Miért olvasunk skandináv krimit?

Miért olvasunk skandináv krimit?

A Bookline havi sikerlistáján májusban kilencedik volt, de az aktuális heti összesítésben már hatodik a norvég Jo Nesbø legújabb regénye, a Vérhold, és szintén a top 40-ben van Yrsa Sigurdardóttir Csend című krimije. Talán ebből is látható, hogy hazánkban (és egyébként szerte a világon) mennyire sikeres az a zsáner, melyet skandináv kriminek, esetleg nordic noirnak neveznünk. Ennek a népszerűségnek az okait próbáltuk pontokba szedni.

ko | 2023. június 26. |

A skandináv krimi elnevezés hamar önálló branddé vált a krimiirodalmon belül, és a 2010-es évek óta azokat a regényeket sorolják ide, melyek valamely skandináv ország (valamint Izland és Finnország) szerzőjének a tollából származnak és egy bűncselekmény felgöngyölítése áll a középpontjukban. Bár ezekben az északi országokban általánosságban nagyon alacsony a bűnözési ráta, és lakosaik a világ legtöbb részéhez képest kifejezett biztonságban élnek, íróik könyveiből soha nem fogynak el a vérfagyasztó történetek,

nem tűnnek el a sorozatgyilkosok és pszichopata bűnözők.

Bár a krimi története a 19. századba, a romantika időszakába nyúlik vissza, a skandináv krimi viszonylag fiatal jelenség, vannak, akik szerint írói Maj Sjöwall és Per Wahlöö svéd írópáros köpönyegéből bújtak ki, akiknek a ’60-as években íródott, tízrészes Martin Beck-sorozata fektette le a műfaj alapjait. Mások valamivel későbbre teszik a nyitányt, Henning Mankell nevéhez és a kilencvenes évek elejéhez kötik a zsáner felvirágzásának kezdetét. Gyakorlatilag bárhová tesszük is az indulást, egy jól látható, és erős, napjainkban is meghatározó áramlat rajzolódik ki, elég csak Stieg Larsson Millennium-trilógiájára, Camilla Läckberg könyveire, illetve a már említett Jo Nesbø vagy az izlandi Arnaldur Indriðason regényeire gondolni. 

Nesbo birodalmában nincs más, csak hó, hegyek meg hullák
Nesbo birodalmában nincs más, csak hó, hegyek meg hullák

Jo Nesbonél az elmúlt években elég jól bevált az egy sima-egy fordított minta, és minden Harry Hole-folytatást követ egy stand-alone, a sorozathoz nem kapcsolódó, önállóan is megálló kötet. Legfrissebb, A birodalom című könyve is pont ilyen, egy az isten háta mögött kettővel játszódó thriller, amely közelebb áll a lélektani drámához, mint mondjuk a krimi műfajához. (Helyenként spoileresek leszünk.)

Tovább olvasok

De vajon mi lehet a skandináv krimi elsöprő sikerének a titka, miért szeretjük ennyire? Összegyűjtöttünk pár dolgot, ami népszerűségének kulcsa lehet:

  • A környezet – a hosszú nyári éjszakák, az északi fény, a hideg fjordok, a városokba benyúló erdők, a természet közelsége, a hómezők elhagyatott kis faházai, a téli csontropogtató hideg mind olyan, számunkra különleges dolgok, melyekről szívesen olvasunk. A korai sötétedés télen, az éjféli napsütés nyáron egyaránt egzotikus és mindkettőben van valami hátborzongató is. 
  • Kis, zárt közösségek – a skandináv krimi regényeiben sok a kis falu, az elhagyatott tanya, nagyok a távolságok ember és ember között, de még az olyan nagyvárosok, mint Oslo vagy Reykjavík, is kicsinek tűnnek a világ más részeiből szemlélve. Mindenki ismer mindenkit, mégis megtörténhet a bűn, nem véd meg minket az ismerősség, az intimitás. 

    Márpedig mi lehet ennél félelmetesebb?

  • Erős társadalomkritikai él elsősorban a drogprobléma, a bevándorlás, a nők helyzetének kérdései merülnek fel, de például az elöregedő társadalom, a történelmi múlttal való szembenézés is előkerül. Az embereket érdeklik a skandináv jóléti társadalmak, kíváncsiak arra, mivel küzdenek azok az emberek, akik számára a szegénység szinte ismeretlen fogalom. Csendes, nyájas társadalmukban szinte elképzelhetetlen a bűn, és mégis megtörténik, néha kifejezetten kegyetlen formában – és hát nem borzongani akarunk kicsit az emberi lélek sötét oldalán, mely semmilyen jóléti intézkedéssel nem szelidíthető meg?
  • Antihősök –  olyan hősök, elsősorban nyomozók szerepeltetése, akik bár szerethető és megérthető karakterek, egyáltalán nem példamutatóak, nem olyanok, amilyeneknek a rend embereit alapvetően látni szeretnénk. Erre az egyik legjobb példa erre a már említett Jo Nesbø Harry Hole nyomozója, aki amellett, hogy alkoholista, ápolatlan és rendkívül nyers, még a szabályokat sem hajlandó betartani, kicsit olyan,

    mintha Charles Bukowskit bíznánk meg egy nyomozással. 

  • Erős női karakterek – rengeteg olyan szereplőjük van, akik semmiben nem különböznek a férfiaktól, erősek, bátrak, szókimondóak, képesek egyensúlyt találni anyai teendőik és hivatásuk között, jó róluk olvasni, jó velük azonosulni. 
  • Egyszerű, közérthető stílus  minimalista stílus, rövid, velős párbeszédek, átlátható kommunikáció. A könyveket olvasva az a benyomásunk támad, hogy a skandinávok nem szószátyár emberek, és nem szeretnek mellébeszélni sem. 
  • Morálisan összetett problémák  nincsenek jók és rosszak, mindenki megérthető és elfogadható, nagyrészt ezért van az is, hogy a fontosabb szereplőknek szinte mindig feltárul a teljes múltja. A jó emberek is hoznak rossz döntéseket, és a rossz emberekben is mindig ott a csírája valami jónak. Legfeljebb elnyomja azt a félelem, a szenvedés, a féltékenység vagy a szeretet hiánya. 
  • Egy praktikus ok –  sokan írnak krimit, ugyanis ezekben az országokban nem olyan erős a választóvonal a magas és a populáris irodalom között, az irodalomtudomány már a kilencvenes évek óta foglalkozik a műfajjal, így krimit írni nem jelenti a pálya szélét, a lektűrbe való száműzöttséget és kirekesztettséget. 

A témában korábban sok cikket írtunk, ezek közül ajánlunk párat:

Gyorstalpaló a skandináv krimihez

Stefan Ahnhem: A skandináv krimi egy sikertörténet, ami a saját sikeréből táplálkozik

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lars Kepler: A krimi a legdemokratikusabb irodalmi műfaj

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Stefan Ahnhem: A skandináv krimi egy sikertörténet, ami a saját sikeréből táplálkozik

Stefan Ahnhem, a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő Fabian Risk-könyvek szerzője a Margó fesztivál vendége volt, ekkor beszélgettünk vele a Risk-sorozatot lezáró, A verem című, nemrég magyarul is megjelent könyve apropóján a krimiírás rejtelmeiről, Fabian Risk fejlődéséről, állami rendszerekbe vetett bizalomról és az is kiderült, hogy Kelet-Európában több a fiatal olvasó, mint Skandináviában 

...
Nagy

Gyorstalpaló a skandináv krimihez

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.