Ferenc pápa: Az irodalom belelát az emberi szívbe

Ferenc pápa: Az irodalom belelát az emberi szívbe

Az április 28-30. között Magyarországra érkező Ferenc pápa tíz éve tölti be a katolikus egyház legmagasabb tisztségét, így a legtöbben valószínűleg már sokat tudnak világképéről, szerény életmódjáról, közvetlenségéről, elesettek iránti elkötelezettségéről, származásáról, sőt, talán még betegségeiről is. Az viszont talán kevésbé közismert, hogy Jorge Mario Bergoglio kifejezetten irodalomkedvelő ember, aki fiatal jezsuitaként irodalomtanár is volt egy gimnáziumban, előszót írt verseskötetekhez, megemlékezett Dante halálának hétszázadik évfordulójáról, apostoli buzdításaiban pedig rendre olyan írókat idéz, mint Octavio Paz, Mario Vargas Llosa vagy Pablo Neruda. Kedvencei közé tartoznak Dosztojevszkij, Alessandro Manzoni, Victor Hugo, valamint a szintén argentin Jorge Luis Borges, akivel állítólag jó barátságban is volt. Cikkünkben a pápa irodalmi érdeklődésének gyökereit keressük, és bemutatunk néhányat kedvenc könyvei közül.

Kolozsi Orsolya | 2023. április 28. |

Azt, hogy Ferenc pápa számára kiemelten fontos az irodalom, az is bizonyítja, hogy legutóbbi, 2021-es budapesti látogatásakor a magyarországi keresztény egyházak és a zsidóság képviselőihez intézett beszédében megemlékezett Radnóti Miklósról, és idézett is a költőtől. A katolikus egyházfő a Bori notesz sorait idézte fel, melyek szerinte „arról tanúskodnak számunkra, mekkora erővel hitt a szeretet melegében, egy fagyos lágerben élve, és hogy a hite fénye képes volt bevilágítani a gyűlölet sötétjét”. Apostoli útjain egyébként igen gyakori, hogy a meglátogatott ország híres költőire, íróira hivatkozik, Kolumbiában Gabriel García Márquez, Chilében Gabriela Mistral, Mexikóban Octavio Paz került elő beszédeiben.

Ferenc pápa Budapesten Radnótit idézett
Ferenc pápa Budapesten Radnótit idézett

Ferenc pápa vasárnap a magyarországi keresztény egyházak és a zsidóság képviselőihez intézett beszédében megemlékezett Radnóti Miklósról, és idézett is a költőtől.

Tovább olvasok

Idén márciusban a La Civiltà Cattolica hasábjain Antonio Spadaro jezsuita pap és író, a pápa rendtársa egy átfogó cikkben mutatta be Ferenc pápa irodalomhoz fűződő viszonyát, melynek legelején az olasz származású argentin egyházfőt idézte:

A regény, az irodalom belelát az emberi szívbe. Segít nekünk befogadni a vágyat, a pompát és a nyomorúságot. Az irodalom nem elmélet. Hasznos lehet az igehirdetésben, ha megismerjük a szívet.

Rendtársa a cikkben leírja, hogy a pápát mindig is szenvedélyesen érdekelte az irodalom. A regények, a költészet nagyon fontos szerepet játszottak a fejlődésében, személyiségének formálódásában. Az első, irodalommal kapcsolatos emlékei egészen a gyerekkoráig nyúlnak vissza, amikor az édesapja szórakozásképpen hangosan olvasott fel nekik, többnyire vacsora után.

Később, fiatal jezsuitaként Bergoglio még közelebb került a próza és a költészet világához, hiszen irodalmat tanított a Colegio de la Inmaculada Concepciónban, egy Santa Fe-i jezsuita iskolában. Mindössze huszonnyolc éves volt ekkor, és saját szavaival élve „kissé kockázatos dolgot” csinált. Rá kellett vennie tanítványait a spanyol irodalom klasszikusainak tanulmányozására, de a fiúk nem szerették ezeket az olvasmányokat, így helyettük olyan szerzőket olvastatott velük, mint Federico Garcia Lorca. Ennél is fontosabb, hogy nemcsak az olvasásra, hanem az írásra is sikeresen rávette őket, sőt,

felkérte a hatvanas években már világhírű argentin írót, Jorge Luis Borgest, hogy olvasson el néhány, a diákjai által írt novellát, és látogasson is el hozzájuk.

Borges ekkor 66 éves volt, buszra szállt Buenos Airesben, kényelmetlenül zötyögött 10 órát, egész éjszaka utazott, majd két és fél napot töltött a diákokkal a Colegióban, és fáradtan visszautazott. Meglepő lehet, hogy a pályája csúcsán lévő író elfogadta egy fiatal tanár meghívását, de nagy szerepe lehetett ebben annak, hogy Bergoglio jezsuita volt, és hatalmas intelligencia áradt a megnyilvánulásaiból. Az idősödő, ekkor már félig vak Borges számára pedig kalandot jelentett ez az utazás, melyre mindig meleg szívvel emlékezett vissza, és ha közeli barátok nem is lettek a négy évtizeddel fiatalabb tanárral, feltehetően többször találkoztak még az író 1986-ban bekövetkezett haláláig.

A jelenlegi katolikus egyházfő irodalomhoz való erős kötődését mutatja az is, hogy 2020-ban, már pápaként egyoldalas előszót írt egy fiatal költő, Luca Milanese verseihez, ami a cikk írója szerint viszonylag szokatlan gesztus egy egyházi vezetőtől. Más alkalommal is írt bevezetőt verseskötetekhez, az egyik ilyenben fogalmazta meg:

(...) a költői szónak az emberi szívben van a lakóhelye, és érezni benne azoknak a szárnyaknak a súlyát, melyeket még nem tártak ki a repüléshez.

