„Otthonában látogattuk meg Szabó Magdát, a népszerű magyar írónőt” – hangzik az 1969-es filmhíradó felvezetője, amelyet Soproni János és Fifilina József készített. A kétperces felvételen, amely a Filmhíradók online oldalon nézhető meg, Szabó Magda látható, ahogyan könyvespolca előtt ül íróasztalánál és gépel. Aztán mesélni kezd:

„Így telt el az élet. Mindig írásban, mindig könyvek között. Már a gyerekkorban is így telt el. Apám is, anyám is olyan családból származik, ahol nagyon sok volt az amatőr író meg a hivatásos is. Gyerekkoromban annak örültem a legjobban, ha mind a hárman írtunk. Apám vagy anyám elkezdte a történetet és nekem volt szabad hozzá segíteni. Aztán amikor felnőttem, akkor sem volt másképpen. Én is hivatásos író lettem” – mondja.

Majd feláll a könyvespolcához lép, és leemel két könyvet: „Ezzel a két könyvvel kezdődött, a Freskóval meg Az őzzel. Még nem ebben a lakásban születtek, csak a testvéreik. Azok csatlakoztak mellé.”

A különleges, fekete-fehér felvételen arról is beszél, hogy mi szokta hajtani, amikor belekezd egy könyv írásába. „Hogy is születnek ezek a regények? Tulajdonképpen nyugtalansággal. Nyugtalan leszek, valamit szeretnék elmondani az olvasónak, valamit, ami tulajdonképpen egy mondatba rögzíthető. Ez az egy mondat vissza-visszatér a tudatomban. Nem hagy békén. Egy idő múlva már nem jön egyedül, hoz magával figurákat, ezek a figurák sehol másutt nem élnek csak az én képzeletemben. A figuráknak egy idő múlva tudom a nevüket, tudom a történetüket.”

A képkockákon egy pillanatra férje, Szobotka Tibor is felbukkan, ahogyan olvas, lapozgat egy fotelben ülve. „Most is kollektív munka folyik nálunk – mondja Szabó Magda –  A szüleim helyett most a férjem a társam. Ő is író, irodalomtörténész. Neki mutatok meg mindent. Ha azt mondja valamelyik fejezetre, hogy jó, mehetek tovább, akkor megyek tovább. Csak azt tudom mondani, amivel kezdtem: Így kezdődött, így telt az élet, remélem, hogy így is fog folytatódni és egyszer valamikor így fejeződik be. Munka közben.”

Ha olvasnál még Szabó Magdáról és Szobotka Tiborról: 

Szabó Magda: Néztük egymást, én és a város - Vaktérkép // Debrecen

Csak egyszer történik meg, hogy az ember talál egy ismeretlen Szabó Magda-regényt

Alárendelni egy életet Szabó Magdának

Szobotka Tibor naplóiban Szabó Magda kitörölhetetlenül jelen van

Szabó Magda újonnan előkerült kisregénye tele van érzelmi feszültséggel

Szabó Magda azért nem vállalt gyereket, mert nem akart a rendszer túsza lenni

Szabó Magda sokszor lebegtette, hogy mi az igazság és mi a fikció

Szabó Magda élete utolsó pillanatáig olvasott