Elhunyt Mihail Gorbacsov, "a peresztrojka atyja" 

Elhunyt Mihail Gorbacsov, "a peresztrojka atyja" 

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov Nobel-békedíjas volt szovjet párt- és állami vezető, aki történelmi szerepet játszott az úgynevezett szocialista társadalmi berendezkedés felszámolásában az egykori Szovjetunióban és szövetséges országaiban, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.

sa | 2022. augusztus 31. |

Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án született a sztavropoli határterület Privolnoje nevű falujában, egy parasztcsaládban. 1950-ben iratkozott be a moszkvai Lomonoszov Egyetem jogi karára, és még egyetemistaként belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába (SZKP). Az egyetemi éveket követően 1955-ben visszatért szülőföldjére, ahol Komszomol- és párttisztségek után 1970 áprilisában a sztavropoli határterület pártbizottságának első titkára lett. A jogi végzettség mellé 1967-ben agrárközgazdász diplomát is szerzett.

1971-ben beválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságába (SZKP KB).

Szovjet viszonylatban szokatlanul fiatalon, ötvennégy éves korában ért a csúcsra:

Viktor Csernyenko halála után, 1985. március 11-én Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára az SZKP KB őt választotta főtitkárrá. 1988. október 1-jétől elnöke volt a Legfelsőbb Tanács Elnökségének, a szovjet kollektív államfői testületnek is.

Fiatalos lendülete, kezdeményezőkészsége új színt kölcsönzött a megcsontosodott szovjet bel- és külpolitikának, véget vetett a brezsnyevi pangás időszakának. Az SZKP 1986. évi XXVII. kongresszusán meghirdette a peresztrojkát (átalakítást), a gazdasági-politikai élet gyökeres átszervezését, a glasznoszty (nyilvánosság) 1988-ban bevezetett jelszavával pedig a politika társadalmi ellenőrzését. A gorbacsovi "új politikai gondolkodás" egyik központi eleme volt az a tétel, hogy

minden népnek "szuverén joga van a választásra".

Irányításával a Szovjetunió eljutott a többpártrendszer bevezetéséig, a demokratizálódás kibontakozásáig. A politikai rendszer megreformálása keretében bevezették az államfői intézményt, és 1990. március 15-én a pártfőtitkár Gorbacsovot választották a Szovjetunió első - és mint utóbb kiderült utolsó - elnökévé.

Az általa elindított szovjetunióbeli változások nyomán "megmozdultak" a közép- és kelet-európai országok is, és véget ért a szocialista társadalomépítési kísérlet a régióban. Az 1989. decemberi máltai találkozón Gorbacsov és George Bush amerikai elnök lezártnak nyilvánította a hidegháború korszakát. Az afganisztáni, a kelet-európai és a mongóliai szovjet csapatkivonás, a szovjet-amerikai csúcskonzultációk rendszeressé tétele, az atomleszerelést célzó START egyezmény megkötése, a német egység megvalósulása világméretű átrendeződést hozott. Amikor 1990. október 15-én Gorbacsov megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás kiemelte érdemeit a kelet-nyugati kapcsolatok átalakulásában, továbbá abban, hogy a szovjet társadalom nagyobb nyitottságának megteremtésével hozzájárult a nemzetközi bizalom megerősödéséhez.

-

Gorbacsov Kádár Jánossal 1986-ban Budapesten. (Fortepan / Szalay Zoltán)

Gorbacsov kiengedte a szellemet a palackból, ám az így felszabadult erők őt magát is félresöpörték. A konzervatív tábor 1991. augusztusi moszkvai puccskísérletét a pártfőtitkári tisztség elvesztése árán még politikailag ugyan túlélte, de az őt megmentő Borisz Jelcin orosz elnök néhány hónap múltán "kihúzta alóla" országát. A Független Államok Közösségének 1991. december 8-i megalakulása után, december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről.

A következő években részt vett az 1996. évi elnökválasztáson, létrehozta az Oroszországi Szociáldemokrata Pártot, amelynek 2004-ig vezetője volt, és még 2012-ben is egy "szociáldemokrata projekten" gondolkozott. 1992-ben megalapította a társadalmi, gazdasági és politikai kutatásokat támogató nemzetközi alapítványát, elnöke lett a Nemzetközi Zöldkereszt nevű környezetvédelmi szervezetnek, alapító elnöke a 2003-ban alakult Világpolitikai Fórumnak, résztvevője nemzetközi konferenciáknak, miközben rengeteg díjban és elismerésben részesült. 2011-ben Oroszország legmagasabb kitüntetésével, a Szent András apostolról (Andrej Pervozvannij) elnevezett érdemrenddel, Münchenben Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki.

Hazájában az emberek tekintélyes része a Szovjetunió összeomlásával és az azt követő káosszal kapcsolja össze ugyan a nevét, de életútja és tettei alapján a világ a mai napig megbecsült, történelmi mércével mért személyiségként ismeri el, 

a 20. század második felének egyik legmeghatározóbb politikusaként tartja számon.

