Az izraeli-palesztin konfliktus családban marad

.konyvesblog. | 2015. január 26. |

"E történet magvait több mint húsz esztendeje vetették el. Még középiskolásként kerültem tartósan külföldre, szórakozást és kalandot kerestem, szabadulást az otthoni felügyelettől. Eredetileg Párizsba kívánkoztam, de szüleim elvetették az ötletet, és arra a nyárra inkább a rabbi lányával Izraelbe küldtek. Akkoriban annyira tájékozatlan voltam az ottani helyzetről, hogy azt hittem, a 'palesztin' az 'izraeli' szinonimája. Hét év múlva, amikor hazatértem az USA-ba, már többet tudtam, mint szerettem volna” - ezekkel a szavakkal emlékezett vissza Michelle Cohen Corasanti zsidó származású írónő az első könyvének témájául választott zsidó-palesztin konfliktusról.

Michelle Cohen Corasanti: A mandulafa

Fordította: Komáromy Rudolf, Európa Könyvkiadó, 2014, 400 oldal, 2797 HUF

 

A mandulafa olyan, mint a történet középpontjában álló család. Sérülékeny, de erős, a gyökerek oly szívósak, hogy hiába a viharos évek, a fa ennek ellenére életben marad. Mindent átvészel és megtörten ám, de állva marad, ahogy a család is. A néhány évtizedet felölelő történet a palesztin-izraeli konfliktus köré íródott: csapás csapást követ, „törnek az ágak”, de az Apa személye rendületlenül hisz a jóban és a jóságban. Habár ártatlan, mégis hosszú éveket tölt börtönben, személyisége átragyog a börtön falain túlra, útjelzőként szolgál a kiemelkedő tehetségű főhősünk számára. Az Apa, mint a mandulafa gyökere, erősen tartja a családot és támogatja a legerősebb ágát, a legnagyobb fiát, Ihmedet, akinek matematikai zsenialitása kiutat jelent számára a nyomorból, a háborúból. Habár maga mögött hagyja a háborút, családját segíti, mégis állandó küzdelemben él.

Ihmed öccse, Abbász egy tragikus szerencsétlenség következtében nyomorék lesz, megkeseredik, és az addig elválaszthatatlan testvérek elhidegülnek egymástól. A szakadék egyre nő, mert Abbász a Hamászhoz csatlakozik, Ihmed pedig nyugat felé nyit. Utóbbit időről időre próba elé állítja az élet, és arra kényszeríti, hogy palesztin mivoltát félretéve legyen elsősorban ember, szerető társ, tudós. Abbász és Ihmed a két ellentétes úton indul el a zsidó-palesztin kérdés megválaszolására, ugyanakkor rájuk is igaz a mondás, miszerint bár a fáról letörhetnek az ágak, azok mégis a fa részei maradnak.

Mi is ez a könyv? Háborús regény, családregény, fejlődésregény? Egy kicsit mindegyik, de igazából arra az egyszerű tényre igyekszik rámutatni, hogy az igazi emberi értékek a legmélyebb nyomorban és a legnagyobb sikerben is velünk vannak, ám rajtunk múlik, hogy mennyire hatnak át minket.

Szerző: Albert-Horváth Szilvia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.