Marjane Satrapi: Woman Life Freedom (borítórészlet) - konyvesmagazin.hu

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

Az iráni kulturális forradalmat mutatja be az a Marjane Satrapi által szerkesztett könyv, melyet ő a világnak célzott „felhívásként” jellemez.

ki | 2024. április 20. |

Új kötettel jelentkezett a francia-iráni Marjane Satrapi, a Persepolis című képregény és az abból készült Oscar-díjas animációs film alkotója. A Woman, Life, Freedom című könyv készítésében nemcsak művészként, hanem szerkesztőként is részt vett.

Marjane Satrapi és Mahsa Amini

Satrapi tavaly egy interjúban azt mondta, hogy végzett a képregények műfajával, ám nemrég mégis megjelent egy könyv, amelyben láthatjuk a rajzait. A Woman, Life, Freedom (a.m. Nő, élet, szabadság) egy több szerző által jegyzett, a nyugati közönséget célzó képregényes esszékötet, melyet Satrapi szerkesztett. 

A kötet apropójául egy 2022-es haláleset szolgált, mely az egész világon tiltakozást váltott ki. Egy 22 éves iráni kurd nőt, Mahsa Aminit őrizetbe vett Irán erkölcsrendőrsége, arra hivatkozva, hogy tartotta be a szabályokat és nem takarta el eléggé a fejkendője a haját.

Miután szabadon engedték, Amini meghalt, valószínűleg azért, mert a rendőrök brutálisan megverték.

A testén lévő véraláfutások és zúzódások egyérteelműen erre utaltak, ennek ellenére a kormány tagadott, a hivatalos magyarázat szerint a nő halálát meglévő egészségügyi problémái  okozták.

Mahsa Amini halála után az iráni városok utcáit sok ezer tiltakozó nő lepte el, fátylaikat letépték, így tiltakozva az ellen, hogy a nők jogait egyre inkább korlátozza az iráni vezetés. Ez lett a Woman, Life, Freedom mozgalom, amelyhez hasonló kulturális-politikai megmozdulásra az 1979-es forradalom óta nem volt példa.

A könyv ezt a mozgalmat magyarázza el képregényes formában, az ide vezető lépésekkel együtt, és azt is bemutatja, mi mindent cenzúráz a hatalom Iránban.

Kulturális forradalom

A projektet a Párizsban élő Satrapi művészeti vezetőként, kurátorként, szerkesztőként fogta össze. 18, különböző stílusban alkotó grafikus illusztrálta Iránnal foglalkozó aktivisták, újságírók, kutatók szövegeit.

Satrapi egyik saját rajzán például egy utcán táncoló lány látható, amiről azt mondta a New York Timesnak: „Még az alapvető emberi jogokat is megtagadják tőlünk. Nincs jogod táncolni, nincs jogod énekelni, nincs jogod ezt csinálni, nincs jogod azt csinálni.”

Iránban nem vonulhatnak emberek milliói az utcákra, mert az elnyomó rezsim ezt minden módon igyekszik megakadályozni.

Satrapi azért akarta megcsinálni ezt a könyvet, hogy megmutassa, mit élnek át az irániak és milyen más módokat találnak a lázadásra

„Például egyre kevésbé hordanak fejkendőt. Vagy önmagában a nevetés ténye, a tánc ténye. Ilyen apróságok. De ez egy igazi forradalom, mert az igazi forradalom kulturális” – nyilatkozta. Szerinte az olyan diaszpórában élő irániaknak, mint ő is, az a felelőssége, hogy terjesszék a világon a híreket és a tudást az Iránban uralkodó helyzetről és az ellenállásról.

A hivatalosan Iszlamista Forradalomnak nevezett hadseregről is készített egy oldalt. Bár fizikai rosszullétet érzett rajzolás közben, tudta, hogy muszáj elmondania a világnak, mennyi vér tapad a kezükhöz.

A kötettel Satrapi megértést és együttérzést szeretne kiváltani az olvasókból.

„Nem arra kérjük a nyugatiakat, hogy menjenek és csináljanak forradalmat az iráni nép helyett. (...) Tényleg szükségük van arra, hogy emberek figyeljenek rájuk, szükségük van valakire, aki tanúsítja, hogy mindaz, amit a szabadságért tesznek, jelent valamit. És ez a módja annak, hogy megváltoztassuk a politikát, a közvéleményen keresztül” – mondta a művész.

(New York Times, kép: a borító részlete, Seven Stories kiadó)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Marjane Satrapi tervezte a párizsi olimpia különleges triptichonját

A Persepolis alkotója, Marjane Satrapi az Eiffel-torony előtt küzdő olimpiai versenyzőket örökített meg egy óriási felületen.

...

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

A sátáni versek szerzője, Salman Rushdie egy interjúban arról beszélt, úgy érezte, a rémálma ellenére is részt kell vennie az irodalmi fesztiválon, ahova meghívást kapott.

...

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

 A  gonoszok elleni harc mellett a nők tizedét érintő betegség, a sokszor nagyon fájdalmas endometriózis is központi témája egy új képregénynek.

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hírek
...

Évekig dolgozott korai novelláin a Ne bántsátok a feketerigót! szerzője

...

A 99 éves David Attenborough történelmet írt

...

Járd be a Louvre múzeumot ezzel a két nemzetközi könyvsikerrel!

...

Krusovszky Dénes letehetetlen regénye a Budapest Bábszínházban éled újra

...

Meghalt Ágh István költő

...

A Kamaszok színésze könyvben folytatja a sorozat üzenetét

Kiemeltek
...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

A PKÜ vezetője nem akart foglalkozni a frankfurti hírekkel, de úgy látja, megy a hangulatkeltés. 

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Podcast Mérő Vera író, jogvédővel.

...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

Polc

Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja

...

Lesújtó számok: már csak 40 másodpercig tart a figyelmünk a digitális térben?

...

Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb

...

Az űrből nézve az élet csak apró dráma a világegyetemben

...