Száznál is több betiltatni kívánt könyv egy kérvényben, a vezetőség leváltása vagy a támogatás megvonása is szerepel a könyvtárak elleni harc eszköztárában.
Tiltás, mint politikai üzenet
Az Egyesült Államok közkönyvtárai az elmúlt években ugyanolyan politikai színtérré váltak, ahogyan korábban az iskolai könyvtárak is – ahogy arra a Last Week Tonight with John Oliver című műsor hosszabb szegmensében felhívták a nézők figyelmét. Az Amerikai Könyvtárosok Szövetségének nyilvántartása szerint 2023-ban 4240 könyv betiltására tettek kísérletet. Ez a valaha mért legmagasabb szám ebben a műfajban. A szervezet szerint 92 százalékkal nőtt a feljelentések aránya az előző évhez képest. A támadások pedig nem csak a könyveket, hanem magukat a könyvtárosokat is érintik, akiket rendszeresen pedofiloknak neveznek és groominggal vádolnak.
A könyvtárakból folyamatosan gyomlálnak ki könyveket az ott dolgozók például megrongálódás miatt, vagy mert elavulttá váltak, esetleg senki nem kölcsönzik már ki őket. Ezen kívül a könyvtáraknak létezik egy belső szabályzata is, ami alapján eldöntik, hova tartozik egy kötet, sérti-e valakinek az érzékenységét vagy ellentétes-e valamilyen jogszabállyal. Ennek alapján átkerülhet egy másik szekcióba például a gyerek részlegről a felnőtteknek szóló könyvek közé vagy akár teljesen el is tüntethetik a polcokról.
Egy könyv eltávolítását ugyanakkor nem kérheti bárki még a gyerekek érdekeire hivatkozva sem.
Kivételt ez alól az obszcenitásra hivatkozás képez. Ez a megfogalmazás lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes államok eltérően értelmezzék a határait. Huntington Beachben például egy döntés alapján a 18 év alattiak nem férhetnek hozzá olyan kötethez, amelyben bármilyen szexuális tartalom szerepel. Így a könyvtárosok kénytelenek voltak eltávolítani minden, a szabályba ütköző kötetet. A válogatásnak a felvilágosítókönyvek épp úgy áldozatul estek, mint a meztelen őslakosokat ábrázoló történelemkönyvek vagy a Mindenki kakil című gyerekkönyv.
Nem feltétel a személyes érintettség
Az intézmények szerint meglepően hasonló listák érkeznek hozzájuk a betiltatni kívánt könyvekről, a háttérben ugyanis jól szervezett csoportok állnak. 2021-ig a kérések többsége mindössze egy kötetre vonatkozott. Azóta azonban a kérelmek általában több címet tartalmaznak, az esetek felében akár 100 tételt is. Az esetek túlnyomó többségében a bejelentők nem olvasták ezeket a szövegeket, hanem az ezeket gyűjtő Facebook-oldalakon vagy honlapokon szereplő listák alapján dolgoznak. Ezek a források idézetekkel is szolgálnak a feljelentésekhez.
Emiatt fordulhat elő, hogy a gyakorlat és az aktivisták törekvése nem találkozik. Például a kifogásolt kötetek általában nem a gyerekrészlegen találhatóak, hanem a tinédzserek számára fenntartott szekciókban. Sőt, az is
előfordult, hogy a könyvtárban nem is tartanak a betiltani szándékozott műből.
Cseréljük le a bizottságot!
Az amerikai közkönyvtárakat elsősorban helyi önkormányzati támogatásokból tartják fenn, ezeket pedig általában egy – megválasztott vagy kijelölt - helyi könyvtári bizottság felügyeli. A következő lépés lehet, hogy a bizottságok tagjainak összetételét befolyásolják, illetve az általuk támogatott embereket ültetik oda. Egy wyomingi városban a könyvtári rendszert felügyelő igazgató nem volt hajlandó eltávolítani 17 darab, LMBTQ+ tematikájú könyvet, amelyek ellen panasz érkezett. Egyik bejelentést sem olyan szülő tette, akinek a gyereke hozzáfért a kötetekhez vagy olvasta volna őket. A döntést támogatta a felügyelőbizottság, ennek tagjait azonban leváltották és helyükre új tagokat neveztek ki, akik elbocsátották az igazgatót.
Az elvek és indulatok
A tömeges betiltás hozadékaként az Amerika legjobb kis könyvtárának megválasztott intézmény igazgatója lemondott, miután a cenzúrát követelők fegyverekkel és Bibliákkal felszerelve jelentek meg az otthonánál. Az aktivisták közel 400 könyv eltávolítását követelték az intézménytől.
