Így vágott vissza Margaret Atwood, miután betiltották a könyvét a kanadai iskolákban

Miközben egyre több olvasója van A szolgálólány meséjének, úgy növekszik a betiltások száma is. Már Amerikán kívül is korlátozzák Atwood könyvének elérhetőségét.

sza | 2025. szeptember 01. |

A kanadai Alberta tartományban betiltották az iskolai könyvtárakban Margaret Atwood A szolgálólány meséje című könyvét, mert az indoklás szerint az nem való gyerekeknek. Az elmúlt években, főleg Donald Trump második elnökségi ciklusa alatt egyre több könyvet tiltanak be az Egyesült Államokban, és állítólag a szomszédos ország is az amerikai adatbázisok alapján szűrte ki a „nem megfelelő könyveket”. A betiltásra az író is reagált, méghozzá egy rövid, szatirikus történetet írt az esetről.

Margaret Atwood
A szolgálólány meséje
Ford. Mohácsi Enikő, Jelenkor, 2024, 487 oldal.

Alberta új jogszabálya szerint október 1-től minden olyan könyvet el kell távolítani az iskolai könyvtárakból, amelyekben explicit szexuális tartalom van, mivel az rossz hatással lehet a gyerekek fejlődésére. Az intézkedésnek azonban remek és fontos könyvek is az áldozatul eshetnek.

„Miközben boldogan éltek, A szolgálólány meséje valósággá vált”

A kanadai születésű Margaret Atwood egy élcelődő X-posztban reagált a hírre. Írásában egy olyan szatirikus valóságot mutatott meg, amelyben az arrogancia, az ellentmondásos, bigott vallásosság, a kapitalizmus és általánosan az elvakult idealizmus uralkodik, és semmilyen kritikai szempont nem tud érvényesülni.

„John és Mary mindketten nagyon jó gyerekek voltak.

Soha nem túrták az orrukat, nem kellett WC-re menniük és nem voltak pattanásaik. Együtt nőttek fel, összeházasodtak, majd öt tökéletes gyereket nemzettek, anélkül, hogy valaha is szexeltek volna.

Attól függetlenül, hogy kereszténynek mondták magukat, egyáltalán nem értették meg Jézus tanításait a szegényekről, nem értették meg az irgalmas szamaritánus történetét vagy amikor azt emlegette, hogy bocsássunk meg ellenségeinknek és hasonlók. Helyette önző és kapzsi kapitalizmust gyakoroltak” – olvasható Atwood posztjában.

A szerző továbbá megemlíti Ayn Rand oroszországi származású amerikai írót, aki a 20. században elsősorban filozófiai regényeiről volt ismert, amik nagyban befolyásolták a politikai gondolkozást. Nézeteiben az individualizmust és a kapitalizmust éltette, teljes egészében elvetette a közösségi működést és az intézményesített irányítást. Írásai az elmúlt évtizedekben is meghatározóak voltak az amerikai politikusok számára.

Végül boldogan éltek, míg meg nem haltak. De miközben boldogan éltek, A szolgálólány meséje valósággá vált”

– írja a posztja végén Atwood.

Először Kanadában

A könyvbetiltások egyre gyakoribbak, de eddig csak Amerikára volt ez jellemző, ahol több állam is rendeletet hozott az LMBTQ-témákat vagy -karaktereket tartalmazó, esetleg szexualitással vagy színesbőrűeket érintő kérdésekkel foglalkozó könyvekre. Ez nagy ellenállást váltott ki az olvasókból és a könyvtárasokból, egyes alkalmazottak a borítókat is átrajzolták, hogy ne ütközzön törvénybe a kötet.

Mindeközben Trump kormányzása alatt A szolgálólány meséje egyre népszerűbb, az olvasók odáig vannak érte, és a nemrég befejeződött sorozatot is rengetegen nézték.

Fotó: Luis Mora / Penguin Random House

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A szolgálólány meséje nem ér véget a sorozattal – 5 könyv, amit olvass el Margaret Atwoodtól! 

Margaret Atwood maradandót alkotott A szolgálólány meséjével, de ez csak a jéghecs csúcsa. 5 könyvet ajánlunk az életműből. 

...

Orwell a másvilágon is rágyújt, és cinikus – Olvass bele Margaret Atwood új novelláskötetébe!

A halott Orwell interjút ad, egy nő éticsigává változik az Elveszve a rengetegben című kötetben.

...

Margaret Atwood szerint veszélyben vannak a szavaink

A 85 éves Margaret Atwood azt mondta: a mai világ leginkább az 1930-as, 1940-es évekre emlékezteti őt. 

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Krasznahorkai villámlátogatást tett a szentendrei könyvtárban

...

Margaret Atwood életrajzi könyvében áll bosszút azokon, akik bántották

...

A gízai piramisok lábánál nyílt meg a világ legnagyobb régészeti múzeuma

...

Stephen King fia az alulfizetett könyvtárosok oldalán áll, ezért nem ment el a horrorfesztiválra

...

Jókai Mór összes műve elérhető lesz egyetlen honlapon

...

„Annak, aki gyönyörködni szeret” – Mácsai Pál a Neandervölgyieket ajánlja

Olvass!
...

Hogyan mentette meg Tina Turner karrierjét Cher? Olvass bele a Micsoda barátnők voltak című kötetbe!

Nők, barátnők, egymásért!

...

Meghatározza a nevünk, hogy kik vagyunk? Olvass bele Florence Knapp népszerű debütregényébe!

Mit tegyen egy anya, ha nem akarja az apáról elenevezni a fiát?

...

A rasszizmus még a szellemek között is utoléri a gyerekeket – Olvass bele A javítóintézet című díjazott regénybe!

Az 1950-es években egyetlen rossz mozdulatba került, hogy egy színesbőrű gyerek a javítóintézetbe kerüljön. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Elif Shafak új regénye szerteágazó tanmese vagy torokszorító látlelet a jelenről?
Szilasi László könyve arra kérdez rá, feldolgozható-e valaha az anya elvesztése 

Szilasi László könyve arra kérdez rá, feldolgozható-e valaha az anya elvesztése 

Egy naplót örökké lehet írni, de egy anya halála egyszeri. Szilasi László gyászregénye egy szeretetteljes és nehéz kötet egy anya haláláról.