Chiara Pasqualetti Johnson: Coco Chanel és a női divat forradalma
Coco Chanel neve egyet jelent összetéveszthetetlen stílusával. Éppolyan lázadó szellemben alkotta meg saját jövőjét, mint a ruháit. A női divatot olyan, azóta klasszikussá vált darabokkal forradalmasította, mint a kis fekete estélyi, a Chanel No 5 parfüm, egyedi tervezésű bizsuk, arany gombos női zakók és steppelt hatású táskák. A Coco Chanel és a női divat forradalma című gazdagon illusztrált életrajzi albumban Chanel legendája új életre kel, miközben végigkövethetjük pályáját gyermekkorától szerelmein át páratlan karrierje csúcsáig. Pazar fotókon jelenik meg alakja és az az időtlen elegancia, amely halhatatlanná tette.
![Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/24155/fe_229_160_coco1.jpg)
Coco Chanel életéről, karrierjéről, örökségéről beszélget Szeder Kata és Valuska László.
Tovább olvasokJeremy Dronfield, Ian Sayer: Hitler utolsó dobása
Először olvashatjuk teljes egészében annak történetét, hogy 1945 áprilisában a német lágerekből hogyan gyűjtötték össze és szállították az olasz Alpokba a nácik legértékesebb foglyait, hogy Hitler alku tárgyaként használhassa őket a világháború utolsó napjaiban zajló kockázatos végjáték során. Az SS-nek kiadták a parancsot: amint a katonai helyzet romlik, végezzék ki mind a százharminckilenc túszt - európai államfőket és tábornokokat, náciellenes összeesküvőket és családtagjaikat, brit titkos ügynököket, a "nagy szökés miatt" híressé vált angol tiszteket, pilótákat, időseket és gyermekeket. Feszültséggel teli dráma kezdődött. Az őrök egyre kiszámíthatatlanabbá váltak, és a rabok sorsát az SS és a Wehrmacht közti súlyos konfliktus is beárnyékolta, míg végül az amerikai hadsereg kétségbeesett mentőakciót indított a kiszabadításukra. A Hitler utolsó dobása eddig kiadatlan forrásokból merítve, regényes formában számol be a foglyok sorsáról.
Kun Bernadette: Munkafüggők
„Ha szeretsz engem, hagysz dolgozni!” – ismerős a mondat? De mennyien szenvednek a túlzott munkastressztől, hányan csekkolják az e-mailjeiket munkaidő után, és vajon mennyien válaszolnak hétvégén céges üzenetekre, mert épp sürgős határidő van? Hol kezdődik a munkaidő, és hol ér véget? Vannak még határok? Mi van akkor, ha már láthatatlanok ezek a határok, és ha már minden percünket a munkával töltjük? Ha szorongunk attól, hogy nem tudjuk befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzuk ki magunkból a maximumot? És hogy érzi magát eközben a társunk, a családunk? Létezik olyan, hogy munkafüggőség? Ez vajon ugyanolyan betegség, mint más függőségek, például az alkoholizmus vagy a drogfüggőség? Vagy pont ellenkezőleg: ez egy kívánatos és hasznos szenvedély, ami támogatja a családot, a munkahelyet és a társadalmat? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ Kun Bernadette könyve, amely közérthetően mutatja a be a szakirodalom legfrissebb eredményeit.
Anne Helen Petersen 2019-ben írt egy cikket arról, hogy a milleniálokból „kiégett generáció” lett. Az írásnak óriási hatása lett, a szerző ezért újabb kutatásokat alapul vévé könyvet írt a témáról. A Jöttünk, láttunk, elegünk van – A fiatal felnőttek és a kiégés nagyon alapos és elgondolkodtató munka lett, amely rendszerszintű társadalmi problémákra világít rá, kezdve a munkahelyek megváltozásától az internet hatásain át egészen a gyerekvállalási kedv csökkenéséig.
Tovább olvasok
