Camilla Läckberg svéd krimiírót azzal vádolják, hogy szellemíróval dolgozik

Camilla Läckberg svéd krimiírót azzal vádolják, hogy szellemíróval dolgozik

A svéd író lebilincselő detektívtörténeteiben általában nagy szerepet kapnak a kapcsolatok és a hatalommal, befolyással bíró emberek sötét titkai. Most azonban Camilla Läckberg, a bestseller krimiíró nem a szerzője, hanem a főszereplője egy ilyen történetnek. Läckberg hatalmas sztár szülőhazájában thrillerei, gyerektörténetei és szakácskönyvei miatt. A múlt héten azonban kénytelen volt szembenézni azokkal a vádakkal, melyek szerint becsapta rajongóit, miután egy adatelemzés azt sugallta, hogy szellemírókat használt néhány legutóbbi regényének megírásakor. Svédország „noir királynője” tagadja a vádakat. 

ko | 2023. október 11. |

A Kvartal online magazinban megjelent cikkhez Lapo Lappin újságíró Läckberg regényeit egy olyan adatfeldolgozón futtatta keresztül, amely megszámolja a szövegben előforduló leggyakoribb szavakat, statisztikát készít, majd az eredményeket diagramba állítja össze.

Az eszköz stílusbeli következetességet talált az író szülővárosában, Fjällbackában játszódó krimikben, amelyek megalapozták Läckberg hírnevét. Bosszúálló thrillereinek újabb sorozatában azonban nem látható ez a következetesség és egységesség. A Kvartal újságírója Svédország nyolc legkelendőbb krimiírójának könyveit táplálta be egy másik, törvényszéken is használt nyelvészeti eszközbe, a JGAAP-ba – ugyanabba a mesterséges intelligencia által vezérelt programba, amely 2013-ban felfedte, hogy J.K. Rowling a Kakukkszó című krimi szerzője Robert Galbraith álnéven.

Rowling álneves krimivel feledteti Harry Pottert
Tovább olvasok

A program jelentős hasonlóságot mutatott ki Läckberg Az aranykalitka (2019) és az Ezüstszárnyak (2020) című bosszúregényeinek stílusa, valamint Pascal Engman krimiíró (aki Läckberg szerkesztőjeként dolgozott a Forum kiadónál) munkáinak stílusa között. Sőt, a 2021-es Kvinnor utan nåd (Nők irgalom nélkül) című regény esetében a program Engmant jelölte meg egyedüli szerzőként.

Így vagy úgy, de a legtöbb nő háborús sebesült
Tovább olvasok

”Az adatelemzés általános következtetése alátámasztja a szellemíró-elméletet” – állítja a Kvartalban megjelent cikk, melyet a Läckberg által használt szellemírókról szóló pletykák előztek meg. A találgatásokat Håkan Lindgren 2021-es regénye tüzelte, amelyben a fiktív krimikirálynő, Milli Månsson egy másik regényíróval íratja meg a műveit.

A vádakkal szembesülve Läckberg korábban kitartott amellett, hogy Engman csak a szerkesztőjeként dolgozott, „és nem több annál”. Mivel azonban a vádak múlt héten a svéd címlapokra kerültek, a regényírónő az Instagramon azt sugallta, hogy a munkásságával kapcsolatos nyomozást az irodalmi sznobizmus szülte. „Azt mondják, nem vagyok elég jó stílusú író, ezért nem érdemlem meg a sikeremet és a sok olvasót” – írta szerdai bejegyzésében. „Ami hiányzik ebből az egyenletből, az az, hogy egy írónak mindenekelőtt mesemondónak kell lennie!”

Egy korábbi bejegyzésében azt írta: „Sokszor nyíltan és nyilvánosan dicsértem Pascalt, amiért segített olyan módon írni, ami új volt számomra”, mondván, szüksége volt Engman segítségére, hogy új hangot találjon új sorozatához. Hozzászólása azonban nem cáfolta közvetlenül az AI program megállapításait, és kiadója nem válaszolt arra a kérdésre, hogy kategorikusan kizárta-e, hogy Läckberg szellemírót használt a könyveihez.

A magazin állításai azonban széleskörű vitát indítottak el arról, hogy a svéd kiadó hogyan kezeli külföldön is rendkívül sikeres íróját. Egyes kritikusok szerint a skandináv krimi iránti óriási globális kereslet azt is jelenti, hogy az olvasók nem várhatják el reálisan, hogy minden szót a borítón megnevezett szerző írjon. 

Miért olvasunk skandináv krimit?
Miért olvasunk skandináv krimit?

Végiggondoltuk, mi lehet a skandináv krimik népszerűségének titka. 

Tovább olvasok

„Ha megveszek egy könyvet egy bizonyos szerzőtől, akkor azt akarom, hogy azt a szerző írja” – mondta Lasse Winkler újságíró a Sveriges Radionak. „Természetesen a könyv olvasásának élménye enélkül is lehet ugyanolyan izgalmas, sőt talán még izgalmasabb is. De fogyasztóként elvárok valamit, mert ezzel a szerzővel van kapcsolatom. Ez egy etikai kérdés.”

Az irodalmi együttműködések az utóbbi években egyre inkább elfogadottá váltak a krimiírásban. Stieg Larssonnak, A tetovált lány írójának 2004-es halála óta például az ő Millennium-sorozatát David Lagercrantz és Karin Smirnoff krimiírók folytatják. Az amerikai bestseller író, James Patterson pedig rendszeresen együttműködik más írókkal, hogy évente több könyvet is piacra dobhasson.

A Kvartal szerint a különbség az, hogy ezek a könyvek feltüntetik a társszerzők neveit. „James Patterson például nagyon nyitott azzal kapcsolatban, hogy ő írja a cselekményt, és más szerzők írják a szavakat" - mondta. „Látom is ennek a megközelítésnek az előnyeit. De ha egy szerző pusztán egy köszönetet ír a szellemírójának a könyve hátulján, az nekem hamisnak tűnik.”

Forrás: The Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Miért olvasunk skandináv krimit?

Végiggondoltuk, mi lehet a skandináv krimik népszerűségének titka. 

...

Stefan Ahnhem: A skandináv krimi egy sikertörténet, ami a saját sikeréből táplálkozik

Stefan Ahnhem, a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő Fabian Risk-könyvek szerzője a Margó fesztivál vendége volt, ekkor beszélgettünk vele a Risk-sorozatot lezáró, A verem című, nemrég magyarul is megjelent könyve apropóján a krimiírás rejtelmeiről, Fabian Risk fejlődéséről, állami rendszerekbe vetett bizalomról és az is kiderült, hogy Kelet-Európában több a fiatal olvasó, mint Skandináviában 

...

Gyorstalpaló a skandináv krimihez

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hírek
...

Évekig dolgozott korai novelláin a Ne bántsátok a feketerigót! szerzője

...

A 99 éves David Attenborough történelmet írt

...

Járd be a Louvre múzeumot ezzel a két nemzetközi könyvsikerrel!

...

Krusovszky Dénes letehetetlen regénye a Budapest Bábszínházban éled újra

...

Meghalt Ágh István költő

...

A Kamaszok színésze könyvben folytatja a sorozat üzenetét

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

Kiemeltek
...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

A PKÜ vezetője nem akart foglalkozni a frankfurti hírekkel, de úgy látja, megy a hangulatkeltés. 

...

Mérő Vera: Régóta mondom, hogy bocsánatot kérni nagyon jó dolog

Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Podcast Mérő Vera író, jogvédővel.

...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk.