Használati utasítás a részeg William Faulknerhez

.konyvesblog. | 2015. március 05. |

fpi17.jpg

 Henri Cartier-Bresson fotója Faulknerről a Rowan Oak-farmon 1947-ből

Bár először hallani sem akart arról, hogy Stockholmba utazzon, hogy 1950-ben átvegye a Nobel-díjat, mégis ő lett Amerika legfontosabb hidegháborús kulturális nagykövete. Az utazástól való húzódozás oka a farmja volt, ami állítólag nem bír volna ki nélküle pár napot. Aztán úgy alakult, hogy mégis kibírt, és Faulkner Martha Graham, John Updike és Louis Armstrong nyomdokain járva bebizonyította a világnak, hogy Amerika sokkal több, mint Miki egér és a rágógumi.

Külföldön mindig szerették, ha Faulkner érkezett látogatóba, mert nagy sajtóérdeklődés övezte, az író pedig pontosan tudta, hogy utazásának célja nemcsak az, hogy az irodalomról beszélgessen, hanem hogy megmagyarázza, a nyugati szabadságjogok miként tették lehetővé, hogy a kreatív hang utat törjön magának. Hogy ezt mennyire jól csinálta, arról Nobel-beszéde is árulkodik.

Bár remek kulturális nagykövet volt, sajnos akadt egy kis problémája – az alkohol. Az 1955-ös japán túrájának például már a nyitófogadásán olyan részeg volt, hogy az amerikai nagykövet elrendelte, hogy tegyék fel a következő gépre, és küldjék vissza az Államokba. Egy külügyes, bizonyos Leon Picon azonban gondoskodott arról, hogy az út ne hiúsuljon meg rögtön az elején. Faulkner maradt, és a túra végül olyan jól sikerült, hogy könyv és film (William Faulkner’s Impressions of Japan) is lett belőle.

Annak érdekében, hogy a jövőbeni túrák ugyanilyen sikeresek legyenek, Picon kidolgozott egy útmutatót arról, hogyan kell kezelni az írót a külföldi utazásai során. Az útmutató diszkréten mindig eljutott abba az országba, ahová Faulkner ellátogatott. A használati utasításon például az szerepel, hogy az író nyilvános megjelenései alkalmával mindig kell egy-két csinos lány a közönség első két sorába, hogy fenntartsa az érdeklődését. Nem lehetett engedni, hogy egyedül merészkedjen az utcára, és mindig kellett valaki, aki folyamatosan figyelt az italára, hogy ne rúgjon be olyan gyorsan.

faulknervisit_jpg_crop_original-original.jpgA dokumentumok arról árulkodnak, mennyire örült a külügy a japán látogatásnak, és mennyire hálásak voltak Picon útmutatásáért. 

2faulknervisit_jpg_crop_original-original_1.jpg

Forrás: Slate

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!