Az első nagyjátékfilmjével, a Saul fiával rögtön a csúcsra érő Nemes Jeles László ezúttal egy angol nyelvű filmmel jelentkezik, a forgatást 2026-ra tervezik.
A 2023-ban elhunyt Cormac McCarthy Odakint a sötétség című műve egy sötét tündérmese, ami a nagy gazdasági világválság idején játszódik az Appalache-hegység zord tájain. Az 1968-ban megjelent regény főhőse egy fiatal nő, Rinthy Holme, aki a bátyjától esik teherbe. A bátyj a névtelen csecsemőt az erdőben a sorsára hagyja, de a nővérének azt mondja, hogy az újszülött természetes halállal halt meg. Rinthy nem hisz neki, és elindul, hogy megkeresse az újszülöttet. Miközben a két testvér külön járják a vidéket, három félelmetes idegen ered a nyomukba, akik mindenütt halált és pusztítást okoznak, ahol csak megjelennek.
„Mióta először olvastam az Odakint a sötétséget, az volt az álmom, hogy filmet készítsek belőle, és megtaláljam azt a filmes nyelvet, amely méltó Cormac McCarthy szuggesztív és kozmológiai művéhez” – mondta Nemes Jeles László a Deadline kérdésére.
A főszerepekben két fiatal tehetség: Lily-Rose Depp nagyobb figyelmet Az idol című sorozatért kapott, míg Jacob Elordi az Eufóriában és a Saltburnben szerepelt.
„Ezzel a két elképesztő színésszel együtt most úgy érzem, hogy ez lehetséges. A rendkívüli alapanyag hatalmas inspirációt jelent egy olyan egyedi világ felépítéséhez, amely egyszerre vibrál az élettől és a haláltól.
Egy izgalmas road movie, egy borzalmas és gyönyörű utazás az emberi lélek labirintusába
– ezekkel az ambíciókkal vágok neki az Odakint a sötétségnek”.
Western, krimi, horror mitikus térbe helyezve
A regény főszereplőinek útját is a bűn és annak következményei kísérik végig. A regény szereplőit a korszak meghatározhatatlansága, a régies, század előtti világot idéző tárgyi környezet keveredése olyan modern, apokaliptikus felhangú kifejezésekkel, mint android, plazma, celluloidgallér, gázlehelet, mitikus térbe helyezi, és a bűnösség kérdését is szimbolikus síkra emeli.
McCarthy a western, a krimi és a horror műfaji kódjait elegyítette műveiben, prózája „olyan, mintha Móricz Zsigmond és Bodor Ádám a Károli-Bibliából olvasnának fel egymásnak a vadnyugaton, közben a háttérben Tom Waits énekelne csendesen-fájdalmasan” ‒ fogalmazta meg az amerikai prózaíró 85 születésnapján a Könyves Magazinnak Dragomán György.
Az író prózája nemcsak a fentiek miatt egyedi, az ún. McCarthy-mondat a meglehetősen megfontolt vesszőhasználat alapján is beazonosítható, vagy épp arról, hogy hiányoznak belőle a pontosvesszők, valamint az idézőjelek. A többszörösen díjnyertes író 2007-ben megkapta a Pulitzer-díjat, Nem vénnek való vidék című könyvéből pedig négyszeres Oscar-díjas film készült.
(Deadline)
