Miért olvasunk skandináv krimit?

Miért olvasunk skandináv krimit?

A Bookline havi sikerlistáján májusban kilencedik volt, de az aktuális heti összesítésben már hatodik a norvég Jo Nesbø legújabb regénye, a Vérhold, és szintén a top 40-ben van Yrsa Sigurdardóttir Csend című krimije. Talán ebből is látható, hogy hazánkban (és egyébként szerte a világon) mennyire sikeres az a zsáner, melyet skandináv kriminek, esetleg nordic noirnak neveznünk. Ennek a népszerűségnek az okait próbáltuk pontokba szedni.

ko | 2023. június 26. |

A skandináv krimi elnevezés hamar önálló branddé vált a krimiirodalmon belül, és a 2010-es évek óta azokat a regényeket sorolják ide, melyek valamely skandináv ország (valamint Izland és Finnország) szerzőjének a tollából származnak és egy bűncselekmény felgöngyölítése áll a középpontjukban. Bár ezekben az északi országokban általánosságban nagyon alacsony a bűnözési ráta, és lakosaik a világ legtöbb részéhez képest kifejezett biztonságban élnek, íróik könyveiből soha nem fogynak el a vérfagyasztó történetek,

nem tűnnek el a sorozatgyilkosok és pszichopata bűnözők.

Bár a krimi története a 19. századba, a romantika időszakába nyúlik vissza, a skandináv krimi viszonylag fiatal jelenség, vannak, akik szerint írói Maj Sjöwall és Per Wahlöö svéd írópáros köpönyegéből bújtak ki, akiknek a ’60-as években íródott, tízrészes Martin Beck-sorozata fektette le a műfaj alapjait. Mások valamivel későbbre teszik a nyitányt, Henning Mankell nevéhez és a kilencvenes évek elejéhez kötik a zsáner felvirágzásának kezdetét. Gyakorlatilag bárhová tesszük is az indulást, egy jól látható, és erős, napjainkban is meghatározó áramlat rajzolódik ki, elég csak Stieg Larsson Millennium-trilógiájára, Camilla Läckberg könyveire, illetve a már említett Jo Nesbø vagy az izlandi Arnaldur Indriðason regényeire gondolni. 

Nesbo birodalmában nincs más, csak hó, hegyek meg hullák
Nesbo birodalmában nincs más, csak hó, hegyek meg hullák

Jo Nesbo új könyve, A birodalom egy az isten háta mögött kettővel játszódó thriller, amely közelebb áll a lélektani drámához, mint mondjuk a krimi műfajához. 

Tovább olvasok

De vajon mi lehet a skandináv krimi elsöprő sikerének a titka, miért szeretjük ennyire? Összegyűjtöttünk pár dolgot, ami népszerűségének kulcsa lehet:

  • A környezet – a hosszú nyári éjszakák, az északi fény, a hideg fjordok, a városokba benyúló erdők, a természet közelsége, a hómezők elhagyatott kis faházai, a téli csontropogtató hideg mind olyan, számunkra különleges dolgok, melyekről szívesen olvasunk. A korai sötétedés télen, az éjféli napsütés nyáron egyaránt egzotikus és mindkettőben van valami hátborzongató is. 
  • Kis, zárt közösségek – a skandináv krimi regényeiben sok a kis falu, az elhagyatott tanya, nagyok a távolságok ember és ember között, de még az olyan nagyvárosok, mint Oslo vagy Reykjavík, is kicsinek tűnnek a világ más részeiből szemlélve. Mindenki ismer mindenkit, mégis megtörténhet a bűn, nem véd meg minket az ismerősség, az intimitás. 

    Márpedig mi lehet ennél félelmetesebb?

  • Erős társadalomkritikai él elsősorban a drogprobléma, a bevándorlás, a nők helyzetének kérdései merülnek fel, de például az elöregedő társadalom, a történelmi múlttal való szembenézés is előkerül. Az embereket érdeklik a skandináv jóléti társadalmak, kíváncsiak arra, mivel küzdenek azok az emberek, akik számára a szegénység szinte ismeretlen fogalom. Csendes, nyájas társadalmukban szinte elképzelhetetlen a bűn, és mégis megtörténik, néha kifejezetten kegyetlen formában – és hát nem borzongani akarunk kicsit az emberi lélek sötét oldalán, mely semmilyen jóléti intézkedéssel nem szelidíthető meg?
  • Antihősök –  olyan hősök, elsősorban nyomozók szerepeltetése, akik bár szerethető és megérthető karakterek, egyáltalán nem példamutatóak, nem olyanok, amilyeneknek a rend embereit alapvetően látni szeretnénk. Erre az egyik legjobb példa erre a már említett Jo Nesbø Harry Hole nyomozója, aki amellett, hogy alkoholista, ápolatlan és rendkívül nyers, még a szabályokat sem hajlandó betartani, kicsit olyan,

    mintha Charles Bukowskit bíznánk meg egy nyomozással. 

