A robot még nem ír könyvet, de segít a könyvkiadásban

Idén online formában rendezték meg a budapesti jövőfesztivált, a Brain Bart. Szabados Ágnes, a Nincs időm olvasni kihívás elindítója, az RTL Klub műsorvezetője beszélgetett Jentetics Kingával, a PublishDrive elindítójával. Jentetics gyerekkora óta olvas, két szerelme volt, a zene és az olvasás, de verseket és novellákat is írt. A Háború és béke, Az átváltozás és József Attila versei voltak számára a legmeghatározóbbak, hegedűlt sokáig, a zeneiparban dolgozott digitális marketing területén, a diplomáját is ebből írta: milyen hatással van az egyes országok megítélésére a zene. Az angol nyelven írt dipolamunkáját meg akarta jelentetni - innen indult a története.

A technológia és a kultúra folyamatos hatással van egymásra. A TV, a VHS, a DVD vagy a streaming nemcsak hordozófelület, hanem hatással van a tartalomra is. A zenében megszűntek az albumok, és nemcsak dalokként, hanem videóként is terjednek. A könyvkiadásban ekkora technológiai változások nem voltak: az elmúlt húsz évben leginkább a könyvekhez való hozzáférés változott az online könyvkereskedők megjelenésével, az algoritmusra épülő ajánlásokkal, illetve az ekönyv megjelenésével.

Technikai tudás nélkül készítette el Jentetics a diplomamunkájából a könyvét a tördeléstől a címlapig. A könyv megjelent, Mexikóból és Brazíliából is vásárolták. Jentetics felismerte a rendszerben a problémát és elindította self-publishing kiadóját.

Nemcsak olvasóként van hozzáférésünk sokkal több könyvhöz az anyanyelvünktől az angolon át bármelyik kisnyelvig, hanem szerzőként is sokkal könnyebb megjelenni a könyvpiacon. Az irodalom kapuőrei a folyóiratok és a könyvkiadók. Az internet megjelenésével, a közösségi média iszonyú elérésével mindenki lehet költő vagy író, ráadásul olyannyira demokratizálódott a könyvkiadás, hogy bárki adhat ki könyvet. Az önálló üzletág lehetőséget biztosít mindazok számára, akik pénzt akarnak keresni, és hisznek annyira a mukájukban, hogy a hivatalos kapuőröket kikerülve megjelenjenek a piacon. Arra a kérdésre, hogy minden könyvet ki kell-e adni, Jentetics azt válaszolta, hogy nekik nem feladatuk erről dönteni, ők abban érdekeltek, hogy mindenkit hozzásegítsenek a megjelenéshez (a gyűlöletkeltő szövegeket automatizálva szűrik).

A Word szövegszerkesztőjét mindenki ismeri, nyilván ebből bonyolultabb szerkesztőszoftverek is vannak. Ez az irány: ha megvan a kézirat, akkor csökkenteni kell a költségeket, ehhez pedig autmatizálni, egyszerűsíteni és felgyorsítani kell a folyamatokat. 

Nem a szerkesztő vagy a kiadó dönti el még a megjelenés előtt, mi a jó könyv, hanem majd az olvasók a megjelenés után.

Cégük print-on-demand szolgáltatást is nyújt, ami a könyvpiac igazi nagy forradalma lehet, főleg COVID idején: a könyvet megrendelem online, majd azt kinyomtatják és leszállítják nekem. Erről a folyamatról nekem userként nem kell tudnom. Ez kiadói és kereskedői nézőpontból iszonyú fontos, mert nem kell óriási raktárakat és készleteket fenntartani. Ez óriási kockázatcsökkenést jelent kiadói szempontból, nem kell azon sakkozni, hogy 500 vagy 5000 példányban adjanak ki könyveket. 

Jentetics az ekönyvpiacról elmondta, hogy a legnagyobb kiadókkal dolgoznak együtt, például a Librivel, és kiemelte, hogy a nyomtatott könyvek 5%-os áfájával szemben az ekönyvekre kivetett 27% miatt teljesen másképp alakult az ekönyvek ismertsége és népszerűsége itthon. Azt látják, hogy a fogyasztók egyre jobban érdeklődnek a digitális tartalomfogyasztás iránt.

A PublishDrive abban tudja segíteni a szerzőket és a kiadókat, hogy minél könnyebben tudják értékesíteni a könyveiket. És ezt rögtön pontosítani kell, mert a könyv lehet ekönyv vagy hangoskönyv is, illetve print is. 

A tartalmaikat több mint 400 ország online könyváruházába és több tízezer digitális könyvtárába juttatják el. Ők onnantól tudnak segíteni, ha megvan a kézirat.

Például nem szerkesztőt használnak, hanem egy robotot, ami elolvassa és kategorizálja a szöveget. A szerzők kezét a könyv megjelenése után sem engedik el, még a könyv marketingstratégiájának megtervezésében is segítenek. Az egyik brit szerzőjük egy hét alatt keresett 15 ezer dollárt, vagyis 4,5 millió forintot romantikus spekulatív fikciójával (shapeshifter). A cégvezető szép sikereket látott nonfictionben is, a járvány miatt felpörögtek a párkapcsolatokra és családi kapcsolatokra fókuszáló könyvekre.