Henri Cartier-Bresson fotója Faulknerről a Rowan Oak-farmon 1947-ből
Bár először hallani sem akart arról, hogy Stockholmba utazzon, hogy 1950-ben átvegye a Nobel-díjat, mégis ő lett Amerika legfontosabb hidegháborús kulturális nagykövete. Az utazástól való húzódozás oka a farmja volt, ami állítólag nem bír volna ki nélküle pár napot. Aztán úgy alakult, hogy mégis kibírt, és Faulkner Martha Graham, John Updike és Louis Armstrong nyomdokain járva bebizonyította a világnak, hogy Amerika sokkal több, mint Miki egér és a rágógumi.
Külföldön mindig szerették, ha Faulkner érkezett látogatóba, mert nagy sajtóérdeklődés övezte, az író pedig pontosan tudta, hogy utazásának célja nemcsak az, hogy az irodalomról beszélgessen, hanem hogy megmagyarázza, a nyugati szabadságjogok miként tették lehetővé, hogy a kreatív hang utat törjön magának. Hogy ezt mennyire jól csinálta, arról Nobel-beszéde is árulkodik.
Bár remek kulturális nagykövet volt, sajnos akadt egy kis problémája – az alkohol. Az 1955-ös japán túrájának például már a nyitófogadásán olyan részeg volt, hogy az amerikai nagykövet elrendelte, hogy tegyék fel a következő gépre, és küldjék vissza az Államokba. Egy külügyes, bizonyos Leon Picon azonban gondoskodott arról, hogy az út ne hiúsuljon meg rögtön az elején. Faulkner maradt, és a túra végül olyan jól sikerült, hogy könyv és film (William Faulkner’s Impressions of Japan) is lett belőle.
Annak érdekében, hogy a jövőbeni túrák ugyanilyen sikeresek legyenek, Picon kidolgozott egy útmutatót arról, hogyan kell kezelni az írót a külföldi utazásai során. Az útmutató diszkréten mindig eljutott abba az országba, ahová Faulkner ellátogatott. A használati utasításon például az szerepel, hogy az író nyilvános megjelenései alkalmával mindig kell egy-két csinos lány a közönség első két sorába, hogy fenntartsa az érdeklődését. Nem lehetett engedni, hogy egyedül merészkedjen az utcára, és mindig kellett valaki, aki folyamatosan figyelt az italára, hogy ne rúgjon be olyan gyorsan.
A dokumentumok arról árulkodnak, mennyire örült a külügy a japán látogatásnak, és mennyire hálásak voltak Picon útmutatásáért.
Forrás: Slate
