Elindult az #olvassnádast közös olvasás Ott Anna és a Jelenkor Kiadó Instagram-csatornáján. Tizenöt héten át százoldalas egységekben dolgozzák fel a tizenöt éve megjelent Párhuzamos történeteket. Az online olvasókör vendége Szolláth Dávid irodalomtörténész-kritikus volt, akivel az alábbi három fejezetről beszéltünk: Le nu féminin en mouvement, Varázstükörben önmagát, Titkos életének bejáratán (korábbi vendégek: Sárközy Bence, Valuska László).
- Szolláth Dávid épp egy Mészöly Miklós-monográfián dolgozik, amelyben Nádas Péterről is olvashatunk majd, hiszen jó barátság volt a két író között, így Nádas fontos adatközlő, ennél érdekesebb Mészöly és Nádas művei között húzódó párhuzamos történetek. Mészöly Miklós Film című könyvéhez tartozó műhelynaplóiban húsznál is több címváltozat van lejegyezve, az egyik cím a Párhuzamos történetek volt.
- Először részleteket olvasott csak a Párhuzamos történetekből, amiket folyóiratok közöltek és borzasztóan izgalmas volt a várakozás, hogy vajon mi lesz ez a hatalmas mű. Ezek a részletek elhitették, hogy valamivé majd összeáll a regény.
- Valakit irritál, hogy nem a hagyományos módon elbeszélt ez a történet, valakit pedig ösztönöz, Szolláth az utóbbiakhoz tartozik. A könyv belevisz egy nyomolvasó, felderítő, ide-oda lapozgató mániákus olvasásba és aztán nem egyenlít ki minden számlát, ezért újra- és újraolvassa az ember.
- A Párhuzamos történetek mellett nem érdemes mást, könnyebbet olvasni. Válassz olyan könyvet, amivel az olvasói képességeidet ki tudod maxolni, amiben felfedezed, hogy még erre is van olvasói kapacitásod. Az nem baj, ha közben néhányszor odavágod, a nagy műveket néhányszor abba kell hagyni. Prousttól lezsibbad az agyad, a Ulyssesbe beletörik az agyvelőd és aztán visszamászol hozzá, mert nem bírod nem nézni, amit mutatnak. A Párhuzamos történetek is ilyen.
- Van az a helyzet, amikor az ember könnyűt olvas. A Párhuzamos történetek is könnyű, legalábbis eljátssza, hogy az. A könyv elindít egy családregényt, egy nevelődési regényt, egy krimit a három zsúrfiúval, akik kémek a hatvanas években, pofátlanul felhasznál számos populáris műfajt, kéjes élvezettel használja ki az olvasói igényeinket és az orrunknál fogva vezet.
- A Le nu féminin en mouvement című fejezet az első kötet egyik legjobb része Szolláth szerint. Egy hosszan elnyújtott taxijelenetet kapunk, amit egy partitúraként lehet olvasni. Külön sávja van a két nő közötti testi kommunikációnak, a verbális kommunikációnak és a fejükben zajló dolgoknak. Lekottázható a szöveg, hogy a három sáv hogyan van folyamatosan aszinkronban egymással.
- Erna párhuzama a német szálon Isolde.
- Erna a regény sok szereplője közül azok közé tartozik, aki nagyon jó megfigyelő. Ilyen megfigyelő például a nyomozó, ilyenek lesznek a fajbiológusok. Mivel Nádas maga profi megfigyelő, ezért a regényben is folyamatosan megfigyelőket léptet fel, hogy ezt tudja csatornázni a szövegbe.
- Az egyik nagy hagyomány, amit Nádas nemcsak itt, hanem az Emlékiratok könyvében is játékba hoz, az a lélektani realizmus, ahol általában a hős cselekedetei a múltjával vannak megindokolva. Ezzel tréfálkozik a Párhuzamos történetek, valamilyen szinten megvalósítja és elhiteti az olvasóval, de egy lélektani regényben nem olvasunk négyszáz oldalas szeretkezés-jeleneteket, nem olvassuk ennyire a testet. Itt a lelki történéseket felülírja a testi működések bemutatása.
