Hírek bruck_edith strega-díj olaszország

Olasz irodalmi díjra jelölték a magyar származású Bruck Edithet

Összesen tizenkét név szerepel Olaszország egyik legrangosabb irodalmi elismerésének, a Strega-díjnak a hosszú listáján. A nyertes nevét júliusban hirdetik ki.

Hatvankét címből választották ki az olasz Strega-díj döntéshozói azt a tizenkét szerzőt, akiknek könyvei tovább versengenek az elismerésért. A jelöltek között van a magyar származású író-költő-műfordító, Bruck Edith is, mégpedig Il pane perduto című kötetével.

Bruck Edith (lánykori nevén Steinschreiber Edit) 1931-ben született Tiszakarádon, zsidó családban. Még gyerek volt, amikor a második világháború alatt az egész családját deportálták, ő maga több koncentrációs tábort is megjárt. (Élettörténetét a Hány csillag az égen? című dokumentumregényében dolgozta fel, amely Magyarországon az Európa Kiadó gondozásában jelent meg.) A háború után élt Magyarországon, Csehszlovákiában és Izraelben, végül az ötvenes évek közepén költözött Olaszországba, ott is telepedett le. Megismerkedett az ország legnagyobb költőivel, és barátságot kötött Primo Levivel - az ő biztatására kezdte el lejegyezni a holokauszttal kapcsolatos emlékeit.

Az Emlékezet Napja alkalmából az Osservatore Romano vatikáni napilap januárban készített interjút a 90 éves alkotóval, ami annyira megindította Ferenc pápát, hogy személyesen kereste fel otthonában Bruck Edithet.

A Strega-díj shortlistjét (amelyre már csak öt cím kerülhet fel) június 10-én hozzák nyilvánosságra, július 8-án pedig kiderül a győztes neve. Addig is érdemes átböngészni a listát, amelyen Borgo Sud című könyvével szerepel Donatella Di Pietrantonio is – tőle nemrég jelent meg magyarul A visszaadott lány című regény (utóbbiba ITT beleolvashattok).

Kapcsolódó cikkek

Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!

Hírek

Olasz színészek szavalták el Reményik Sándor versét

Reményik Sándor Egyszer talán majd mégis vége lesz című versét szavalták el olasz színészek magyarul egy videóban, hogy ezzel üzenjék meg: van remény.

Nagy

Szabó Magdát felfedezte magának Olaszország is

Olvass!

Beleolvasó

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa megírta a guatemalai katonai puccs ördögi részleteit

A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, a Vad idők megmutatja, hogyan döntötték meg Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével a megválasztott kormányt? Olvass bele!

Beleolvasó

Lorenzo de Medici bátyját a szeme láttára szúrták halálra a firenzei dómban

A Medici család legdicsőségesebb korszaka Lorenzo il Magnifico, a Nagyszerű Lorenzo idejére esett. Olvass bele a történetébe!

Beleolvasó

Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet?

Olykor a fantáziavilágok hősei is megbontlanak polgárjogi értelemben, sőt, az is előfordul, hogy bűncselekményt követnek el. De milyen következménye lenne a tetteiknek a mi valóságunkban?

Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

Nagy

Mérő László: Egy 58 éves emberre azt mondani, hogy tehetséges, nyílt sértés

A dörzsölt szélkakas című új kötetét áthatja a közéleti fókusz, de nemcsak erről beszélgettünk Mérő Lászlóval. Mesterséges intelligencia és sci-fi, sakk és a Fradi B-Közép is szóba került. Interjú.

Szerzőink

Sándor Anna

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Finy Petra

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

A hét könyve

Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok.

Még több olvasnivaló

Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.