Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő szoftvert fejlesztenek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A Semmelweis Egyetem csütörtöki közleménye szerint a technológia elsősorban az alapellátásban segíthetné a világszerte milliókat érintő mentális betegség szűrését, időt és pénzt spórolva az egészségügynek. Az alkalmazás már elkészült, de élesítéséhez további tesztekre van szükség.
A depresszió népbetegség, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint körülbelül 280 millió embert, a felnőtt lakosság 5 százalékát érintheti. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra ez a mentális probléma róhatja a legnagyobb terhet a világ egészségügyi és gazdasági rendszereire.
A tünetek sokszínűsége, a mentális problémák körüli stigma és az egészségügyet világszinten érintő humánerőforrás-gondok miatt azonban a betegséget nehéz és időigényes diagnosztizálni.
"A depressziókutatásban éppen ezért régóta próbálnak olyan biomarkereket (objektíven mérhető jellemzők) meghatározni, melyek orvosi beavatkozás nélkül segíthetik a gyorsabb felismerést. Ilyen lehet a páciensek megváltozott beszéde, melyről mára gyakorlatilag egyetértés van a szakirodalomban" - mondta Hajduska-Dér Bálint, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanérsegédje, a Frontiers in Psychiatry című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány első szerzője.
"A depressziós betegek beszéde általában megváltozik: monotonabb és halkabb lesz, többször tartanak szünetet. Ezeket a jellegzetességeket tanítjuk meg a szoftvernek egy speciális módszer (Support Vector Regression) segítségével" - magyarázta Kiss Gábor, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos munkatársa.
Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.
Az alkalmazást 2012-ben kezdték fejleszteni, miután a BME bekapcsolódott az Európai Űrügynökség egyik kutatásába, melyben a déli-sarki Concordia Űrkutató Állomáson dolgozók pszichés állapotát mérték fel. Mivel az ottani szakemberek sokszor bezárva, nehezen megközelíthető helyen dolgoznak, miközben télen a nappalok is nagyon rövidek, az általuk rendszeresen felolvasott rövid szövegek alapján a beszédükből próbálták meg kiszűrni pszichés állapotuk változásait. Ebből a projektből nőtte ki magát a Semmelweis Egyetem és a BME együttműködése.
A WHO adatai szerint évente 700 ezernél is többen követnek el öngyilkosságot világszerte, a szakemberek szerint a depresszió korai felismerése ezért is égető kérdés. A betegség felismerésére jelenleg leggyakrabban vagy az úgynevezett Beck Depression Inventory (BDI) vagy a Hamilton Rating Scale for Depression (HAMD) teszteket használják, melyek nem teljesen objektívek.
Az érzelmi kiégésről szóló könyvükhöz kapcsolódó TED-videóban tovább boncolgatják a témát, és az is kiderül, mi is az a stresszciklus, mi a különbség a stressz és a stresszor között, és hogyan kezelhető a stressz a leghatásosabban. Spoiler: nem az öngondoskodással. 
A kutatáshoz az úgynevezett Magyar Depressziós Beszéd Adatbázis 218 depressziós és egészséges embertől (144 nő, 74 férfi) származó hangmintáit használták fel. Az összesített eredményekből kiderült, hogy az alkalmazás 84 százalékos pontossággal szűrte ki a depressziós betegeket, ha a klinikusok által kitöltött HAMD-teszt pontszámokkal "tanították" a szoftvert, és 76 százalékos pontossággal mért, ha az önkitöltős BDI-teszt pontszámait vették figyelembe.
"Az eredményeink azt mutatják, hogy az akusztikus biomarkerek segítségével a depresszió hamarabb felismerhető, és egy automatizált döntéshozó szoftver széleskörben is használható lenne, mint kiegészítő diagnosztikai eszköz. Nemcsak az általános orvosi praxisban, de akár könnyen és olcsón elérhető mobil- vagy webes applikációk formájában is" - magyarázta Kiss Gábor.
Hajduska-Dér Bálint hozzátette, "a depresszió beszédhangon alapuló korai felismerésével lerövidíthető és felgyorsítható lenne a betegút.
Az érintettek hamarabb juthatnának el pszichiáterhez, ha mondjuk már a háziorvosnál felmerülne, hogy a beteg esetleg depressziós, és emiatt lehetnek fizikai tünetei, például has- vagy hátfájdalma.
A mesterséges intelligencia bevonása ezért közvetve az életminőség javulására is hatással lehet, illetve a kórházban töltött időt és az ellátásra fordított költségeket is csökkenthetné, ezzel tehermentesítve az egészségügyi rendszert".
A beszámoló szerint az applikáció a betegek állapotának utánkövetesére és a különböző terápiák hatásosságának mérésére is alkalmas. A BME-n már tesztelik az alkalmazást más nyelveken is, és szeretnének egy teljesen nyelvfüggetlen applikációt létrehozni. A szoftver nemcsak depresszió, hanem Parkinson-kór és diszfónia (száj- és gégedaganat vagy egyéb funkcionális rendellenesség) szűrésére is alkalmas - közölte a Semmelweis Egyetem.
A mesterséges intelligencia térnyeréséről, a ChatGPT apropóján ebben a podcastunkban beszélgettünk irodalmi oldalról:
A Könyves Magazin legújabb podcastjében a mesterséges intelligencia és a könyvpiac kapcsolódási pontjait kutatjuk, a beszélgetés legviccesebb részei viszont azok, amikor megismerhetjük a ChatGPT válaszait a legfontosabb magyar regényről vagy a legnépszerűbb magyar versről.
A mesterséges intelligencia megismeréséhez az alábbi könyveket ajánljuk:
Martin Ford: Jövőnk a robotok korában - Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az életünket?
A mesterséges intelligencia ott lapul a zsebünkben, a laptopunkon, és az orvosi diagnosztikától a baráti kapcsolatokon át az autóvezetésig máris mindent átalakított. Martin Ford jövőkutató szerint azonban a valódi forradalom még csak ezután következik. A Robotok kora folytatásában érzékletes képet fest a közeljövőnkről. Az MI korábban kivitelezhetetlen tudományos kutatásokat és hatékonyságnövelést tesz lehetővé, és segítségünkre lehet többek között a klímaváltozás vagy egy következő világjárvány megoldásában. Ugyanakkor rávilágít a hátulütőire is, például hogy az MI Kína és más autoriter rezsimek kezében minden eddiginél hatásosabb kontrollgyakorlási eszközzé vált, hogy jelentős torzításokra képes, hiszen átveszi és felerősíti az előítéleteinket, vagy hogy a deep fake videók jelentős társadalmi és magánéleti károkat okozhatnak. A mesterséges intelligenciát tehát nem fogadhatjuk kritikátlanul és kitörő örömmel, de nem is hagyhatjuk figyelmen kívül. A technológia fejlődése folyamatos, mindent átsző és megállíthatatlan - ezért a jövőnk kihívásait csak úgy kezelhetjük hatékonyan, ha nyomon követjük az MI fejlődését, és közösen igyekszünk a jó irányba terelni a társadalmunkra, gazdaságunkra és a politikára gyakorolt hatásait. A könyvbe itt beleolvashatsz:
Olvass bele Martin Ford jövőkutató könyvébe!
Angie Smibert: Mesterséges intelligencia - Okos gépek, gondolkodó robotok - és tudományos gyakorlatok gyerekeknek
A gyerekeknek szóló könyv a gondolkodó gépekkel és okosrobotokkal végzett tudományos kísérletekkel foglalkozik, vizsgálja, hogy a robotok hogyan fejlődnek olyan gondolkodó, tanuló eszközökké, amelyek segítenek az embereknek a feladatok elvégzésében, döntések meghozatalában és a munkák hatékonyabbá tételében. A könyvben található QR kódok olyan oldalakra visznek bennünket, ahol robotok szereplésével készült filmeket láthatunk és érdekes a témával kapcsolatos cikkeket olvashatunk. Ezek megmutatják, hogy a robotoknak milyen nagy szerepe van a szórakozásban, illetve a szabadidő eltöltésében is. Az iparban és a tudományos életben eddig tapasztalt eredmények alapján megismerjük a robotok előnyeit. A gyerekek a tévében, videokon látott meséken keresztül a legtermészetesebb módon fogadják a robotok szereplését a mindennapok világában. A könyv részletesen foglalkozik azzal, hogy az MI hogyan fogja megváltoztatni a jövőnket, továbbá milyen etikai problémákkal és veszélyekkel állítja szembe az alkalmazásukat.