Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek megfilmesítsék az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A Nyugaton a helyzet változatlannak már létezik két amerikai adaptációja, de az Edward Berger rendezte változat az első német feldolgozás. Bár az előkészítéskor és a gyártáskor még nem sejthették, hogy a bemutató idején újra háború lesz Európában, ennek hírei pedig akaratlanul is ráíródnak majd a filmbeli eseményekre. Mindenesetre az alkotók a filmnek főleg Daniel Brühl nevével igyekeztek hírverést csapni, ám végül egyáltalán nem miatta fogunk emlékezni erre az adaptációra.

Ruff Orsolya | 2022. november 03. |

Nem mindennapi sors jutott a Nyugaton a helyzet változatlannak, és ez már a regény előéletére is igaz. Bár Erich Maria Remarque utóbb azt állította, hogy az abban ábrázoltak megestek vele, az utókor már némi távolságtartással kezeli ezeket a kijelentéseket. Az író, akkor még Erich Paul Remark, szinte még kamasz volt, amikor 1916-ban a német hadsereg katonája lett. Ám rövid ideig harcolt, hamar megsérült és katonai kórházba került, ahol aztán naphosszat a sérült bajtársak történeteit hallgatta. Valószínűleg ekkor kezdett formálódni benne az a történet, amely azután a Nyugaton a helyzet változatlan alapját adta. A könyv 1929-ben jelent meg először, és rögtön nagy siker lett, és még ugyanabban az évben 26 nyelvre lefordították (manapság ez a szám már meghaladja az 50-et, az eladott példányszám pedig – világszerte – a 20 milliót). Az első kritikák kimondottan jók voltak (Stefan Zweig például tökéletes műalkotásnak nevezte), és a kötet népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy Hollywood rögtön lecsapott a filmjogokra, és a rákövetkező évben már be is mutatták a Lewis Milestone rendezte első adaptációt. Igaz, a későbbi eseményekből sokat előrevetített, hogy Joseph Goebbels megbízásából náci verőlegények 1930 decemberében megakadályozták a film berlini bemutatóját.

-

A regény és írója ugyanis hamar szálka lett a felemelkedő német nemzetiszocialisták szemében, akik aztán minden létező fronton támadást indítottak a kötet ellen. A nácik antiheroizmust, a katonai szellem elárulását vetettek Remarque szemére, aki ellen szabályos karaktergyilkosságot folytattak, és például azt kezdték terjeszteni róla, hogy egyáltalán nem is vett részt az első világháborúban. A dolog odáig fajult, hogy Hitler 1933-as kancellári kinevezését követően Németországban betiltották a könyvet, majd még ugyanabban az évben a hírhedt könyvégetések során a nácik máglyára is vetették. Később az írót megfosztották a német állampolgárságától, de ezt Remarque már nem várta meg: a harmincas évek elejétől Svájcban élt, majd az Egyesült Államokba emigrált.

A Nyugaton a helyzet változatlan továbbra is a legnépszerűbb művének számított, amelyet 1979-ben újra feldolgoztak az amerikaiak, ez azonban a korabeli kritikák szerint nem érte el az első adaptáció színvonalát. Mindenesetre ehhez képest is jó pár évtizedet kellett várni, mire a németek eljutottak odáig, hogy saját feldolgozást készítsenek a leghíresebb pacifista német regényből. Utóbbit az az Edward Berger rendezte, akinek eddig főleg filmsorozatok és tévéfilmek fűződtek a nevéhez (de ő rendezte például a Patrick Melrose-t is, Benedict Cumberbatch-csel a főszerepben).

