Breat Easton Ellis régóta várt új regénye mintha a szerzői életmű két kultikus darabját gyúrná egybe: a Nullánál is kevesebb fásult hedonizmusa és baljós apátiája találkozik itt az Amerikai psycho gyilkos szerepjátékával és teátrális erőszakkitöréseivel. A szilánkok (melybe bele is olvashatsz) az ártatlanság elvesztésének kegyetlen krónikája, magával ragadó történet a '80-as évek amerikai álmáról, nosztalgiáról és traumáról, vágyról és megszállottságról, gyanakvásról - fordulatokban gazdag kalandozás önéletrajz és fikció határvidékén, melyet akár a szerző "sötét írói énjének" prózai eredettörténeteként is olvashatunk. A megjelenés alkalmából az író a The Guardian lapjain egy rövid listában összegezte élete fontos könyveit és szerzőit. Ebből a listából szemezgettünk:
- A felnőtté válásom legfontosabb könyve: Stephen King: Borzalmak városa
Gyerekkoromban sok horrort, sci-fit és fantasyt olvastam, de a vámpírokat egy felismerhető és teljesen valósághű világba helyezni kifejezetten félelmetes volt számomra, ezért újra és újra visszatértem ehhez a kötethez.
Stephen King 10 legjobb könyveStephen King nagyon sok könyvet írt, mi kiválasztottuk a 10 kedvencünket. (Portrécikkünkből kiderült, hogy győzte le a drogfüggőségét. Korábban kiválasztottuk a kedvenc filmjeinket is tőle.)
Tovább olvasok - A könyv, ami tinédzserként megváltoztatott: Ernest Hemingway: Fiesta
Kora kamaszkoromban olvastam el, közvetlenül azelőtt, hogy egy angolórán megbeszéltük volna – aztán azonnal elolvastam újra. Egy egész éjszakás ébrenlét után felismertem a regényben rejlő lehetőségeket, és nem volt visszaút gyerekkorom könyveihez. Korszakhatár volt ez a könyv az életemben.
Hemingway regényéhez is figyelmeztetést mellékelnek a legújabb amerikai kiadásbanHemingway 1926-ban írt, The Sun Also Rises (a magyar olvasók Fiestaként ismerhetik ) című művét az egyik legnagyobb amerikai regénynek tartják. Legújabb kiadásához az amerikai kiadó figyelmeztetést szeretne mellékelni a történet nyelvével és hozzáállásával kapcsolatos aggodalmak miatt.
Tovább olvasok -
A szerző, akihez visszatértem: Charles Dickens Túl fiatalon tanították nekünk – ki ad egy 12 éves kezébe David Copperfieldet? Aztán kamaszkoromban más fájdalmas tapasztalataim is voltak vele. A negyvenes éveim végén tértem vissza Dickenshez, és megdöbbentett legnagyobb műveinek terjedelme, zsenialitása és tiszta olvashatósága.
-
A könyv, amit újrolvasok: F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby Nagyjából tíz évente újraolvasom, azóta, hogy először találkoztam vele a középiskolában. Minden alkalommal másnak tűnik, de folyamatosan megerősíti magát mint a 20. század kulcsfontosságú amerikai regénye.
Ingyenesen böngészhetők F. Scott Fitzgerald digitalizált kézirataiA napokban ünnepeltük F. Scott Fitzgerald születésének 125. évfordulóját (ITT írtunk életének legfontosabb állomásairól), ez pedig kiváló alkalom A nagy Gatsby rajongóinak, hogy belessenek az író digitalizált kézirataiba, amelyeket a Princetoni Egyetem könyvtára tett közzé.
Tovább olvasok -
A könyv, amit soha többé nem tudnék elolvasni: valószínűleg Robert Ludlumtól valami, akinek az 1970-es évekből származó rendkívül erőszakos bestseller thrillerei apám és később az én nagy kedvenceim is voltak – sűrű, feszes, gyakran véres, filmszerű szövegek. Akkoriban lenyűgözött, de néhány éve kézbe vettem egyet, és alig tudtam átjutni egy fejezeten. A cselekmény önmagában nem elég.
- A könyv, amit jelenleg olvasok: E.L. Doctorow: Világkiállítás
1985-ben vásároltam, és akkor találtam rá, amikor anyám házában takarítottam a könyvtárat – azon ritka keménykötésű könyvek egyike volt, amely valamilyen oknál fogva nem volt megtörve. De olvasom Quentin Tarantino Cinema Speculation című kötetét is. Soha nem kapcsolódtam ennél közvetlenebbül egy filmekről szóló könyvhöz – egyidősek vagyunk, és a gyerekkori moziélményeink szinte azonosak.
