Ez Greta Gerwig tíz kedvenc könyve

Greta Gerwig, akit többek közt a Frances Ha révén ismerhetünk, az utóbbi években két nagyon jó filmet is rendezett: 2017-ben a Lady Bird, 2019-ben a Kiszasszonyok aratott nagy sikereket. Mindkét alkotást több jelentős díjra is jelölték, Gerwig pedig beírta magát a legfontosabb kortárs rendezők közé. Most egy interjúban elárulta, mik a kedvenc könyvei.

fk | 2021. március 05. |

A Kisasszonyok bizonyította, hogy Greta Gerwig erősen kötődik az irodalomhoz. Louisa May Alcott 1868-as regényét azért akarta adaptálni, mert szerette volna, ha végre megkapná a megérdemelt figyelmet és feldolgozást a könyv, és a következő generációk is megismernék.

A napokban egy interjúban Greta Gerwig elárulta, hogy mi a tíz kedvenc könyve, és bár a Kisasszonyok nem szerepelt a listán, talán van olyan könyv köztük, amelyet egyszer majd a filmvásznon is láthatunk az ő rendezésében.

Gerwig első helyen George Eliot Middlemarch című 1871-es könyvét említette, amely álnév alatt jelent meg, Mary Ann Evans ugyanis el akarta kerülni, hogy azonosítsák női írókhoz kapcsolódó sztereotípiákkal. A rendező szerint a Middlemarch egy ragyogó könyv, ami azzal szembesíti az olvasóját, hogy túl hamar ítéletet mond a karakterek fölött. Azt tervezi, hogy az életének minden évtizedében elolvassa majd ezt a regényt, és az valószínűleg mindig mást fog mondani neki.

A listára szintén felkerült Elif Batuman 2017-es regénye, A félkegyelmű, amely Gerwig számára azt testesíti meg regényben, amit ő filmen szeretne megvalósítani: a hétköznapi dolgokat úgy teszi különlegessé, hogy nem szépíti, csak bemutatja őket, ahogyan vannak. Batuman könyve ráadásul arra készteti az embert, hogy olvasson több orosz irodalmat.

Gerwig szintén megemlítette a kortársak közül Chimamanda Ngozi Adichie Americanah című könyvét (amely az évtized legemlékezetesebb világirodalmi könyveinek listájára is felkerült). A regény egy nigériai lány, Ifemelu történetét meséli el, aki egyetemi ösztöndíjjal Amerikába költözik. Gerwig szerint ez a könyv egy olyan szerelmet mutat fel, aminek szinte olyan addiktív ereje van, mint egy Jane Austen regénynek, megspékelve a nigériai élet sajátosságaival és az amerikai bevándorlás témájával.

A listáról Virginia Woolf sem maradt ki, akinek A világítórorny című könyve egy életre megváltoztatta a gondolkodását. Gerwig szerint nem véletlenül lett klasszikus. 

Greta Gerwig tíz kedvenc könyve:

  • George Eliot: Middlemarch
  • Djuna Barnes: Éjerdő
  • Elif Batuman: A félkegyelmű
  • Elizabeth Bowen: The Death Of The Heart
  • Joan Didion: The White Album
  • Maggie Nelson: The Argonauts
  • Chimamanda Ngozi Adichie: Americanah
  • Elaine Dundy: The Dud Avacado
  • Alice Munro: The Lives of Girls and Women
  • Virginia Woolf: A világítótorony 

Forrás: Far Out

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Mitől működik 150 év után a Kisasszonyok?

...
Hírek

Karácsonyra jön az új Kisasszonyok-film, nézzetek bele!

...
Nagy

A film, amit látnod kell, ha tetszett a Baráti beszélgetések

Elsőre különösnek tűnhet, hogy egy könyvet és egy filmet összekössünk, csupán az alapján, hogy a főhősnek ugyanaz a neve, de Sally Rooney lassan kultikussá váló regényében, a Baráti beszélgetésekben és a Greta Gerwig- féle Frances Ha-ban sokkal több a közös vonás a neveknél. Összeszedtük, mik a közös pontok a két barátságról szóló történetben!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...