Számos cikk, tanulmány mellett több könyvet publikált. 2012-ben megjelent, Szemtől szembe önmagammal című kötetének számottevő részét 1999-ben leukémiában elhunyt, szeretett feleségének, Raiszának szentelte. 2014 novemberében jelent meg A Kreml után című könyve, amely a Szovjetunió széteséséhez vezető hatalmi harcról szól. 2018-ban mutatta be Moszkvában a Változó világban című új könyvét, amelyben összegezte a peresztrojka reformmozgalom külpolitikai hatásait, felhasználva a világ vezetőivel folytatott beszélgetéseiről készült jegyzeteket és felvételeket.

Az utóbbi években sokat betegeskedett, több ízben műtötték, szellemileg viszont friss maradt, és nyomon követte a világban zajló politikai eseményeket.

Ha tőle és róla szeretnél olvasni ezeket a köteteket ajánljuk:

Mihail Gorbacsov: Szemtől szemben önmagammal

Mihail Gorbacsov
Szemtől szemben önmagammal
Ford. Bagi Ibolya, Sarnyai Csaba, Scolar Kiadó, 2013, 480 oldal
-

„Ez az írás különbözik minden eddigi könyvemtől. Nem memoár, azt már sok évvel ezelőtt megírtam, igaz, ebben is akadnak olyan részek, melyek a memoárokra emlékeztetnek. A könyvnek nincs szigorú szerkezete. Nem regény, de nem is történelmi eszmefuttatás. Ez az én elbeszélésem a mi életünkről” – írja Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke könyvének előszavában. A XX. század második felének talán legmeghatározóbb politikai személyisége megrendítő visszaemlékezésében bepillantást enged személyes sorsának történéseibe csakúgy, mint korának nagypolitikai eseményeibe és kulisszatitkaiba. A konkrét tények tárgyilagos ismertetése mellett mindvégig érzékelhető a személyes, olykor elfogult hangnem; önvizsgálata a büszkeség és a sértettség, a kritika és az önkritika sajátos elegye. Mindeközben hol az információk hitelességét alátámasztó szikár stílussal, hol a sok tragédiát megélt ember nézőpontjából, drámai erővel jeleníti meg azokat az eseményeket, melyek meghatározták életének legfontosabb szakaszait. A könyv lapjain egy nagyszabású átalakítási programmal fellépő, elhivatott politikus pályája mellett kibontakozik az időnként hibás döntéseinek kiszolgáltatott, esendő ember egyenlőtlen küzdelme a világgal és önmagával.

Klaus-Rüdiger Mai: Mihail Gorbacsov

Klaus-Rüdiger Mai
Mihail Gorbacsov
Ford. Jónás Edit, Gabo, 2006, 328 oldal
-

Mihail Gorbacsov hitt az utópiákban és a reményekben, megpróbált a csalódásokból erőt meríteni. Nemcsak átélte a történelmet, hanem formálója is volt. Csak Gorbacsov korának megismerésével lehet a mai Oroszországot megérteni. Mihail Gorbacsov a legnagyobb történelmi személyiségek egyike. Megalkotta a peresztrojkát, megnyitotta a Szovjetunió útját a demokrácia felé - és megbukott politikusként. Hogy milyen nagy szerepet töltött be országának fejlődésében, az csak az események összefüggésének áttekintésévei értékelhető reálisan. Oroszország jelenére és jövőjére gyakorolt hatásának megértéséhez meg kell ismernünk, ki is ez a férfi, aki a Kaukázus északi részén egy szegény parasztcsaládban látta meg a napvilágot, és egy világbirodalom vezetőjeként a Kremlből akarta megváltoztatni a történelmet. A szerző a politikus és a magánember életét és pályafutását mutatja be, mesél a családról, a társakról és az ellenfelekről, ismerteti Gorbacsov politikai elképzeléseit. Annak, aki meg akarja érteni a mai Oroszországot, meg kell értenie Gorbacsov korát. Putyin politikája sem érthető Gorbacsov ismerete nélkül.



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A Putyin emberei szerzője szerint az orosz elnök sok mindent rosszul mért fel

Catherine Belton szerint Putyin több dologban is tévedett, amikor háborút indított Ukrajna ellen. Valószínűleg nem számolt sem az ukránok heves ellenállásával, sem pedig azzal, hogy komoly nyugati szankciók lesznek.

...
Hírek

Az írók arra kérik az oroszul beszélőket, mondják el az igazságot a háborúról

Használjatok minden lehetséges kommunikációs eszközt az orosz polgárok elérésére – sürgeti írók egy csoportja azokat, akik tudnak oroszul beszélni, éljenek a világ bármely pontján.

...
Podcast

Ki az a Putyin? Egy történet a KGB-től az ukrajnai háborúig

Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről.

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

...
Nagy

Nők vs. feminizmus: ki mondja meg, milyen a nők valósága?

Joanna Williams, a Nők vs. feminizmus című könyv szerzője is sztárvendége volt az idei Brain Barnak. Szubjektív beszámoló a feminizmus és a #metoo kritikájáról, az abból levonható tanulságokról és arról, vajon elérhető-e egy bizonyos szint, amikor azt mondhatjuk: nincs már szükség feminizmusra?

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

...
Laborczi Dóra

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

...

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.