Ez a Palesztináról szóló kötet új megvilágításba helyezi a konfliktust, kapott is egy rangos zsidó könyvdíjat

Ez a Palesztináról szóló kötet új megvilágításba helyezi a konfliktust, kapott is egy rangos zsidó könyvdíjat

Oren Kessler Palestine 1936 című könyve “a két nacionalizmus” történetét mondja el, és árnyaltan foglalkozik a zsidó-palesztin konfliktus ritkán tárgyalt, de fontos fejezetével.

sa | 2024. április 29. |

A zsidó könyvkiadás egyik legrangosabb díját olyan tényirodalmi kötet kapta, ami azzal foglalkozik, hogyan tanulhattak volna meg a zsidók és az arabok együtt élni a történelmi Palesztinában.

Az amerikai-izraeli szerző könyvét a Forward szerint kétféleképpen is lehet olvasni, egyfelől felcsillant némi reményt a helyzet rendezhetőségére, másfelől a könyvben leírt eseményeket – a cionisták katonai és politikai konszolidációjának időszakát és a zsidó állam majdnem teljes elutasítását a palesztinok részéről – a következő 88 véres év megelőlegezésének is tekinthetjük. 

Miért a Palestine 1936 kapta a díjat?

Indoklásában a Sami Rohr Zsidó Irodalmi Díj szervezői azt írták, hogy a 100 ezer dollárral (kb. 36,6 millió forintos) járó elismerést azért Kessler könyve kapja, mert árnyaltan és kiegyensúlyozottan szól a közel-keleti konfliktus eredetéről, és arról, hogy ennek milyen messzemenő következményei vannak korunkban.

Miről szól Kessler könyve?

A kötet az 1936 és 1939 közötti időszakra összpontosít, amikor a brit mandátum alatt élő arabok fellázadtak a növekvő zsidó lakosság és a britek ellen. Kessler, aki különböző agytrösztöknek és a Jerusalem Postnak is dolgozott, például olyan becsléseket idéz, amelyek szerint 500 zsidó, 250 brit katona és legalább 5000 arab halt meg a zavargásokban és az azt követő brit fellépésben.  

Az erőszak elharapódzása idején a Peel-bizottság azt javasolta,

hogy a területet arab és zsidó államokra osszák fel, valamint korlátozzák a zsidó bevándorlást.

A David Ben-Gurion és Háim Weizmann nevével fémjelzett cionista vezetés elfogadta a javaslatot; Mohammed Amin al-Husszeini, Jeruzsálem nagymuftija és a palesztinai arab közösség de facto vezetője viszont elutasította az ötletet és dzsihádra szólított fel.

Kessler az eseményeket „a két nacionalizmus történetének és a kettő közötti első nagy robbanásnak” nevezi. A zsidók a lázadást a maguk javára fordították: professzionalizálták a hadseregüket (Nagy-Britannia segítségével), bővítették a mezőgazdaságot és az ipart, és azzal a magabiztossággal léptek a következő viharos, tragikus évtizedbe, hogy képesek ellenállni az arab ellenállásnak.

A palesztinok eközben politikailag, gazdaságilag és katonailag meggyengülve kerültek ki a felkelésből.

A történészek mindkét oldalon egyetértenek abban, hogy a felkelés kudarca megalapozta azt, amit a palesztinok Nakbának – vagy „katasztrófának” – neveznek, és Izrael győzelmét az 1948-as függetlenségi háborúban. 

Kessler többnyire hagyja, hogy olvasói eldöntsék, hogy az 1930-as évek leckéi hasznosak-e 2424-ben. Azt viszont szeretné, ha jobban megértenénk egy olyan időszakot, ami eddig – legalábbis angol nyelven – nem kapta meg a neki járó figyelmet. És amelynek szerinte „annyi lenyűgöző és komplex szereplője van a palesztinai háromszög mindhárom oldalán: a zsidók, az arabok és a britek”. 

Ha a izraeli-palesztin háborúról és az elhúzódó konfliktusról olvasnál magyarul, ezeket a könyveket ajánljuk.

(Forward)



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nobel-békedíjra jelölték a palesztin Szabadság Színházat

...

Szabadon engedték a menekülés közben elfogott palesztin költőt

A Gázából való menekülés közben elfogott palesztin költőt, Masab Abu Tohát állítólag szabadon engedték. 

...

Az izraeli-palesztin konfliktus családban marad

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

Olvass!
...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

A nyomozás még az esküvő alatt sem áll le: olvass bele A csütörtöki nyomozóklub folytatásába!

A csütörtöki nyomozóklub még a legváratlanabb pillanatban is képes elkapni a tettest. 

...

Stephen King kedvenc horrorszerzője itthon szinte ismeretlen – Olvass bele Az árvíz című regénybe!

Michael McDowell nemcsak szakmai, de baráti viszonyt is ápolt Stephen Kinggel és feleségével.