A felsoroltak közül azonban egyetlen egy sincs a gyűjteményben.
Az aktivista csoportoknak több fegyver is van a kezükben. Ha a fentiek egyike sem válik be, akkor egyszerűen elérik, hogy megvonják a könyvtártól az anyagi támogatást. Egy jamestowni könyvtár bizottsága egyszerűen leszavazta a támogatását arra hivatkozva, hogy a könyvtárban groomingolják a gyerekeket és LMBTQ+ propagandát terjesztenek. Az intézmény 67 ezres állományából mindössze 90 példány érint nemi identitással kapcsolatos témákat. A szavazás hatására a könyvtár éves támogatásának 84 százalékát elvonták ezzel a bezárás küszöbére sodorva azt.
Az egyik ott dolgozó könyvtáros a bizottság következő ülésén a betiltások hosszútávú következményeire hívta fel a figyelmet. „Megdöbbent, hogy az emberek meglepődtek azon, hogy bezár a könyvtár. Nem szavazhatnak arra, hogy elvonják a támogatást és jelentsék ki, hogy nem akarják, hogy bezárjon” – fogalmazta meg érzéseit a dolgozó. „Nem jelenthetik ki, hogy csak üzenni akartak és nem számolnak a tetteik következményeivel.
Ez nem egy jelképes tett, hanem egy halálos ítélet.
És remélem, hogy a közösség felkészült rá, hogy együtt éljen ezzel.”
A harc a törvényhozás szintjén is folyik. 2024-ben 105 az iskolai vagy a nyilvános könyvtárakkal kapcsolatos módosítást nyújtottak be, Alabamában például olyat, amelynek alapján a könyvtárosokat le lehessen tartóztatni a könyvtár polcain található kötetek tartalma miatt.
Az iskola a legfőbb célpont
Az iskolai könyvtárakhoz érkező tiltási kérések „olyan könyveket érintenek, amelyek LGBTQ+ személyeket vagy szereplőket ábrázolnak, amelyek valamely etnikai kisebbség tagjait ábrázolják vagy, amelyekben szexuális tartalom található”. Emellett egyre gyakrabban kifogásolt az olyan tartalom, amely „a való világgal szembesülő fiatalokat ábrázol, ideértve a drogfogyasztást, öngyilkosságot, depressziót és a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat és a szexuális erőszakot” – számolt be a Publishers Weekly a PEN America jelentése alapján.
A leggyakrabban betiltott kötet Jodi Picoult Tizenkilenc perc című műve volt, ezt követte John Green Alaska nyomában című regénye, Stephen Chbosky Egy különc srác feljegyzései, Patricia McCormicktól a Sold és Jay Asher 13 okom volt-ja. Ellen Hopkins, Stephen King, és Sarah J. Maas szintén gyakran kerülnek célkeresztbe. „A könyvem és a tízezer másik, amelyek társaságában lekerült az iskolai könyvtárak polcairól eszközöket adtak a gyerekek kezébe, hogy segítsenek nekik boldogulni az egyre megosztottabb és bonyolultabb világban.
A könyvek betiltói nem segítenek a gyerekeknek. Ártanak nekik” – írta állásfoglalásában a hírre reagálva Picoult.
A legbékésebb munkahely?
A könyvtárak a könyvek kölcsönzése mellett számos más funkciót is ellátnak, internethozzáférést biztosítanak, légkondícionálás és fűtés van bennük, ahova az ezeket nélkülözők betérhetnek, közösségi térként és képzések helyeként is szolgálnak. Ez az egyike azon kevés helyeknek, ahol ingyen tölthet el időt az ember. Az amerikai közkönyvtárakat naponta 4 millióan látogatják főleg fiatalok, nők és alacsony jövedelműek.
A menedék jelleg azonban egészen új problémákat hozott magával: droghasználatot, lopásokat, fizikai összetűzéseket és anyagi kár okozást. Ahogy arra a New York Times cikke felhívja a figyelmet. Többször előfordult, hogy a dolgozókat megtámadták, leütötték vagy késsel fenyegették. Mindez pedig mentálisan is megviseli az ott dolgozókat – mindazon problémák mellett, amiket a továbbiakban tárgyalunk.
Forrás: Last Week Tonight with John Oliver, Publishers Weekly,
Fotó: uniteagainstbookbans.org