  • Erős női karakterek – rengeteg olyan szereplőjük van, akik semmiben nem különböznek a férfiaktól, erősek, bátrak, szókimondóak, képesek egyensúlyt találni anyai teendőik és hivatásuk között, jó róluk olvasni, jó velük azonosulni. 
  • Egyszerű, közérthető stílus  minimalista stílus, rövid, velős párbeszédek, átlátható kommunikáció. A könyveket olvasva az a benyomásunk támad, hogy a skandinávok nem szószátyár emberek, és nem szeretnek mellébeszélni sem. 
  • Morálisan összetett problémák  nincsenek jók és rosszak, mindenki megérthető és elfogadható, nagyrészt ezért van az is, hogy a fontosabb szereplőknek szinte mindig feltárul a teljes múltja. A jó emberek is hoznak rossz döntéseket, és a rossz emberekben is mindig ott a csírája valami jónak. Legfeljebb elnyomja azt a félelem, a szenvedés, a féltékenység vagy a szeretet hiánya. 
  • Egy praktikus ok –  sokan írnak krimit, ugyanis ezekben az országokban nem olyan erős a választóvonal a magas és a populáris irodalom között, az irodalomtudomány már a kilencvenes évek óta foglalkozik a műfajjal, így krimit írni nem jelenti a pálya szélét, a lektűrbe való száműzöttséget és kirekesztettséget. 

A témában korábban sok cikket írtunk, ezek közül ajánlunk párat:

Gyorstalpaló a skandináv krimihez

Stefan Ahnhem: A skandináv krimi egy sikertörténet, ami a saját sikeréből táplálkozik

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lars Kepler: A krimi a legdemokratikusabb irodalmi műfaj

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Stefan Ahnhem: A skandináv krimi egy sikertörténet, ami a saját sikeréből táplálkozik

Stefan Ahnhem, a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő Fabian Risk-könyvek szerzője a Margó fesztivál vendége volt, ekkor beszélgettünk vele a Risk-sorozatot lezáró, A verem című, nemrég magyarul is megjelent könyve apropóján a krimiírás rejtelmeiről, Fabian Risk fejlődéséről, állami rendszerekbe vetett bizalomról és az is kiderült, hogy Kelet-Európában több a fiatal olvasó, mint Skandináviában 

...
Nagy

Gyorstalpaló a skandináv krimihez

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Az emberi test sokféleségét illusztrálva támogatja egy gyerekkönyv az önelfogadást

...
Kritika

Mi történt valójában 20 éve egy elit suliban? Rebecca Makkai új krimije a csillogó felszín mögé pillant

...
Könyvtavasz

Kertész Erzsi új mesekönyve kedves mitológiai alakokkal űzi el a búbánatot – Olvass bele!

...
Zöld

Tényleg különbözik egymástól a nők és a férfiak agya?

...
Hírek

A kabuli könyvárus szerzője visszatért Afganisztánba

...
Hírek

Megújul a Libri-díj, más elv alapján osztják ki a Könyvhéten

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Halálos titok a varázskönyvtár mélyén? Emma Törzs sikerfantasyjét dolgozza fel az Outlander producere

A magyar származású amerikai író debütáló fantasyjét az Amazonnál adaptálják, és az Outlander-rajongók biztosak lehetnek benne, hogy jó kezekbe került.

...
Szórakozás

Harry Potter-kritikájával bántotta meg a rajongókat Gary Oldman, most menteni próbálja a helyzetet

Tegye fel a kezét, akinek Sirius Black volt az egyik kedvenc karaktere a Harry Potter-regényekben és filmekben egyaránt. És ki ütközött meg Gary Oldman kritikáján?

...
Szórakozás

Itt az első videó Liam Hemsworth-ről Geraltként a Vaják 4. évadában

Ha hunyorítunk, akkor a parókás Liam Hemsworth-öt nem nehéz összetéveszteni a szerepet korábban alakító Henry Cavillel.

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Nagy

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Ügynökök, fantasy és bugyiszabályok a Margó zárónapján.