Így vagy úgy, de a legtöbb nő háborús sebesült

.konyvesblog. | 2019. július 16. |

Észak, sötétség, erőszak, vér, rejtély - csupa olyan dolog, mely a népszerű skandináv krimik alapvető összetevője. Camilla Läckberg Aranykalitka című regénye a svéd szerző tizenegyedik magyar nyelven elérhető szövege, viszont míg az előző tíz (köztük a nagy sikerű, debütáló regénnyel, a Jégkirálynővel) az úgynevezett Fjällbacka-sorozat része volt, addig az új könyv a kétrészesre tervezett Faye-sorozat első darabja. Bár a tengerparti kisváros, Fjällbacka itt is feltűnik (a főhős sötét, bántalmazásban gazdag gyermek- és kamaszkorának helyszíneként), az események nagy része most a fővárosban, Stockholmban játszódik. A főhős, Faye egy előkelő negyed hatalmas, fényűzően berendezett lakásában él férjével és kislányával, a felső tízezer Hugo Bossba, Dolce & Gabbanába, Armaniba bújtatott luxusában. Bejárónők, bébiszitterek, rengeteg pénz, de ahogy az sejthető, mindez a boldogság legapróbb szikrája nélkül. A szövegnek két fő szála, ezzel együtt két idősíkja van: az egyik a család stockholmi életének alakulása, a másik a főhős, Faye meglehetősen sötét múltjának jól adagolt, lassú feltárása. 

Camilla Läckberg: Aranykalitka

Fordította: Dobosi Beáta, Animus Kiadó, 2019, 352 oldal, 3980 HUF

 

Ami meglepő lehet, hogy már a legelső oldalon találkozunk a bűnténnyel, mely szerint Faye férje, Jack megölte közös lányukat Julienne-t. Innentől kezdve úgy tűnik, hogy a Columbo-filmek dramaturgiájára emlékeztető módon szerveződik majd a szöveg. A bűntény és az elkövető is megvan a legelején, már csak azt kell feltárni, hogyan alakultak így az események.

Az Aranykalitka lapjain fokozatosan bontakozik ki a tragédiához vezető hosszú út, legalábbis ezt tapasztaljuk végig, de azért Läckberg nem állja meg, hogy a legvégén belevigyen egy nagyon meglepő csavart. A krimiírás fortélyai, az építkezés fokozatossága, a váratlanság mind a szerző kisujjában vannak, a legfontosabb karakterei részletesen kidolgozottak (ez utóbbit, a karakterépítést tartják egyébként a szerző legnagyobb erényének). Értelemszerűen leginkább a főhős alakját árnyalja, aki egy saját erejéből karriert építő, okos nőből válik behódoló, a férjétől minden megaláztatást eltűrő biodíszletté. Ennek a változásnak a háttere azért rendkívül érdekes, mert Faye nem bántalmazás vagy fenyegetés hatására mond le saját személyiségéről és jogairól, hanem szerelemből, együttérzésből, segíteni vágyásból, később a család összetartása, illetve a boldogság látszatának fenntartása miatt. 

A regény hátteréül szolgáló társadalmi környezetben, a milliárdosok csillogó világában a nők nem partnerei, sokkal inkább szolgálói férjeiknek, nincs önálló döntési helyzetük, életük csak látszólag irigylésre méltó, valójában a teljes kiszolgáltatottság határozza meg. Ebből az aranykalitkából való kitörés Faye válása után következik el, hiszen a főhős, visszanyerve eredeti személyiségét és szabadságát, bosszúhadjáratba kezd. Camilla Läckberg legújabb kötete amellett, hogy igen fordulatos, tempós, nehezen letehető krimi, megkísérel valamiféle társadalomkritikát is megfogalmazni. Feminista kriminek is nevezhetnénk, hiszen Faye felemelkedése és bosszúja az elárult, becsapott, megalázott nők összefogására épül. Ebben a fiktív világban minden nő (társadalmi hovatartozástól, kortól függetlenül) a férfiak áldozata:

„A legtöbb nőt – akármilyen gazdag és sikeres – megcsalta egy férfi. A legtöbbnek van egy exe, egy hűtlen gazfickó, egy hazug csaló, aki összetörte és lábbal taposta a szívét. A legtöbbnek van egy férfi főnöke, aki az alacsonyabb képzettségű és alkalmatlanabb férfi kollégát léptette elő. A legtöbb jár céges karácsonyi bulikra, ahol állandóak a megjegyzések és a tapizások. A legtöbb nő háborús sebesült. Így vagy úgy. És a legtöbb nő arról álmodik, hogy ízzé-porrá zúzza a férfit.”

A nők legtöbbször valóban „háborús sebesültként” jelennek meg itt, a bántalmazás, a szexuális kizsákmányolás elszenvedőiként. A könyvben rendkívül sok a (majdnem) pornográf jelenet, ahol a nő minden alkalommal tárgyiasított, elszenvedő résztvevője az aktusnak. Bár az utolsó harmadban Läckberg beépített a könyvbe egy szerethető és megbízható férfikaraktert, azért a férfiak ilyen fokú démonizálása túlzásnak tűnik, főleg akkor, ha megfigyeljük, hogy a könyvben a nők milyen sokszor szándékosan és tudatosan tárgyiasítják saját magukat a vágyott cél elérése érdekében. 

Túlzásai ellenére szerethető és nagyon jól felépített, kiváló szerkezetű könyv az Aranykalitka. Egy nő leigázásának, majd öntudatra ébredése után bosszúhadjáratának a története. De hogy ki marad végül felül, és vajon a macsó világban végül győzedelmeskedhet-e egy nő, arra csak a legeslegutolsó lapokon kapjuk meg a választ.

Szerző: Kolozsi Orsolya

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet.