Sigmund Freud és Franz Kafka: ezek a művek váltak világszerte közkinccsé 2026-ban

Minden év januárjában közlik, hogy milyen alkotások és életművek válnak szabadon hozzáférhetővé attól az évtől. Idén például Sigmund Freud és Agatha Christie műve is felszabadul a szerzői jogi védelem alól; igaz, csak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy 2026-ban mely műalkotások kerültek át a szabadon felhasználható közkincs / public domain kategóriába világszerte. A magyar vonatkozású műalkotásokról itt írtunk. 

A szellemi alkotásokra vonatkozó szerzői jogi szabályok országonként és műfajonként változhatnak. Mi most a Public Domain Review cikke gyűjtöttük össze a tudnivalókat. Ahhoz, hogy egy mű közkinccsé váljon:

• Magyarországon, Nagy-Britanniában, Oroszországban és az EU jelentős részében az alkotó halálától 70 évnek kell eltelnie;
• Új-Zélandban, Afrikában és Ázsia jelentős részében 50 évnek;
• az Egyesült Államokban pedig azok a filmek és könyvek válnak idéntől közkinccsé, amelyek 1930-ben jelentek meg.

Könyvek

Az irodalom tekintetében az 1930-as év elég izgalmas volt Amerikában; az alábbi kiváló kötetek válnak 2026-ban szabadon hozzáférhetővé az Egyesült Államokban: 

• Franz Kafka: A kastély angol fordítása
• Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban, amelyben elsőként tűnik fel a szerző híressé vált karaktere, Miss Marple
• Arthur Ransome: Fecskék és fruskák – az azonos című gyerekkönyvsorozat első része
• William Faulkner: Míg fekszem kiterítve
• Dashiell Hammett: A ​máltai sólyom – amelyből azonos címen 1931-ben és 1941-ben is készült filmfeldolgozás; utóbbiban Humphrey Bogart alakította a főszerepet
• Robert Musil: A ​tulajdonságok nélküli ember
• Vladimir Nabokov Luzsin-védelem, amely eredetileg V. Szirin álnéven jelent meg Oroszországban
• T. S. Eliot: Hamvazószerda című hosszúverse
• Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában, amely németül 1930-ban jelent meg Németországban
• Hermann Hesse: Narziss ​és Goldmund német kiadása

Meghatározó munkásságok

Azokban az országokban, ahol a szerző halála utáni 70 év jelenti a korlátot: Thomas Mann író, Albert Einstein tudós, Wallace Stevens költő, Charlie Parker jazz-zenész munkái válnak szabadon hozzáférhetővé. Ahol pedig 50 évig védik a szerzői jogokat: Hannah Arendt filozófus, P. G. Wodehouse író, Barbara Hepworth szobrász, Walker Evans fényképész egyes művei válnak elérhetővé.

Továbbá Erich Maria Remarque azonos című könyvéből készült 1930-as A nyugaton a helyzet változatlan filmfeldolgozás is innentől közkincs az Egyesült Államokban.

(Publicdomainreview)

Fotó: Wikipédia