Mintegy 10 000 író működött közre a Don’t Steal This Book (Ne lopd el ezt a könyvet) című kötet létrehozásában, amely csak a szerzők nevét tartalmazza. A példányokat a londoni könyvvásár látogatói között osztják szét. A kötet tiltakozás egy tervezett kormányzati javaslat ellen, amelynek értelmében az AI-cégek engedély nélkül használhatnák a szerzői joggal védett műveket – kivéve, ha a tulajdonos jelezte, hogy ki akar lépni a folyamatból.
Az „üres” könyvet egy héttel azelőtt osztják szét, hogy a brit kormány közzétenné azt az értékelést, ami a szerzői jogi törvények tervezett módosításainak gazdasági hatásairól szól. Március 18-ig ugyanis a minisztereknek gazdasági hatástanulmányt és egy jelentést kell benyújtaniuk a jogi átalakításról.
„Az AI lopott munkákra épül”
A könyv hátsó borítóján ez áll:
„Az Egyesült Királyság kormánya nem legalizálhatja a könyvlopást az AI-vállalatok javára.”
A könyv szervezője, Ed Newton-Rex zeneszerző és a művészek szerzői jogainak védelméért küzdő aktivista szerint a mesterséges intelligencia iparág „lopott munkákra épül, amelyeket engedély és fizetés nélkül vettek át”.
Hozzátette: „Ez nem áldozat nélküli bűncselekmény – a generatív AI versenyez azokkal az emberekkel, akiknek a munkáival kiképzik, és megfosztja őket megélhetésüktől. A kormánynak védenie kell az Egyesült Királyság kreatív szakembereit, és el kell utasítania azt, hogy az AI-cégek ellopják a kreatívok munkáját.
A könyv megjelenéséhez olyan szerzők járultak még hozzá, mint Kazuo Ishiguro, Richard Osman, Philippa Gregory, Mick Herron vagy Malorie Blackman. Utóbbi szerint egyáltalán nem észszerűtlen dolog elvárni, hogy az AI-vállalatok fizessenek a szerzők könyveinek használatáért.
A kiadók felkérik az ágazatot, hogy csatlakozzanak a Publishers’ Licensing Services nevű nonprofit iparági szervezethez, amely egy kollektív licencrendszerrel küzd a mesterséges intelligencia lopásai ellen.
Az Egyesült Királyságban a zsánerírók félnek a legjobban
Az AI hatalmas mennyiségű adatot igényel, beleértve a nyílt internetről származó, szerzői joggal védett műveket is, hogy olyan eszközöket fejlesszen, mint a csevegőrobotok és a képgenerátorok. Ez a világ minden részén felháborodást váltott ki a kreatív szakemberek és vállalatok körében, és peres eljárások indultak.
Tavaly az Anthropic és a Claude chatbot fejlesztője beleegyezett, hogy 1,5 milliárd dollárt fizet azoknak a szerzőknek, akiket megkárosított.
Egy tavaly őszi felmérés arra az eredményre jutott, hogy számos író, irodalmi ügynök fél attól, hogy a közeljövőben az AI elveheti vagy csökkentheti a munkájuk értékét. Sok alkotó kifejezetten tart attól, hogy a jövőben nem lesz érdeklődés a hosszabb, komplexebb művek iránt, különösen a zsánerírók érzik úgy, hogy könnyen munka nélkül maradhatnak.
Nyitókép: Richard Osman, AI - Fotó: Conor O’Leary - Penguin Random House / unsplash
