A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ideje alatt ingyenes hozzáférést biztosít archívumához az Arcanum, mely eddig körülbelül 30 millió oldalt digitalizált.
Szeptember 28. és október 1. között ingyen kutakodhatsz a folyamatosan bővülő adatbázisukban, melyben megtalálod az elmúlt 250 év tudományos és szakfolyóiratainak, a heti- és napilapoknak, valamint a lexikonoknak és tematikus könyvgyűjteményeknek a legjavát. Tudsz keresni konkrét lapszámokra, nevekre, helyszínekre, eseményekre is. Mesterséges intelligencia segítségével rákereshetsz, vajon szerepeltél-e régi újságok sajtófotóin.
Az Arcanum a Könyves Magazin együttműködő partnere, sokféle izgalmas cikket írtunk már a tudástár segítségével. Íme, egy kis ízelítő:
A gyerekirodalomnak rengeteg ismert medvéje van – ott van kapásból Paddington vagy épp Balu, a magyarok közül Vackor, és akkor Tandori medvéiről még nem is beszéltünk –, de mind közül az egyik legismertebb Micimackó. Utóbbi Karinthy Frigyesnek köszönhetően lett magyarul is borzasztóan népszerű: neki köszönhetjük az elgondolkodtató és humoros fordítást, ami kellően és indokoltan csacska vagy éppen filozofikus. Karinthy Márton Ördöggörcse óta tudjuk, hogy az író testvéri segítséget is igénybe vett a műfordításnál, cserébe halhatatlanná tette a gyerekirodalomban a Mici keresztnevet. De egyáltalán hogyan bukkant Karinthy Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.
József Attila fotói – vagy legalábbis egy részük – a magyar irodalomtörténet legjobban ismert fényképei. Pontosan tudjuk, hány kép készült a költőről, és ezt a gyűjteményt gazdagítja mostantól az a 90 évig lappangó hírlapi fotó, amelyre Illés Zoltán bukkant a napokban. De mit tud kiolvasni egy képből az irodalomtörténész, mennyire építette József Attila az imázsát, és vajon számítani lehet-e további, egyelőre lappangó fényképek felbukkanására? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészt a költő ikonográfiájáról kérdeztük.
Szerdán volt 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Ennek apropóján ebben a cikkünkben az Arcanum segítségével szemezgettünk abból, hogyan írtak Tolkienről a kádári Magyarországon. A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.
Fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián
