A film, amit látnod kell, ha tetszett a Baráti beszélgetések

A film, amit látnod kell, ha tetszett a Baráti beszélgetések

Elsőre különösnek tűnhet, hogy egy könyvet és egy filmet összekössünk, csupán az alapján, hogy a főhősnek ugyanaz a neve, de Sally Rooney lassan kultikussá váló regényében, a Baráti beszélgetésekben és a Greta Gerwig- féle Frances Ha-ban sokkal több a közös vonás a neveknél. Hangulatában, problémafelvetésében és a főszereplő személyiségében nagyon erősen rokon alkotásokról van szó, így nagyban fogadnék rá, hogy az elmúlt években befutott Sally Rooney-ra komoly hatással lehetett Noah Baumbach 2012-es filmje. A két mű megjelenése között öt év telt el és mindkettő arról mesél nekünk, hogy milyen ma huszonévesen elindulni az életben, milyenek a 21. század „nagy” barátságai, és mit vár egy y-generációs a szerelemtől. Egy film, egy könyv, két Frances, ugyanaz az életérzés – ha az egyik történetet már ismered, érdemes lehet a másikban is alármerülni, hiszen maguk is olyanok, mint két jó barát.

Forgách Kinga | 2020. július 07. |

-

Fekete-fehér képekkel indul a Frances Ha című film (most a Cinegón meg lehet nézni), amelyeken két fiatal lányt látunk: először egy parkban lökdösődnek, aztán az utcán zenélnek és táncolnak együtt, majd visszaszolgáltatják az utcazenészeknek a tőlük elcsent kalapot, és nevetve szaladnak New York házsorai közt, egészen a metróig, ahol egymás vállára dőlve pihennek meg. Már a film első kockái azt sugallják nekünk, hogy most két felszabadult, életrevaló lány lehető legszorosabb barátságának vagyunk tanúi. Frances és Sophie elválaszthatatlannak tűnnek, együtt élnek, együtt játszanak, hatalmasakat beszélgetnek, és egymással vitatják meg az élet és a művészet legfontosabb kérdéseit. Szinte úgy élnek együtt a New York-i albérletükben, mint egy pár, ezt az érzetet nemcsak az erősíti bennünk, hogy az esti filmnézés után egy ágyban alszanak el, hanem az is, hogy amikor Francest a pasija megkéri, hogy költözzön hozzá, ő inkább a szakítást választja, minthogy Sophie-t magára hagyja a lakásukban. A két lány közös idillje azonban még így se tart sokáig. Kiderül, hogy Sophie közel sem olyan hű barát, mint Frances: amint lehetősége van rá, jobb lakásba költözik, annak ellenére, hogy tudja, barátnője anyagilag nem engedheti meg magának a váltást, sem azt, hogy egyedül maradjon az albérletükben. A lányok „szakítanak”, Frances pedig egyedül küzd tovább a fiatal felnőttek életkezdési nehézségeivel, de sem a karrierje, sem a szerelmi élete, sem az anyagi helyzete nem akar rendeződni.

Sally Rooney
Baráti beszélgetések
21. Század Kiadó, 2020, 301 oldal
Sally Rooney: Baráti beszélgetések

Hasonlóan szoros (és hullámzó) barátságot láthatunk Sally Rooney debütáló regényében, a Baráti beszélgetéseken is. Frances és Bobbi kapcsolata valószínűleg éppúgy klasszikusnak fog számítani a női barátságok kultúrtörténetében, mint a fent említett filmes barátság. Rooney hősei ugyanúgy huszonévesek, ugyanúgy a pályájuk elején állnak és az életük célját keresik, és ugyanannyira meghatározza a viszonyukat a közös játék, az intellektuális kötődés és az egymással való folyamatos versengés. A különbség csak annyi, hogy ők egy ideig valóban egy párt alkottak. A könyvről szóló kritikánkban így írtunk a barátságukról:

„Frances legjobb barátnőjét (és ex-párját) Bobbit tartja a mércének maga számára, míg őt okosnak, rátermettnek, szépnek és impulzívnak látja, addig úgy érzi, eltörpül mellette, az árnyékában él, mert nincs személyisége, csúnya, sőt gyakorlatilag láthatatlan. Mindketten a dublini Trinity College hallgatói, erős nézeteik vannak a világról, sokat vitatkoznak és gyakran lépnek fel együtt spoken word-esteken, ahol Frances költeményeit adják elő.”

Sally Rooney az y-generáció félelmeinek mélyére fúrt - Könyves magazin

Hogy lehet, hogy sokszor még a tehetséges, okos, szorgalmas fiatalok sem találják az életcéljukat? Mi okozza a huszonévesek elveszettségét, magányát, intimitástól való félelmét? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Sally Rooney debütáló regénye, a Baráti beszélgetések, amely a Normális emberek sikere után végre magyarul is megjelent, és amely - ahhoz hasonlóan - a szerelem témáján keresztül boncolgatja az y-generáció félelmeit, életérzését.

