Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek megfilmesítsék az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A Nyugaton a helyzet változatlannak már létezik két amerikai adaptációja, de az Edward Berger rendezte változat az első német feldolgozás. Bár az előkészítéskor és a gyártáskor még nem sejthették, hogy a bemutató idején újra háború lesz Európában, ennek hírei pedig akaratlanul is ráíródnak majd a filmbeli eseményekre. Mindenesetre az alkotók a filmnek főleg Daniel Brühl nevével igyekeztek hírverést csapni, ám végül egyáltalán nem miatta fogunk emlékezni erre az adaptációra.

Ruff Orsolya | 2022. november 03. |

Nem mindennapi sors jutott a Nyugaton a helyzet változatlannak, és ez már a regény előéletére is igaz. Bár Erich Maria Remarque utóbb azt állította, hogy az abban ábrázoltak megestek vele, az utókor már némi távolságtartással kezeli ezeket a kijelentéseket. Az író, akkor még Erich Paul Remark, szinte még kamasz volt, amikor 1916-ban a német hadsereg katonája lett. Ám rövid ideig harcolt, hamar megsérült és katonai kórházba került, ahol aztán naphosszat a sérült bajtársak történeteit hallgatta. Valószínűleg ekkor kezdett formálódni benne az a történet, amely azután a Nyugaton a helyzet változatlan alapját adta. A könyv 1929-ben jelent meg először, és rögtön nagy siker lett, és még ugyanabban az évben 26 nyelvre lefordították (manapság ez a szám már meghaladja az 50-et, az eladott példányszám pedig – világszerte – a 20 milliót). Az első kritikák kimondottan jók voltak (Stefan Zweig például tökéletes műalkotásnak nevezte), és a kötet népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy Hollywood rögtön lecsapott a filmjogokra, és a rákövetkező évben már be is mutatták a Lewis Milestone rendezte első adaptációt. Igaz, a későbbi eseményekből sokat előrevetített, hogy Joseph Goebbels megbízásából náci verőlegények 1930 decemberében megakadályozták a film berlini bemutatóját.

-

A regény és írója ugyanis hamar szálka lett a felemelkedő német nemzetiszocialisták szemében, akik aztán minden létező fronton támadást indítottak a kötet ellen. A nácik antiheroizmust, a katonai szellem elárulását vetettek Remarque szemére, aki ellen szabályos karaktergyilkosságot folytattak, és például azt kezdték terjeszteni róla, hogy egyáltalán nem is vett részt az első világháborúban. A dolog odáig fajult, hogy Hitler 1933-as kancellári kinevezését követően Németországban betiltották a könyvet, majd még ugyanabban az évben a hírhedt könyvégetések során a nácik máglyára is vetették. Később az írót megfosztották a német állampolgárságától, de ezt Remarque már nem várta meg: a harmincas évek elejétől Svájcban élt, majd az Egyesült Államokba emigrált.

A Nyugaton a helyzet változatlan továbbra is a legnépszerűbb művének számított, amelyet 1979-ben újra feldolgoztak az amerikaiak, ez azonban a korabeli kritikák szerint nem érte el az első adaptáció színvonalát. Mindenesetre ehhez képest is jó pár évtizedet kellett várni, mire a németek eljutottak odáig, hogy saját feldolgozást készítsenek a leghíresebb pacifista német regényből. Utóbbit az az Edward Berger rendezte, akinek eddig főleg filmsorozatok és tévéfilmek fűződtek a nevéhez (de ő rendezte például a Patrick Melrose-t is, Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben).

-

Az előkészítés során a legfőbb kérdés nyilván az volt, hogy ki játssza majd Paul Bäumert, a katonát, akinek pokoljárását nézőként végigkövetjük. A választás végül egy fiatal osztrák színészre, Felix Kammererre esett, akinek lényegében a vállán kell elvinnie az egész filmet. Ő az a diák, aki háborús mámorban úszva a születési dátumát meghamisítva csatlakozik a német hadsereghez, ő az a fiatal katona, aki mellől sorra kilövik a bajtársakat, és ő az a minden illúzióját vesztett férfi is, aki már csak arra játszik, hogy a háború utolsó napjait ép bőrrel megússza. Kammerer nem roppan össze a feladat súlya alatt, emlékezetes marad, nem úgy, mint a békedelegációt vezető Daniel Brühl (ő Matthias Erzbergert játssza), akinek a forgatókönyv sem teret, sem időt nem enged a kibontakozásra, így végig jellegtelen, sótlan figura marad. A film a legtöbbször akkor bicsaklik meg, amikor nagyon erősen az arcunkba akarja tolni a kontrasztot (lásd rögtön a nyitójeleneteket az idilli, csendes táj és az azt szétszaggató harci jelenetek között), és ez a szándékolt szembeállítás megmarad akkor is, amikor a bakák vérben, sárban és könnyben úszó mindennapjait teszi a katonai felsővezetés fehérabroszos, kávéillatú tárgyalásai mellé.

-

Az érezhető, hogy a film tetemes büdzsével dolgozott (a harci jelenetek kellően látványosak, dinamikusak, véresek és naturálisak), mégis annak a folyamatnak az ábrázolása a legérdekesebb, amikor szétfoszlik az illúzió. Paul Bäumer és társai lényegében középiskolás diákok, akiket egészen megszédített a háborús propaganda. Hősökké akarnak válni, és elhiszik, hogy egy-két hét alatt elfoglalják Párizst (vö. „Mire a levelek lehullanak…”). A korábban megölt német katonák kimosott, megstoppolt ruháit kapják egyenruhaként, némelyikben még a korábbi tulajdonos névcímkéje is benne maradt, de az fel sem merül bennük, hogy egy megmerevedett mészárszék (erre utal a cím is) csereszabatos katonái. Egy információs vákuumból lökik ki őket a frontra, ahol csak a szerencsének, a bajtársiasságnak vagy egy tapasztaltabb vén róka tanácsainak köszönhetően (őt játssza például Albrecht Schuch) élhetnek túl. És mindez nemcsak a harcokra igaz, hiszen a mentális túlélés legalább ilyen fontos, így a film megmutatja a csendesebb napokat is, amelyek monotonitását akár egy női plakát is fel tudja dobni.

-

A Nyugaton a helyzet változatlan egy olyan sakkjátszma, amelyben a fókusz egyértelműen a gyalogon és nem a királyon van. A tűzszüneti tárgyalásokról szóló jelenetek bár fontosak, mégis kizökkentenek, és annyit nem is adnak hozzá a cselekményhez. A legfőbb kérdés egy közel százéves mű adaptációjánál mégis az, hogy mi újat tud mutatni vagy hozzáadni eddigi ismereteinkhez. Az biztos, hogy a 2022-es feldolgozás olyan világpolitikai környezetbe érkezett, amely szomorú és nem várt aktualitást ad a filmnek, és sokszorosan aláhúzza a háborúellenes üzenetét. Emiatt mindenképpen jó, hogy elkészült. Villanásai látványosak, sokszor kegyetlenek, ám Kammerer kiégett, megtört vagy halálra vált arcára valószínűleg egy idő után inkább fogunk emlékezni, mint a mészárlásokra vagy a film akármelyik véres harci jelenetére.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Daniel Brühl főszereplésével jön a Remarque-klasszikus feldolgozása

2022 második felében mutatja be a Netflix Erich Maria Remarque egyik leghíresebb háborúellenes regényének adaptációját. A Nyugaton a helyzet változatlan eredetileg 1929-ben jelent meg, és egy fiatal katona szemszögéből mutatja meg az első világháború borzalmait.

...
Hírek

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

...
Nagy

A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, a Hitler-ellenes állánállás egyik kulcsfigurája volt. Követés című, leghíresebb könyve - amelynek története önmagában is érdekes és megjelenésekor bestsellernek számított Németországban - nemrég jelent meg újra.

Hírek
...
Hírek

Jesmyn Ward sok év után új regénnyel jelentkezik

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.