Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek megfilmesítsék az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A Nyugaton a helyzet változatlannak már létezik két amerikai adaptációja, de az Edward Berger rendezte változat az első német feldolgozás. Bár az előkészítéskor és a gyártáskor még nem sejthették, hogy a bemutató idején újra háború lesz Európában, ennek hírei pedig akaratlanul is ráíródnak majd a filmbeli eseményekre. Mindenesetre az alkotók a filmnek főleg Daniel Brühl nevével igyekeztek hírverést csapni, ám végül egyáltalán nem miatta fogunk emlékezni erre az adaptációra.

Ruff Orsolya | 2022. november 03. |

Nem mindennapi sors jutott a Nyugaton a helyzet változatlannak, és ez már a regény előéletére is igaz. Bár Erich Maria Remarque utóbb azt állította, hogy az abban ábrázoltak megestek vele, az utókor már némi távolságtartással kezeli ezeket a kijelentéseket. Az író, akkor még Erich Paul Remark, szinte még kamasz volt, amikor 1916-ban a német hadsereg katonája lett. Ám rövid ideig harcolt, hamar megsérült és katonai kórházba került, ahol aztán naphosszat a sérült bajtársak történeteit hallgatta. Valószínűleg ekkor kezdett formálódni benne az a történet, amely azután a Nyugaton a helyzet változatlan alapját adta. A könyv 1929-ben jelent meg először, és rögtön nagy siker lett, és még ugyanabban az évben 26 nyelvre lefordították (manapság ez a szám már meghaladja az 50-et, az eladott példányszám pedig – világszerte – a 20 milliót). Az első kritikák kimondottan jók voltak (Stefan Zweig például tökéletes műalkotásnak nevezte), és a kötet népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy Hollywood rögtön lecsapott a filmjogokra, és a rákövetkező évben már be is mutatták a Lewis Milestone rendezte első adaptációt. Igaz, a későbbi eseményekből sokat előrevetített, hogy Joseph Goebbels megbízásából náci verőlegények 1930 decemberében megakadályozták a film berlini bemutatóját.

-

A regény és írója ugyanis hamar szálka lett a felemelkedő német nemzetiszocialisták szemében, akik aztán minden létező fronton támadást indítottak a kötet ellen. A nácik antiheroizmust, a katonai szellem elárulását vetettek Remarque szemére, aki ellen szabályos karaktergyilkosságot folytattak, és például azt kezdték terjeszteni róla, hogy egyáltalán nem is vett részt az első világháborúban. A dolog odáig fajult, hogy Hitler 1933-as kancellári kinevezését követően Németországban betiltották a könyvet, majd még ugyanabban az évben a hírhedt könyvégetések során a nácik máglyára is vetették. Később az írót megfosztották a német állampolgárságától, de ezt Remarque már nem várta meg: a harmincas évek elejétől Svájcban élt, majd az Egyesült Államokba emigrált.

A Nyugaton a helyzet változatlan továbbra is a legnépszerűbb művének számított, amelyet 1979-ben újra feldolgoztak az amerikaiak, ez azonban a korabeli kritikák szerint nem érte el az első adaptáció színvonalát. Mindenesetre ehhez képest is jó pár évtizedet kellett várni, mire a németek eljutottak odáig, hogy saját feldolgozást készítsenek a leghíresebb pacifista német regényből. Utóbbit az az Edward Berger rendezte, akinek eddig főleg filmsorozatok és tévéfilmek fűződtek a nevéhez (de ő rendezte például a Patrick Melrose-t is, Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben).

-

Az előkészítés során a legfőbb kérdés nyilván az volt, hogy ki játssza majd Paul Bäumert, a katonát, akinek pokoljárását nézőként végigkövetjük. A választás végül egy fiatal osztrák színészre, Felix Kammererre esett, akinek lényegében a vállán kell elvinnie az egész filmet. Ő az a diák, aki háborús mámorban úszva a születési dátumát meghamisítva csatlakozik a német hadsereghez, ő az a fiatal katona, aki mellől sorra kilövik a bajtársakat, és ő az a minden illúzióját vesztett férfi is, aki már csak arra játszik, hogy a háború utolsó napjait ép bőrrel megússza. Kammerer nem roppan össze a feladat súlya alatt, emlékezetes marad, nem úgy, mint a békedelegációt vezető Daniel Brühl (ő Matthias Erzbergert játssza), akinek a forgatókönyv sem teret, sem időt nem enged a kibontakozásra, így végig jellegtelen, sótlan figura marad. A film a legtöbbször akkor bicsaklik meg, amikor nagyon erősen az arcunkba akarja tolni a kontrasztot (lásd rögtön a nyitójeleneteket az idilli, csendes táj és az azt szétszaggató harci jelenetek között), és ez a szándékolt szembeállítás megmarad akkor is, amikor a bakák vérben, sárban és könnyben úszó mindennapjait teszi a katonai felsővezetés fehérabroszos, kávéillatú tárgyalásai mellé.

-

Az érezhető, hogy a film tetemes büdzsével dolgozott (a harci jelenetek kellően látványosak, dinamikusak, véresek és naturálisak), mégis annak a folyamatnak az ábrázolása a legérdekesebb, amikor szétfoszlik az illúzió. Paul Bäumer és társai lényegében középiskolás diákok, akiket egészen megszédített a háborús propaganda. Hősökké akarnak válni, és elhiszik, hogy egy-két hét alatt elfoglalják Párizst (vö. „Mire a levelek lehullanak…”). A korábban megölt német katonák kimosott, megstoppolt ruháit kapják egyenruhaként, némelyikben még a korábbi tulajdonos névcímkéje is benne maradt, de az fel sem merül bennük, hogy egy megmerevedett mészárszék (erre utal a cím is) csereszabatos katonái. Egy információs vákuumból lökik ki őket a frontra, ahol csak a szerencsének, a bajtársiasságnak vagy egy tapasztaltabb vén róka tanácsainak köszönhetően (őt játssza például Albrecht Schuch) élhetnek túl. És mindez nemcsak a harcokra igaz, hiszen a mentális túlélés legalább ilyen fontos, így a film megmutatja a csendesebb napokat is, amelyek monotonitását akár egy női plakát is fel tudja dobni.

-

A Nyugaton a helyzet változatlan egy olyan sakkjátszma, amelyben a fókusz egyértelműen a gyalogon és nem a királyon van. A tűzszüneti tárgyalásokról szóló jelenetek bár fontosak, mégis kizökkentenek, és annyit nem is adnak hozzá a cselekményhez. A legfőbb kérdés egy közel százéves mű adaptációjánál mégis az, hogy mi újat tud mutatni vagy hozzáadni eddigi ismereteinkhez. Az biztos, hogy a 2022-es feldolgozás olyan világpolitikai környezetbe érkezett, amely szomorú és nem várt aktualitást ad a filmnek, és sokszorosan aláhúzza a háborúellenes üzenetét. Emiatt mindenképpen jó, hogy elkészült. Villanásai látványosak, sokszor kegyetlenek, ám Kammerer kiégett, megtört vagy halálra vált arcára valószínűleg egy idő után inkább fogunk emlékezni, mint a mészárlásokra vagy a film akármelyik véres harci jelenetére.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Daniel Brühl főszereplésével jön a Remarque-klasszikus feldolgozása

2022 második felében mutatja be a Netflix Erich Maria Remarque egyik leghíresebb háborúellenes regényének adaptációját. A Nyugaton a helyzet változatlan eredetileg 1929-ben jelent meg, és egy fiatal katona szemszögéből mutatja meg az első világháború borzalmait.

...
Hírek

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

...
Nagy

A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, a Hitler-ellenes állánállás egyik kulcsfigurája volt. Követés című, leghíresebb könyve - amelynek története önmagában is érdekes és megjelenésekor bestsellernek számított Németországban - nemrég jelent meg újra.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Könyvtavasz

Kiskamaszként akkor sem könnyű az élet, ha cirkuszos családban élsz - Olvass bele Turbuly Lilla könyvébe!

...
Nagy

7 történelmi könyv a Tudor-korról, ha tetszett a Shardlake

...
Könyvtavasz

Hogy nyomozol ki egy kettős gyilkosságot a háború poklában? - Olvass bele az ex-nyomozó krimijébe!

...
Alkotótárs

Mohácsi Balázs és Puskás Panni a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj győztesei

...
Hírek

Egy nő gyerekkönyvet írt a gyászról, miután a gyanú szerint megmérgezte a férjét

...
Hírek

Stephen Kingnek 45 évébe telt megírni a legújabb történetét

...
Hírek

Robert Fico támadója saját könyvét is magával vitte ajándékba a merénylet napján

...
Gyerekirodalom

Szabó T. Anna új gyerekversei segítenek megpihenni a nagy pörgésben

...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Nagy

A fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni a jelzéseit – Szentesi, Havas, Biró és Cserna-Szabó a Margón

A Tavaszi Margó pénteki és szombati napján a valóság és a fikció viszonya több írónál felmerült, Szentesi Éva teltházas könyvbemutatóján pedig legbensőbb énünk megismerése is szóba került.

Szerzőink

...
K. Varga Bence

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.