A hiányos oktatásom miatt lettem író – árulta el Agatha Christie egy ritka interjújában

A hiányos oktatásom miatt lettem író – árulta el Agatha Christie egy ritka interjújában

A BBC-nek adott 1955-ös interjúban Agatha Christie elmesélte, miért lett író, kitért a munkamódszerére és elárulta kedvenc műfaját is. 

bzs | 2026. január 13. |

Ritka Agatha Christie-interjút tett közzé a BBC News a krimi királynőjének tartott írónő halálának 50. évfordulója alkalmából. A meglehetősen visszahúzódó szerzőt 1955-ben sikerült rávenni, hogy adjon rádióinterjút a BBC-nek, ráadásul saját londoni lakásában. 

Agatha Christie
Életem
Helikon Kiadó, 2024, ebook

Hiányos oktatása miatt lett író

Agatha Christie szerénysége és a közélettől való elvonulása legendás volt. Egy anekdota szerint egyik darabjának díszbemutató partijáról simán kiküldte egy erélyesebb biztonsági őr. Az őt kereső szervezők az előcsarnokban találtak rá, ahol türelmesen várakozott, ahelyett, hogy felhívta volna magára a figyelmet. Emellett gyerekkorától erős lámpaláz gyötörte. Ez néha olyan mértéket öltött, hogy a gyerekként zongorista álmokat dédelgető szerzőnek be kellett látnia, ha képtelen színpadra állni, más foglalkozás után kell néznie. Erről többek között Életem című önéletrajzában is meglehetősen nyíltan beszél.

A most nyilvánosságra hozott interjúban arról mesél, hogy sokan kérdezgetik, miért választotta éppen az írást. Sőt úgy érzi, hogy az emberek sokszor nem hisznek neki, amikor a hiányos neveltetésére vezeti vissza a dolgot. Agatha édesanyja ugyanis nem hitt a lányok taníttatásában, így a gyerek 16 éves koráig csak némi matematika oktatásban részesült otthon és annyit olvasott, amennyihez éppen kedve volt, de csak 16 évesen, Párizsban kezdte meg a mai értelemben vett tanulmányait. 

Elmodása szerint akkoriban a gyerekek sok tekintetben magukra voltak utalva, így saját szórakoztatására ő maga talált ki történeteket, amelyeknek a különböző szereplőit el is játszotta.

„Az unalomnál nincs jobb inspiráció az írásra.

Így 16-17 éves koromra már jó néhány novellát és egy hosszú, unalmas regényt írtam” – árulta el a riporternek. Agatha fiatalkorában egyáltalán nem számított szokatlannak, hogy valaki írogat, sőt meg is jelennek művei. Édesapja és nővére is publikált szerzők voltak, lapokban, magazinokban jelentek meg verseik, novelláik. 

„21 éves voltam, amikor befejeztem az első regényt, ami megjelent a nevem alatt, A titokzatos styles-i esetet. Elküldtem egy-két kiadónak, de nem érdekelte őket" – mesélt korai viszontagságairól, végül talált kiadót és egy év múlva, 1920-ban megjelent a könyv, amelyben Hercule Poirot színre lépett. „Szóval így kezdődött. Azóta olyan 55 regényt és vagy féltucat színdarabot írtam” – teszi hozzá hanyagul.

Agatha Christie a krimi királynője volt, de magát csak egy iparosnak tartotta
Agatha Christie a krimi királynője volt, de magát csak egy iparosnak tartotta

Agatha Christie nemcsak egy író volt, hanem a huszadik század egyik legerősebb szerzői brandje is. Egy műfajteremtő író, aki amellett, hogy népszerűvé tett egy zsánert, munkájával saját egzisztenciát teremtett, ami a korban egyáltalán nem volt magától értetődő, ezzel pedig nőként sokaknak példát mutatott. Életét és munkásságát most egy nagyszabású életrajz mutatja be.

Tovább olvasok

A krimik királynőjét elmondása szerint még a barátai is a módszeréről faggatták, de ki kellett, hogy ábrándítsa őket, saját bevallása szerint nem volt „módszere”. „Magam gépelem a kézírataimat egy ősöreg írógépen, ami már ezeréve megvan. A novellákhoz és a színdarabjaim átdolgozásához pedig diktafont használok. De nem azért, mert egy regényt megírni bonyolultabb ügy lenne. 

Úgy gondolom, hogy az igazi munka az, amikor az ember kigondolja a történet és addig aggodalmaskodom rajta, amíg minden a helyére nem kerül.

Ez néha elég sokáig tart. De ha ez mind megvan, már csak időt kell találnia az embernek az írásra. Három hónap számomra elég ésszerű idő egy könyv befejezéséhez ” – avatta be a hallgatókat.

Azt is elárulta, hogy szerinte sokkal szórakoztatóbb színdarabot írni, mint regényt, mert előbbinél nem kell annyit pepecselni az emberek és helyszínek végtelen leírásával vagy az idő kitöltésével. Ennél a műfajnál arra kell figyelni, hogy gyorsan írjon, hangulatban maradjon és természetesnek hassanak a párbeszédek. Ezért jobban szeretett egyből színdarabot írni, mint egy regényt átdolgozni. Utóbbira csak akkor fanyalodott, ha a saját műveiről volt szó, hogy mások ne rontsák el.

1955-ben Christie-nek három darabja is ment a londoni West Enden. Az Egérfogó, ami eredetileg a BBC rádiójátékaként indult, és 1947-ben sugározták Mária királyné 80. születésnapja alkalmából, tavaly már a 30 ezredik előadásnál tartott. Valószínűleg a kisunoka, Mathew Prichard legnagyobb örömére, akinek a híres nagymamája még gyerekkorában odaajándékozta a darab jogait. 

Az interjú az eredeti cikkben hallgatható meg.

forrás: BBC, MTI

Kép: imdb.com

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Utazd körbe a világot Agatha Christie-vel és a legjobb Poirot-val!

Megnézheted, hol szörfözött Agatha Christie.

...

AI-generált Agatha Christie tart írótanfolyamot

Te vennél írótanfolyamot AI-generált halott hírességtől?

...

Honnan jön az ihlet? Írók és furcsa szokásaik Agatha Christie-től Dan Brownig

Megszabadulni a ruháktól vagy almát enni –11 író és furcsa szokásaik.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.

Listák&könyvek
...

5 regény, ami újrameséli az Odüsszeiát – a kisembertől a bátor nőkig

...

Rémeket rejt a magyar vidék – 5 hátborzongató könyv

...

6 könyv a balatoni történetek rajongóinak

...

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast