Karen Blixen: Karnevál
"Ha a mesemondó mindhalálig hű a történethez, akkor a csönd megszólal" - írta Karen Blixen Az üres lap című elbeszélésében, és csaknem tizenhárom évvel a halála után, e tétele igazolásaképp Karnevál címmel megjelent egy válogatás kiadatlan novelláiból. A sikerre való tekintettel később újra meg újra kiadták a gyűjteményt. A kötet jó néhány elbeszélése Blixen legtermékenyebb írói korszakában született. Akad köztük olyan, melyet valamilyen okból félretett, olyan, amelyet, ahogy ő fogalmazott: "szórakozásból" írt meg, és számos, befejezetlenségében is kiváló mű. A könnyed, ironikus hangvételű családi komédiától a detektívtörténeten át, a később oly jellegzetes fantasztikus történetekig terjed a válogatás. Szinte mindegyik elbeszélésben megjelennek a jellegzetes blixeni témák.
Asha Lemmie: Ötven szó az esőre
"Nem kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel." 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét. Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Nori ráébred, hogy igenis van helye a világban, és bármily nagy árat fizet is érte, érdemes harcolnia a szabadságáért.
Nina F. Grünfeld: Frida - Egy magyar utcalány a történelem viharaiban
Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra. Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.
