Leto Atreides egy kitörni készülő lázadásról ad hírt Ix urainak, akik azonban döntéseikkel a bolygó minden lakóját veszélybe sodorják. Shaddam koronaherceg ármánya pedig ezzel beérni látszik. Eközben Pardot Kynes édeni álma a virágzóvá tett sivatagbolygóról terjedni kezd a Dűne őslakói, a fremenek között, akikben azonban gyanú ébred, milyen motivációk is hajtják a császári planetológust - és hogy valóban képes-e véghez vinni nagyszabású terveit. A New York Times bestseller-regény, a Dűne: Atreides-ház először jelenik meg képregényként Brian Herbert és Kevin J. Anderson tolmácsolásában, akik az eredeti Dűne alkotójának, Frank Herbertnek a jegyzetei alapján írták meg az alapanyagul szolgáló könyvüket, illusztrátorként pedig Dev Pramanik (Paradiso) közreműködött.
Alig hét esztendővel a pusztító kolerajárvány után, 1838 tavaszán minden idők legnagyobb árvize öntötte el az ekkor már rohamosan fejlődő, nyüzsgő és prosperáló várost, Pestet. A hónapok óta észlelt baljós előjelek ellenére a lakosok nem törődtek a fenyegető veszéllyel, és csupán a legalapvetőbb intézkedéseket tették meg a közeledő jeges ár feltartóztatására. Ezért március 13-a éjjelén szinte meglepetésszerűen zúdult rájuk a tengerré duzzadt Duna vize. Fábián Janka új kisregényében a Cholera-naplóból megismert Gruber Vilma szemével láthatjuk, ahogyan az "árvízi hajós", Wesselényi Miklós a veszéllyel mit sem törődve, fáradhatatlanul segíti csónakján a bajba jutottakat. De mások is kiveszik a részüket a mentésből, például az ismert nyomdász, Landerer Lajos vagy István főherceg, József nádor fia.
Az élet remekül élhető, ha az ember hajszálpontosan felméri, mely cselekedete milyen kockázattal vagy előnnyel jár, és mindig a legészszerűbben cselekszik. Henri Koskinen biztosításmatematikus az utolsó tizedesjegyig kiszámolja valamennyi döntésének minden lehetséges pozitív és negatív hatását. Aztán egy nap megörökli testvére kalandparkját, és a feje tetejére áll a világa. Hirtelen veszélyes bűnözők, irreálisan magas kamatozású hitelek zsákutcájába keveredik, ahol matematikailag kiszámíthatatlan, mikor válik erőszak áldozatává, vagy mikor kell neki magának erőszakot alkalmaznia. Henri a kalandparkban ismeri meg a festőművész Laurát, és rájön, hogy a művészet és a mindent elsöprő szerelem képletekben nem leírható.
