Meghalt Ferenc pápa, aki Dosztojevszkijt és A Gyűrűk Urát is szerette

Meghalt Ferenc pápa, aki Dosztojevszkijt és A Gyűrűk Urát is szerette

Meghalt Ferenc pápa, akinek egyszerűsége és emberszeretete még a nem hívőket is inspirálta. Modernizációs törekvései és nézetei megosztották az egyházat, azonban a korábban mellőzött kisebbségeket is képes volt megszólítani. Szenvedélyes olvasó volt, aki az irodalmat a mindennapjai és a hivatása szerves részének tekintette – legyen szó Dantéról vagy Borgesről.

Borbély Zsuzsa | 2025. április 21. |

Hétfő reggel, helyi idő szerint 7:35-kor elhunyt Ferenc pápa – adta hírül az AP hírügynökség a Vatikán bejelentése alapján. A 88 éves katolikus egyházfő február 14-én höröghuruttal került a római Gemelli kórházba, miután légzési nehézségek léptek fel nála. Később tüdőgyulladással diagnosztizálták, állapota hol jobbra, hol rosszabbra fordult, az orvosai nem bocsátkoztak jóslatokba. Milliók imádkoztak a felépüléséért. Állapota az utóbbi hetekben biztatónak tűnt, de a pápa szervezete végül feladta a harcot.

Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én látta meg a napvilágot Buenos Airesben. Szülei Olaszországból érkeztek Argentínába, öt gyermekük közülük Ferenc volt a legidősebb. Vegyésztechnikusnak tanult, de a papi szolgálat mellett döntött, és belépett a Villa Devotó-i szemináriumba. Egy fiatalkori légúti betegség miatt tüdejének egy részét eltávolították, ebből a súlyos betegségből felgyógyulva döntött úgy, hogy a vallásnak szenteli az életét.

1958-ban kezdte meg a noviciátust a jezsuita rendben. 1969-ben szentelték pappá, 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt, folyamatosan haladt előre az egyházi ranglétrán. I. János Pál pápa nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én.

A katolikus egyház élére 2013. március 13-án került. Sok szempontból számít elsőnek, rögtön a hivatalba lépésének körülményeivel is. Ugyanis nem elődje halála, hanem lemondása révén kapta meg a tisztséget. A katolikus egyház 266. pápája, aki elsőként választotta a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére. Ezzel a gesztussal le is fektette hitvallását: olyan egyházat akart, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében.

Irodalomtanítás kortárs szerzőkkel

Ferenc pápának mindig is közvetlen kapcsolata volt az irodalommal és a könyvekkel olvasóként és szerzőként egyaránt, de tanárként és az egyházi hivatásában is szívesen nyúlt irodalmi alkotásokhoz, nemegyszer pozíciójához képest szokatlan választásokkal.

„A regény, az irodalom belelát a szívünkbe, segít befogadni a vágyat, a pompát és a nyomorúságot.

Az irodalom nem elmélet. Hasznos lehet az igehirdetésben, ha megismerjük az ember lelkét” – idézte egyszer egyik rendtársa a pápa gondolatait. Ferenc pápa még csak 28 éves volt, amikor már egy Santa Fe-i jezsuita iskolában tanított. Hogy rávegye a fiúkat a spanyol irodalom olvasására, a klasszikusok helyett például Federico García Lorcát olvastatott velük. Sőt, az írásra is sikerült őket rábírnia, majd ezeket a szövegeket a hatvanas években már világhírű argentin íróval, Jorge Luis Borgesszel dolgozták fel.

Az ekkor 66 éves és félig már vak Borges 10 órát buszozott Buenos Airesből, hogy 2,5 napot eltöltsön a diákokkal. A találkozás pedig nemcsak az osztálynak, hanem az írónak is emlékezetes volt, aki mindig meleg szívvel emlékezett vissza rá, azután többször is találkoztak. A szerzőkkel kialakított kapcsolata nem volt egyoldalú, Ferenc pápa maga is szívesen látogatott el írókhoz, például 2021 februárjában az Olaszországban élő magyar holokauszttúlélőt, Bruck Edithet kereste fel, miután a szentszéki napilap, a L'Osservatore Romano közölte Bruck cikkét a holokausztról. Bekopogott az írónő római lakásának ajtaján, és bocsánatot kért tőle az emberiség nevében a második világháború alatt történtekért.

Dantétől Tolkienig – az olvasó pápa

A pápa gyermekkorában szívta magába a könyvek szeretetét: édesapja gyakran olvasott fel családjának a vacsoraasztalnál. Saját örömére is bújta a könyveket, de munkája során is előszeretettel használt irodalmi idézeteket.

