv.

A Könyv Omikronnál volt, mint mindig, mert máskor is előfordult már, hogy államtanácson bele kellett tekinteniök valami adat miatt. Omikron pár ezer évig azzal töltötte a szabad idejét, hogy összeállította a világ minden élőlényének jellemrajzát és személyi adatait, mert nagyon hasznos az, ha a föld minden lakója számon van tartva valahol.

Omikron könyve nem volt nagyobb, mint egy gyufásskatulya, mégis benne volt mindenki, aki valaha a világon élt vagy él.”

Tündér Lala történetét ITT lehet elolvasni.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Van olyan író, akinek idén Szabó Magda regénye volt az év könyve

December a könyves listák hónapja, nemcsak nálunk, külföldön is. Izgalmas látni, másokra milyen könyvek tették a legnagyobb hatást, és az még inkább, ha kiderül: magyar is van közöttük.

...

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán

Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel. 

...

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Ezeket a műsorokat néztek legtöbben a Netflixen 2026 első felében

Ezeket a műsorokat néztek legtöbben a Netflixen 2026 első felében

A Bridgerton és a Nyáron a párom is sok millió nézőt láncolt a képernyő elé.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

 Németh Gábor Arról, ami hiányzik című visszaemlékezését közöljük.

Olvass!
...

„Könnyebb skizofrénnek lenni és halottakkal beszélgetni, mint szembenézni a magánnyal” – Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

Benned is felerősödnek a zajok, ha lehalkul a külvilág? Olvass bele Ijjas Flóra regényébe!

...

Milyen férfi az ilyen? Olvass bele Charles Bukowski újra megjelent novelláskötetébe!

„Senki sem engedhette meg magának, hogy kiszakítsa az egyik nadrágját a térdénél, mert akkor kiderült volna, hogy szegény, és hogy seggfej…”

...

Hol van az otthon? Olvasd el Csepelyi Adirenn novelláját!

Részlet Csepelyi Adrienn Otthonról haza című novelláskötetéből.

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.