De vajon miért érdekli a pápát ennyire a költészet? A cikk szerzője szerint valószínűleg azért, mert a képzelőerő hiánya a hit esetében is problémát jelenthet. Ferenc pápa beszédeiben is gyakran használ metaforákat, sűrített képeket, mert úgy véli, ezek megértése a gondolkodást rugalmasabbá, intuitívabbá teszi. Akinek van képzelőereje, az nem merevedhet meg, mindig lesz humorérzéke is, és képes lesz élvezni a belső szabadságot és az irgalmat, tartja Ferenc pápa.

Egy 2013-as interjúban Ferenc pápa azt is elmondta, hogy szereti a tragikus művészeket, közismerten a kedvencei között van például Dosztojevszkij. Már érsekként gyakran idézte az orosz klasszikus, A Karamazov testvérek sorait („Aki nem hisz Istenben, nem hisz Isten népében sem”). Bár nagyon szereti, mégsem ez a kedvenc Dosztojevszkij-regénye, hanem meglepő módon egy sokkal kevésbé ismert szöveg, a Feljegyzések az egérlyukból. Ebben az 1864-es regényben az orosz író egy frusztrált embert választ főhősnek, aki haragszik a szemében aljasnak tűnő világra: egy férfi, akinek nincs neve és nincsenek tulajdonságai, se nem rossz, se nem jó, sem nem tisztességtelen, sem nem becsületes. Bár tudatában van annak, hogy mi a jó, egyre mélyebbre süllyed a gonoszság állapotába.

200 éve született Dosztojevszkij, aki már életében megjárta a poklot és mennyet
200 éve született Dosztojevszkij, aki már életében megjárta a poklot és mennyet

„A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás” – vallotta Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki éppen kétszáz éve született Moszkvában. Az évforduló kapcsán tíz izgalmas vagy épp meghökkentő momentumot emeltünk ki az író életéből.

Tovább olvasok

A pápa nagy kedvence még az olasz Alessandro Manzoni A jegyesek című műve, melyről egy interjúban elmondta, hogy már háromszor olvasta, és újra el akarja olvasni, mert nagyon sokat jelent számára. Gyermekkorában a nagymamája megtanította neki a regény kezdő sorait: „A Como tó azon ága, mely délfelé terjed két meg nem szakított hegylánc közt, s ezekbe való be- és kinyomulása által egy csomó öblöt képez, egyszerre összeszorul s jobbról egy hegyfok és balról sík partvidék közt folyam alakját veszi fel.” (ford. Révay József) A 19. században íródott regény az egyik legolvasottabb olasz nyelvű mű, egy Milánó környéki falu jegyespárjának és az ő hányattatásaiknak története, melybe folyamatosan beleszólnak a történelem erői, a milánói éhségtüntetések, az 1630-as nagy pestisjárvány, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodása.

Mindezeken kívül a pápa előszeretettel olvassa Baudelaire és Hölderlin verseit, gyakran forgatja Dante főművét, az Isteni színjátékot, jól ismeri az argentin, a latin-amerikai, a spanyol és az olasz irodalmat is. Kedvencei közé sorolja Victor Hugo A nyomorultak című regényét, fontos költő számára Vergilius, elsősorban az Aeneis, az utazás motívuma és hőse miatt, aki saját sorsát a vállára emeli, és elindul a jövő felé. Ugyanezért kedveli J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiáját is.

Ferenc pápa sokféle olvasmányának feltérképezése talán egy új perspektívából mutathatja meg a világ egyik legfontosabb spirituális vezetőjének személyiségét, motivációit, világról alkotott képét. Ennek további árnyalásához pedig mutatjuk az Aleteia által a pápa kedvenc olvasmányaiból összeállított tízes listáról azokat a köteteket, melyek magyar nyelven is elérhetők:

Robert Hugh Benson: A világ ura

Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból és A Karamazov testvérek

Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos könyve

Henri J. M. Nouwen: A tékozló fiú hazatérése

Jorge Luis Borges: A másik, aki ugyanaz

Alessandro Manzoni: A jegyesek

Forrás: La Civiltá Cattolica / Aleteia / La Stampa

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Mindannyian felelősek vagyunk a teremtett világért – Ferenc pápa zöld forradalma

...
Nagy

Ferenc pápa: A koronavírus a mi Noé-pillanatunk

Ferenc pápa új könyve, az Álmodjunk együtt a koronavírus okozta válságban nyújt iránymutatást. A kötetet tegnap mutatták be egy nemzetközi online webinaron, ahol a pápa szerzőtársa mesélt arról, hogyan született meg a könyv.

...
Hírek

Ferenc pápa Budapesten Radnótit idézett

Ferenc pápa vasárnap a magyarországi keresztény egyházak és a zsidóság képviselőihez intézett beszédében megemlékezett Radnóti Miklósról, és idézett is a költőtől.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Mindig van lejjebb: a trópusi pokolban a hős legjobb barátja egy háromlábú kutya

...
Sándor Anna

A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve

...
Kolozsi Orsolya

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

A hét könyve
Kritika
Mindig van lejjebb: a trópusi pokolban a hős legjobb barátja egy háromlábú kutya
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Halász Rita: Anya vagyok és egy ember, aki meg fogja írni a második könyvét

Az Ezt senki sem mondta! című podcastsorozat témája az alkotás és a szülővé válás kapcsolata. A hetedik epizódban Ott Anna Halász Ritával beszélget.