Keresés

Válogatásunkban olyan, jól ismert könyveket gyűjtöttünk csokorba, melyek rövid terjedelmük ellenére bőven adnak gondolkodnivalót.

A bűnözők megértését célzó szakirodalom egyre bőségesebb, a kriminálpszichológia különálló tudományág. De a bűnösök elméjéről, lelkük sötét titkairól az irodalom is szívesen mesél, köztük olyan nagy klasszikusok is, mint Dosztojevszkij, Capote vagy Bret Easton Ellis.

A pápa magyarországi látogatása alkalmából körüljártuk, milyen kötődései vannak a szépirodalomhoz, a fikció világához a katolikus egyház vezetőjének. Az egykor irodalomtanárként is dolgozó Ferenc pápa előszót írt verseskötetekhet, jól ismerte Borgest, és beszédeibe is gyakran épít irodalmi idézeteket. Kedvenc írói között ott van Dosztojevszkij és Manzoni, de szívesen olvassa Hölderlin verseit is. 

A LitHub most részletesen megírta, hogyan mászott ki Dosztojevszkij a slamasztikából, aminek ő egy feleséget, az utókor pedig egy regényt is köszönhet.

Közeleg Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének kétszázadik évfordulója – egész pontosan november 11-én lesz –, egy olasz művész pedig egy nagyszabású land art-alkotásban fejezte ki a Bűn és bűnhődés írója iránti rajongását.

Februárban jelent meg angolul Földényi F. László Dosztojevszkij Szibériában Hegelt olvassa, és sírva fakad című esszékötete, amely a felvilágosodás spirituális és metafizikai következményeit vizsgálja. A könyvről, amelynek írásait Ottilie Mulzet fordította angolra, most a New Yorkerben jelent meg egy hosszabb lélegzetű cikk, amelyben bátornak és provokatívnak nevezték a kötetet.