Választásaiból ugyanaz a nyitottság tükröződik, amivel az emberek felé is fordult.

Műfaji megkötöttségek nélkül válogatott az irodalmi alkotásokból, kedvencei között éppúgy szerepeltek a klasszikus és a kortárs versek, mint a regények.

Dosztojevszkijtől már érsekként is gyakran idézett, elsősorban A Karamazov testvérek sorait: „Aki nem hisz Istenben, nem hisz Isten népében sem”. A kedvence azonban a Feljegyzések az egérlyukból volt, amelynek ellentmondásos elbeszélője megmutatja az emberi természet esendőségét és összetettségét. Különösen szerette a tragikus történeteket, úgy vélte, ezek olvasása közben, „amikor a szereplők sorsa felett könnyezünk, szükségszerűen saját magunkat is siratjuk, a saját ürességünket, hibáinkat, magányunkat”.

Nagymamája mutatta meg neki Alessandro Manzoni A jegyesek című művét, amely szintén az egyik kedvence lett. A 19. századi regény az egyik legolvasottabb olasz mű: a történet egy Milánó környéki falu jegyespárjának hányattatásairól szól, háttérben az olasz történelem számos fontos eseményével, mint a milánói éhségtüntetések, az 1630-as nagy pestisjárvány vagy az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók marakodása.

Az elesettek iránti érzékenységét ismerve nem csoda, hogy Victor Hugo A nyomorultak című regényét is a kedvencei közé sorolta. Ebből a műből merített inspirációt a saját hivatásához is: a jó pásztor alakját találta meg a Jean Valjeant jó útra térítő Myriel püspök (Bienvenu úr) személyében.

Meglepőbb választásnak tűnhet, hogy szívesen forgatta J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiáját.

Ebben az utazás ragadta meg, illetve a hős, aki felvállalja a sorsát, és elindul a jövő felé. Hasonló okokból fontos volt számára Vergilius is, elsősorban az Aeneis, de előszeretettel olvasta Baudelaire és Hölderlin verseit, vagy Dante főművét, az Isteni színjátékot.

Egy jó könyv mindent megold!

„A kimerültség, a düh, a csalódottság vagy a kudarc pillanataiban, amikor önmagában az ima nem segít megtalálni a belső nyugalmunkat, akkor egy jó könyv segíthet átvészelni a vihart, amíg rátalálunk a lelki békénkre” – írta 2017-ben a papnövendékekhez intézett levelében. Ebben az egyházfő kifejezte sajnálatát, hogy az irodalom nem képezi a tanulmányaik részét.

A fiatalokat azzal is olvasásra próbálta buzdítani, hogy maga Pál apostol is olvasó ember volt. Ferenc pápa évtizedekkel ezelőtt megfogadta, hogy nem néz televíziót, azt gondolta, hogy a képernyő előtt töltött idő haszontalan. Ezzel szemben az olvasás segíthet abban, hogy elmélyüljünk és tartalmas életünk legyen, vélte.

Az író pápa

Az irodalom iránti szenvedélyét hivatalos kötelezettségeibe is becsempészte. 2021-es budapesti látogatásakor Radnóti Miklós Bori noteszéből idézett a magyarországi keresztény egyházak és a zsidóság képviselőihez intézett beszédében. Apostoli útjain máskor is szívesen hivatkozott az adott ország híres költőire, íróira: Kolumbiában Gabriel García Márquez, Chilében Gabriela Mistral, Mexikóban Octavio Paz került elő a beszédeiben.

Az egyházi pozíciójához kapcsolódó írások mellett számos könyv szerzője, de írt előszót egy elsőkötetes olasz költő, Luca Milanese könyvéhez is, már pápaként, 2020-ban. Korábbi írásai között találunk még önsegítő könyvet, lelkesítő írást a koronavírus időszakára és kötetbe gyűjtött prédikációkat is.

Idén februárban jelent meg önéletrajza, melyet magyarul Remény címmel adott ki a Kossuth Kiadó. A kötet eredetileg csak halála után került volna a nyilvánosság elé, azonban az egyházfő úgy döntött, hogy a világ jelenlegi állása indokolttá teszi, hogy megismerjék a gondolatait. A 15. század óta Ferenc az első pápa, aki memoárt írt.

„Egy önéletrajz nem a személyes irodalmunk, hanem az útitáskánk.

