Vajon mit olvasott az ünnepelt norvég író gyerekként? Melyik könyv hatására próbált először regényt írni? És mit olvas most? Karl Ove Knausgård egy friss interjúban beszélt minderről.
Knausgård Hajnalcsillag című nagyregényét tavaly az év legjobb könyvének választottuk. Természetesen kíváncsiak voltunk a folytatására is, Az öröklét farkasairól itt írtunk.
Most kiderült: gyerekként Ursula K. Le Guin amerikai sci-fi és fantasy írótól A szigetvilág varázslója volt a kedvenc könyve. „Egy fiatal fiú önteltségből túl messzire megy, és egy gonosz lényt enged a világba. Ettől kezdve üldözi őt, mígnem szembeszáll vele” – írta körül Knausgård a cselekményét.
Az emberi gonoszságról olvasott kamaszkorában
Kamaszkorában Jens Bjørneboe emberi gonoszságról szóló trilógiája volt rá a legnagyobb hatással. A History of Bestiality című kötetben a történelem során megtapasztalt kegyetlenségekről ír a norvég szerző: háborúkról, mészárlásokról, elnyomásról és kínzásról. Knausgård úgy fogalmazott: az olvasás során azt érezte,
mintha egy igazság tárult volna fel számára az emberiségről.
Emlékszik, hogy estéről estére arról mesélt az édesanyjának, hogy milyen szörnyű a világ, aki egyszer mindezt megelégelte, és kinevette. „Soha nem sértődtem meg ennyire” – idézte fel. Igaz, ma már néha ő is nevet ezen, de csak magában.
Borges és egy kalandregény
A szerző, aki megváltoztatta a világlátását, Jorge Luis Borges volt. Örök kedvence a Tlön, Uqbar, Orbis Tertius című novella, amelyet A halál és az iránytű című elbeszéléskötet tartalmaz. Arról szól, hogy
a világ tükrözi a gondolatainkat, azt látjuk, amit ismerünk, és nem fordítva.”
Továbbá Frederick Marryat angol író egyik kalandregényének hatására próbálkozott először regényírással. 15 oldal után feladta, mert azon kapta magát, hogy még mindig egy hajó leírását írja, semmilyen cselekmény nem történik.
Ezeket többször olvasta
A könyv, amihez többször visszatért élete során Virginia Woolf A világítótorony című regénye. Egyetemistaként olvasta először, de nem sokat értett belőle. Néhány éve újra nekiesett, és teljesen megváltozott róla a véleménye: szerinte nem igaz, hogy Woolf nyelvezete távolságot tart a szereplőitől és az életüktől. „Minden megdöbbentően közeli ebben a regényben”, mondta.
Az „abszolút kedvenc regénye”, amit eddig háromszor újraolvasott, a Háború és béke. Lev Tolsztoj regényét először 19 évesen olvasta, majd 29 éves korában, és 44 évesen vette elő harmadjára. Szavai szerint azért, mert tíz év alatt teljesen elfelejti a könyveket, így minden alkalommal olyan, mintha először olvasná őket.
Végezetül pedig azt is elárulta, mit olvas most. Judith Hermanntól a We Would Have Told Each Other Everything (szabad fordításban: Mindent elmondtunk volna egymásnak) című könyvét. A német szerzőt korunk egyik lejobb írójának tartja.
Karl Ove Knausgårdot a Guardian kérdezte a sorozatában, amelyben népszerű szerzők vallanak fontos olvasmányélményeikről.
