A női írók leginkább csak akkor nyernek irodalmi díjakat, ha férfi szereplő szemszögéből írnak, derítette ki Nicola Griffith. Az angol-amerikai írónő az elmúlt tizenöt évben irodalmi díjat nyert regényeket elemezte abból a szempontból, milyen nemű a szerzőjük illetve a narrátoruk.
A Pulitzer-díj ebből a szempontból elég tipikusnak tekinthető: az utóbbi tizenöt évben egyetlen egyszer sem nyerte meg olyan regény, amelynek a főszereplője nő. A díjat elnyerő hat női szerző közül három férfinarrátor bőrébe bújt, a többiek több, különböző nemű elbeszélővel dolgoztak; a nyertesek legnagyobb része férfi volt, férfi narrátorral. Nagyon hasonló eredmények jöttek ki a Man Booker , a National Book Awards, a National Book Critics Circle Awards és a Hugo Award vizsgálata során is. „Ez alapján úgy tűnik, hogy a nők valamiért nem elég érdekesek, nem számítanak.” - kommentálta az eredményt Griffith.
Mindössze egyetlen díj volt, ami megdönteni látszik ezt a trendet: az amerikai ifjúsági regényeket díjazó Newberry Medalt többször nyerte meg olyan történet, amelyben lány az elbeszélő, mint olyan, amelyben fiú. Persze ebből következtetést levonni önmagában elég nehéz, mindenesetre Griffith így sommázta az eredményt: „Úgy látszik, a nőkkel ellentétben a lányok érdekesek. Ők még számítanak.”
Nem könnyű megmagyarázni, mi lehet az oka annak, hogy a női nézőpontból elbeszélt történetek ennyire nem képviseltetik magukat a díjazottak között. Talán a díjak sorsáról döntő irodalmi bírák találják ennyire érdektelennek a nőkről szóló írásokat? Esetleg a női szerzők eleve cenzúrázzák magukat, és inkább férfiakról írnak, hogy esélyesebbek legyenek az elismerésre? Nem lehet tudni, ahogyan azt sem, hogy honnan ered ez a nők történeteit eleve másodrendűnek ítélő világszemlélet. Griffith a karteziánus filozófiára tippel, amely a test-lélek szembeállítást a férfi-nő párossal hozza összefüggésbe: a férfiak a szellemet és a jóságot, míg a nők a testet és a bűnt jelképezik. Az okok homályba vesznek, az eredmények viszont világosak: úgy tűnik, a női hangokat nem hallja meg a világ, legalábbis az irodalmi ítészek biztosan nem.
Más felmérések szerint a női szemszög nem csak az irodalmi díjátadókon alulreprezentált, hanem úgy általában az irodalmi életben is: ami a prominens irodalmi lapokat illeti, még mindig jóval több férfi szerző publikál bennük, mint nő. Pedig nemrég már örvendetesen kiegyenlítettnek tűnt a két nem aránya, 2015-ben azonban a publikáló női írók száma újra látványosan csökkenni kezdett: jelenleg másfélszer annyi férfi közöl írást az irodalmi magazinokban, mint nő.
Forrás: Vocativ, nicolagriffith.com
