Az utóbbi hetek attól voltak hangosak, hogy felháborodási hullám indult J. K. Rowling ellen, amiért egy cikk ürügyén Twitter-posztban fejtette ki, hogy szerinte miért fontos a biológiai nem (az ügy részleteiről ITT írtunk részletesebben). A Harry Potter írójának megjegyzése hatalmas vihart kavart, sokan transzfóbnak nevezték és még maga Daniel Radcliffe is felszólalt ellene. Az ügy azonban nem állt meg itt, Rowling brit kiadójának alkalmazottai ugyanis fellázadtak, mert nem akartak az új gyerekkönyvén dolgozni a kijelentése miatt, majd Rowling irodalmi ügynökségének több tagja is szerződést bontott a céggel.

Nem is csoda, hogy most Rowling is azok közt a közszereplők közt van, akik aláírták azt a nyílt levelet, amely a Harper’s magazinban jelent meg kedden, és ami épp az ilyen esetek ellen szeretne tenni valamit.  Az elnémítás kultúrája ellen felszólaló röpiratot összesen 150 író, tudós és művész írta alá, a tiltakozók közt olyan neveket találunk a Harry Potter írója mellett, mint Margaret Atwood, Salman Rushdie, Martin Amis, Noam Chomsky, Steven Pinker, Malcolm Gladwell vagy Gloria Steinem.

Maga a levél arról szól, hogy jelenleg a kulturális intézmények komoly próbával néznek szembe, hiszen olyan pillanatokat élünk, amikor az emberek végre felszólalnak a társadalmi és faji egyenlőtlenség miatt és reformokat követelnek az egyenlőség megteremtése érdekében. Mint írják, örülnek ennek a fejlődésnek, ugyanakkor az emberek mindeközben egyre kevésbé tolerálják a sajátjuktól eltérő véleményeket, ami ellen fel kell emelniük a hangjukat, mert az eszmék és információk szabad áramlása egyre jobban korlátozódik.

A nyílt levél szerzői szerint, azok, akik manapság íróként, újságíróként vagy művészként dolgoznak, a megélhetésüket kockáztatják, ha kifejtik a véleményüket egy-egy témával kapcsolatban, és a nyilvános megszégyenítés is egyre gyakoribb, ha valaki olyasmit mond, amivel a többség nem ért egyet. Simán kirúgnak szerkesztőket vitatott cikkek miatt, könyveket vonnak vissza a kiadók, újságírókat tiltanak el bizonyos témáktól, és embereket mondatnak le ilyen ügyek miatt.

Az aláírók szerint nem az elhallgattatás vagy az elnémítás a megoldás, hanem a nyilvános vita, egymás meggyőzése. Mint írják, hamis az a képzet, miszerint választani kell a szabadság és az igazság között, az íróknak pedig olyan közegre van szüksége, ahol kísérletezhetnek, és ahol hibázhatnak is, anélkül, hogy meghurcolnák őket.  

Forrás: Harpers