-

Az előkészítés során a legfőbb kérdés nyilván az volt, hogy ki játssza majd Paul Bäumert, a katonát, akinek pokoljárását nézőként végigkövetjük. A választás végül egy fiatal osztrák színészre, Felix Kammererre esett, akinek lényegében a vállán kell elvinnie az egész filmet. Ő az a diák, aki háborús mámorban úszva a születési dátumát meghamisítva csatlakozik a német hadsereghez, ő az a fiatal katona, aki mellől sorra kilövik a bajtársakat, és ő az a minden illúzióját vesztett férfi is, aki már csak arra játszik, hogy a háború utolsó napjait ép bőrrel megússza. Kammerer nem roppan össze a feladat súlya alatt, emlékezetes marad, nem úgy, mint a békedelegációt vezető Daniel Brühl (ő Matthias Erzbergert játssza), akinek a forgatókönyv sem teret, sem időt nem enged a kibontakozásra, így végig jellegtelen, sótlan figura marad. A film a legtöbbször akkor bicsaklik meg, amikor nagyon erősen az arcunkba akarja tolni a kontrasztot (lásd rögtön a nyitójeleneteket az idilli, csendes táj és az azt szétszaggató harci jelenetek között), és ez a szándékolt szembeállítás megmarad akkor is, amikor a bakák vérben, sárban és könnyben úszó mindennapjait teszi a katonai felsővezetés fehérabroszos, kávéillatú tárgyalásai mellé.

-

Az érezhető, hogy a film tetemes büdzsével dolgozott (a harci jelenetek kellően látványosak, dinamikusak, véresek és naturálisak), mégis annak a folyamatnak az ábrázolása a legérdekesebb, amikor szétfoszlik az illúzió. Paul Bäumer és társai lényegében középiskolás diákok, akiket egészen megszédített a háborús propaganda. Hősökké akarnak válni, és elhiszik, hogy egy-két hét alatt elfoglalják Párizst (vö. „Mire a levelek lehullanak…”). A korábban megölt német katonák kimosott, megstoppolt ruháit kapják egyenruhaként, némelyikben még a korábbi tulajdonos névcímkéje is benne maradt, de az fel sem merül bennük, hogy egy megmerevedett mészárszék (erre utal a cím is) csereszabatos katonái. Egy információs vákuumból lökik ki őket a frontra, ahol csak a szerencsének, a bajtársiasságnak vagy egy tapasztaltabb vén róka tanácsainak köszönhetően (őt játssza például Albrecht Schuch) élhetnek túl. És mindez nemcsak a harcokra igaz, hiszen a mentális túlélés legalább ilyen fontos, így a film megmutatja a csendesebb napokat is, amelyek monotonitását akár egy női plakát is fel tudja dobni.

-

A Nyugaton a helyzet változatlan egy olyan sakkjátszma, amelyben a fókusz egyértelműen a gyalogon és nem a királyon van. A tűzszüneti tárgyalásokról szóló jelenetek bár fontosak, mégis kizökkentenek, és annyit nem is adnak hozzá a cselekményhez. A legfőbb kérdés egy közel százéves mű adaptációjánál mégis az, hogy mi újat tud mutatni vagy hozzáadni eddigi ismereteinkhez. Az biztos, hogy a 2022-es feldolgozás olyan világpolitikai környezetbe érkezett, amely szomorú és nem várt aktualitást ad a filmnek, és sokszorosan aláhúzza a háborúellenes üzenetét. Emiatt mindenképpen jó, hogy elkészült. Villanásai látványosak, sokszor kegyetlenek, ám Kammerer kiégett, megtört vagy halálra vált arcára valószínűleg egy idő után inkább fogunk emlékezni, mint a mészárlásokra vagy a film akármelyik véres harci jelenetére.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Daniel Brühl főszereplésével jön a Remarque-klasszikus feldolgozása

2022 második felében mutatja be a Netflix Erich Maria Remarque egyik leghíresebb háborúellenes regényének adaptációját. A Nyugaton a helyzet változatlan eredetileg 1929-ben jelent meg, és egy fiatal katona szemszögéből mutatja meg az első világháború borzalmait.

...
Hírek

Az új Remarque-adaptáció megmutatja az első világháború igazi arcát

Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján, aki társaival együtt a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé. Edward Berger rendező filmje Erich Maria Remarque azonos című, világhírű bestsellerén alapul. Mutatjuk az előzetesét!

...
Nagy

A ‘30-as ‘40-es évek Németországában lelkészek, hitvallások és teológiai könyvek voltak az egyik legnagyobb ellenállók

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus, a Hitler-ellenes állánállás egyik kulcsfigurája volt. Követés című, leghíresebb könyve - amelynek története önmagában is érdekes és megjelenésekor bestsellernek számított Németországban - nemrég jelent meg újra.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.