A Frances Ha és a Baráti beszélgetések mondanivalója nagyon hasonló, bár az egyik New York-ban, a másik Dublinban játszódik. Főként a két történet atmoszférája, a két Frances személyisége és a női barátság nehézségeinek bemutatása köti össze a történeteket. De cselekményvezetésben, stilárisan és motivikusan is sok a közös vonás:

  • A kiindulási pont, hogy a főszereplőknek ugyanaz a neve. A Frances név azt is jelenti, hogy Franciaországból származó ember, illetve a szabadságra is utal. Ez a név érdekes módon több felnövéstörténetben is előkerül. Például Sallinger Franny és Zooey című könyvében vagy a Dirty Dancingben (utóbbi azért is érdekes lehet, mert a Frances Ha főszereplője táncosként próbál megélni).
  • Mindkét Frances művészalkat (egyikük táncos, másikuk költő). Mindketten gyakran küzdenek anyagi problémákkal és mindketten arra keresik a választ, hogy kivé szeretnének válni, milyen életet szeretnének élni. Rooney hőse például ezt gondolja erről: „Bobbi kijelentette, hogy szerinte nekem nincs „igazi személyiségem”, de hozzátette, hogy ezt bóknak szánta. Jobbára egyetértettem az értékelésével. Bármikor képes voltam azt érezni, hogy bármit meg tudnék tenni, ki tudnék mondani, és csak aztán gondolnám azt: ó, szóval ilyen ember vagyok én” 
  • Mindkét barátság már-már a szerelemmel határos, és mindkét történetnek része a szakítás és a közeledés örökös hullámzása, valamint a rivalizálás is. Míg a filmben a Frances és Sophie csak viccelődnek azon, hogy olyanok, mint egy leszbikus pár, akik már nem szexelnek, addig a könyvbeli Frances és Bobbi közt éppen ez a helyzet. Mindkét esetben egyébként a Frances nevű szereplő az, aki nem tud túllépni a szakításon.
  • Sally Rooney regényében találunk egy apró utalást a filmre. Ebben a jelenetben Bobbi és Frances filmet néznek, és közben egy nagy beszélgetésben vannak benne újdonsült ismerőseikről, Nickről és Melissáról: „Éppen kínai kaját ettünk papírdobozból a díványomon ülve, fél szemmel egy Greta Gerwig-filmet néztünk. (…) Tésztával teli szájjal nevetett. A tévé képernyőjén Greta Gerwig játékból valami bozótba lökte a barátját.”
  • Mindkét történetben a hangsúly a fontos beszélgetéseken van. Ilyen szempontból a film és a könyv is gyakorlatilag új műfajt teremtett. Sally Rooney esetében ezt a metódust így foglaltuk össze: „Az író kerülte a hosszas leírásokat, magyarázatokat, az érzelmek megfestését. Bár az elbeszélő maga Frances, a történet tele van hosszas párbeszédekkel (és emailekkel, chatelésekkel, amik szintén erősítik a generációs hatást), amelyekből alaposan megismerjük a többi szereplő gondolatait, nézetrendszerét is. Mert ez a könyv, ahogy azt a címe is sugallja, „világmegváltó” beszélgetések sorából áll – például irodalomról, kapcsolatokról, monogámiáról, kapitalizmusról vagy vallásról –, sőt ezek rajzolják azokat a fiatal, szabad, tájékozott, de végtelenül sebzett embereket, akik szeretnének szeretni és nagyot álmodni, de saját maguk útjába állnak, mert azt hiszik, így meg tudják óvni magukat a csalódásoktól.”

-

  • Egy ponton mindkét főhős annyira mélypontra kerül, hogy haza kell utaznia a családjához. Így mindkét történetben előkerülnek a honnan jöttem, hová tartok kérdések.
  • A könyvben és a filmben is kulcsesemény egy-egy franciaországi utazás (emiatt is fontos lehet a Frances név).
  • Az elköteleződéstől való félelem és az ennek kicsit ellentmondó, de ezzel párhuzamosan jelen levő kötődés iránti vágy is előkerül a könyvben és a filmben is. A Frances Ha főhőse az egyik kultikus jelenetben egy részeg monológban a lehető legtisztábban fogalmazza meg, hogy mire vágynak ma a fiatal nők: „Én arra a bizonyos pillanatra vágyom. Arra van szükségem egy kapcsolatban. Gondolom ezért is vagyok szingli. Egy kicsit nehéz elmagyarázni. Szóval, amikor együtt vagy valakivel, és szereted, és ő ezt tudja, és ő is szeret, és ezt te is tudod, de ott vagytok egy buliban, mindketten beszélgettek másokkal is, nevetgéltek, pörögtök, aztán a szoba másik végéből egymásra néztek, nem azért, mert birtokolni akarjátok a másikat, vagy hirtelen szexuális vágy ébredt bennetek, hanem azért, mert egymásnak vagytok teremtve.”

-

Összességében mind a Frances Ha, mind a Baráti beszélgetések a majdnem-felnőttség állapotáról és a barátságról mesél el valami fontosat, és ehhez mind Sally Rooney, mind Noah Baumbach és Greta Gerwig megtalálták azt a formanyelvet, amivel az ilyen történeteket a legjobban el lehet mesélni. A könyvben és a filmben is van még egy közös vonás, a fent felsoroltakon kívül: a siker. Az alkotók mindkét esetben valami olyasmire éreztek rá, amivel sokan tudnak azonosulni, és úgy dolgozták fel a témát, hogy azt a szakma és a közönség is nagyra értékelte.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Sally Rooney az y-generáció félelmeinek mélyére fúrt

A Baráti beszélgetések titka a jól felépített, sajátos testi-lelki sérüléseket cipelő karakterekben rejlik, és az izgalmasan megrajzolt kapcsolati dinamikákban, amelyek egy szerelmi négyszög hátterében húzódnak meg.

...
Hírek

Sally Rooney: Azt szeretném, hogy a következő dolog a legjobb legyen, amit valaha írtam

A Normális emberek írója, Sally Rooney elárulta, melyek azok a könyvek, amelyek megváltoztatták az életét. 

...
Hírek

Sorozat készül Sally Rooney debütáló regényéből

A Normális emberek után a Baráti beszélgetésből is tizenkét részes minisorozatot forgat a BBC. 

A hét könyve
Kritika
Elena Ferrante hőse hazugsággal lázad a felnőttek képmutató világa ellen
...
Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

Olvass!
...
Nagy

Németh Róbert: Motorcycle Emptiness

"A dal saját naprendszer, beszippant, nem lehet kikeveredni belőle, átcsúszol egy intergalaktikus átjárón egy párhuzamos világegyetembe, aminek saját szabályai vannak és ahonnan nem lehet csak úgy visszajönni" - Németh Róbert A táguló idő című tárcasorozata folytatódik, színpadon a Manic Street Preachers.

...
Beleolvasó

A kiégés társadalmában élünk

A kiégés és a túlhajszoltság ma már korunk egyik népbetegségének számít, olyannyira, hogy a WHO tavaly hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Byung-Chul Han szerint ma a kiégés társadalmában élünk és önmagunk kizsákmányolói lettünk. Olvassatok bele a könyvébe!

...
Beleolvasó

Flea: Az agyam eldobom, szinte LEBEGEK, fénysugarak hatolnak át a testemen

A Red Hot Chili Peppers a világ egyik legnépszerűbb zenekara, ikonikus alakja a basszusgitáros, Flea, vagyis Michael Peter Balzary, aki LSD gyerekeknek címmel megírta önéletrajzát. Hosszú részletet olvashattok itt.

...
Beleolvasó

Kobe Bryant, a kaliforniai Szellempofa

Kobe Bryant minden idők egyik legjobb kosárlabdázója volt, 41 évesen 2020. január 26-án tragikus helikopter-balesetben hunyt el kislányával. Egy sportoló alapvetően eredményeket és emlékeket tud örökségként maga után hagyni, és csak egészen keveseknél adatik meg, hogy a sportolói karrier életfelfogássá vagy egyéni nézőponttá álljon össze. Mivel a kosárlabda az NBA népszerűsége globális játékká vált, ezért a kiemelkedő szereplői a legkomolyabb véleményvezérekké váltak, akik rengeteg fiatal számára jelentenek inspirációt. Exkluzív részletet mutatunk az önéletrajzból olasz szállal, rappeléssel és Kaliforniával.

...
Beleolvasó

Kaland és menekülés is lehet a gyászmunka minden idők egyik legjobb regényében

Háztartás az amerikai Marilynne Robinson 1980-ban megjelent első regénye, amelyet a Guardian beválogatott minden idők 100 legjobb regénye közé. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az emlékkezelés segít megtalálni a problámák gyökereit

Alexander Loyd legújabb könyvében radikálisan új megközelítést kínál gondolataink, tudatos és tudattalan énünk megújításához. Módszere, az emlékek újraformálása arra teszi képessé a használóit, hogy életüket magasabb szintre emeljék. Olvass bele!

Balaton
...
Beleolvasó

A 80-as évek Balaton-partján minden vad volt és húsbavágóan mulandó

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi nyarak

...
Nagy

Írók a Balatonon – Jókai botrányos szerelmi kalandja

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

...
Nagy

Hulahopp [vasárnapi liezon]