Az emlékezet pedig nemcsak a saját emlékeinket jelenti, hanem azt is, ami körülvesz bennünket. Nemcsak arról szól, ami volt, hanem arról is, ami lesz. Úgy tűnik, mintha tegnap lenne, ehelyett holnap van. Minden azért születik, hogy egy örök tavaszban kivirágozzon. Végül csak azt mondjuk: nem emlékszem semmire, amiben Te [az Isten] nem vagy ott” – írta Ferenc pápa az előszóban.

Egyszerűség még a temetésében is

Ferenc egész pápasága alatt szembement a fényűző és grandiózus gyakorlatokkal. Az Apostoli Palota pápai lakosztálya helyett a kezdetektől a vatikáni Szent Márta vendégházban élt, a nyári rezidenciaként szolgáló Castel Gandolfó-i pápai palotát megnyitotta a nyilvánosság előtt.

Ugyanez igaz a tavaly novemberben nyilvánosságra hozott, a temetésével kapcsolatos rendelkezéseire is, amelyek több szempontból is eltérnek a kialakult hagyománytól és egyszerűsítenek a szertartásokon. A Vatikánon kívül, a Santa Maria Maggiore bazilikában kíván nyugodni, ahova külföldi útjai előtt imádkozni járt. Erre XIII. Leó pápa 1903-as temetése óta nem volt példa. Azt szeretné, ha a hagyományoktól eltérően egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban helyeznék végső nyugalomra, a temetés előtt pedig nyitott koporsóban ravataloznák fel.

Források: ndtv.com, La Civiltà Cattolica, Könyves Magazin, Vatican News

Nyitókép: Wikipedia - Jeffrey Bruno

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A pápa vegyipari technikumba járt, majd Borges-zel barátkozott - Olvass bele Ferenc pápa önéletrajzába!

Ferenc pápa önéletrajza hamarosan magyarul is olvasható lesz, februárban érkezik a Remény. Addig is itt egy részlet. 

...

5 meglepő tény Ferenc pápáról, aki majdnem meg sem született

Izgalmas dolgok derültek ki a katolikus egyházfő memoárjából. 

...

Ferenc pápa: Ha nem olvasunk, az negatívan hat az önmagunkkal és Istennel való kapcsolatunkra is

A pápa szerint veszélyes az irodalmat „kis művészetként” leírni, mivel ellenszert kínál „a képernyők iránti megszállottságunkra”, és növeli az emberi együttérzést.

A fehér maszkos japán irodalmi szenzáció, aki horrorjával elfüstölte az agyamat

A fehér maszkos japán irodalmi szenzáció, aki horrorjával elfüstölte az agyamat

Ez a regény kis túlzással felrobbantotta az agyamat. Elmesélem, miért, de ezt csak spoileresen lehet. Uketsu Strange Pictures - Különös képek című regénye a hét könyve, amiben sok a rejtély, a gyilkosság és a mindfuck.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Mi az a Harcosok klubja, és mit kell tudni róla?

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

József Attila a pszichológusok rémálma volt: Nem jobb egy hasfájás,mint egy elszabadított elmebaj?

Hírek
...

Nemes Jeles László Az idol és az Eufória sztárjaival rendezi meg Cormac McCarthy regényét

...

"Néha bennem van a farka, de fel sem tűnik" – Mutatjuk A rózsák háborúja vicces-brutális előzetesét!

...

Több millióval körözte le az Egri csillagok József Attilát és a dél-amerikai irodalmat

...

Stephen King utálja az egyik saját könyvét

...

Kiadatlan Graham Greene kísértettörténetre bukkant egy irodalmi folyóirat

...

James Patterson megírta élete legrövidebb könyvét, ami az apaságról szól

Kiemeltek
...

József Attila a pszichológusok rémálma volt: Nem jobb egy hasfájás,mint egy elszabadított elmebaj?

A Gyermekké tettél kegyetlen múzsájának rehabilitálása, ami nem minden József Attila-rajongónak fog tetszeni.

...

Fodor Ákos 80: Ki ez az ismeretlen költő, akit mindenki idéz az Instagramon?  

Fodor Ákos a magyar haikuköltészet legismertebb alkotója, versei számos weboldalon megtalálhatóak az Instagramtól kezdve az egyéni rajongói oldalakig. 

...

Miért nem tudunk aludni? – Darian Leader könyve az álmatlanság modern okairól

Darian Leader pszichoanalitikus új könyvében a modern alvástudomány eredményeit a pszichoanalízis szemszögéből vizsgálva válaszolja meg ezeket a kérdéseket.