Mutatjuk, január 1-jétől mely műalkotások kerültek át a szabadon felhasználható közkincs / public domain kategóriába. A magyar vonatkozású műalkotásokról itt írtunk.
A szellemi alkotásokra vonatkozó szerzői jogi szabályok országonként és műfajonként változhatnak. Cikkünkben a Public Domain Review cikke alapján azokat az alkotókat és alkotásokat tüntettük fel:
- amelyek alkotói 1954-ben hunytak el, vagyis a szerző halála óta eltelt 70 év (ilyen Magyarország, Nagy-Britannia, Oroszország, az EU jelentős része);
- amelyek alkotói 1974-ben hunyak el, vagyis azokat az országokat, ahol a szerzői jogot az alkotó életében, illetve azt követően 50 évig védik (ilyen Új-Zéland, Afrika és Ázsia jelentős része);
- olyan filmek és könyvek, amelyek 1929-ben jelentek meg az Egyesült Államokban.
Könyvek
Az irodalmi vonalon igazi nagyágyúk váltak közkinccsé 2025-től Amerikában. Ilyen:
- Ernest Hemingway Búcsú a fegyverektől című regénye,
- William Faulknertől A hang és a téboly,
- Virginia Woolf Saját szoba című esszéje,
- Graham Greene: A számkivetett,
- Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz,
- Thomas Wolfe: Nézz vissza, angyal. Az eltemetett élet története,
- Alfred North Whitehead: Folyamat és valóság. Kozmológiai értekezés.,
- Robert Graves Isten hozzád Anglia,
- Mahatma Gandhi: Önéletrajz, avagy Az igazsággal való próbálkozásaim története.
- Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan első angol fordítása,
- Patrick Hamilton Kötél című darabja, ami Hitchcock azonos filmjének alapjául szolgált,
- Agatha Christie A hét számlap rejtélye,
- Dashiell Hammett: A máltai sólyom,
- Jean Cocteau Vásott kölykök / Rettenetes gyerekek című műve, amely szintén több színdarab és film alapja volt.
És minden más
A második kategóriába tartozó helyzetben vannak Henri Matisse, Frida Kahlo, Charles Ives zeneszerző, Robert Capa, Colette, a mozgókép atyja, Auguste Lumière, és Arthur Conan Doyletól a Rejtelmes világ a tenger alatt.
A szerző halála után 50 évig védett művek körébe tartozik például több Disney rövidfilm, köztük a The Skeleton Dance, vagy az első hangos Mickey Egér animáció (Maga az egér már tavaly óta közkincs.)
De több rajzfilmes alak is, mint az E. C. Segar tollából kipattant Popeye, a spenóttól hihetetlen erőre szert tevő matróz vagy a Hergé rajzolta Tintin, aki apró fehér kutyájával keveredik kalandokba nyomozásai során. Tintin egyébként csak Amerikában kalandozhat szabadon, a saját hazájában 2054-ig oltalmazza a szerzői jog védelme.
Épp becsúszott még Alfred Hitchcock Zsarolás című korai darabja vagy Clara Bow első hangosfilmjei, ahogy az Ének az esőben zenéje és szövege vagy George Gershwin Egy amerikai Párizsban című műve.
