Megváltoztatták az abortusz szabályait Magyarországon

Megváltoztatták az abortusz szabályait Magyarországon

Pintér Sándor belügyminiszter átírta az abortusz szabályait. A 24.hu szúrta ki, hogy a mai Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint megváltoztatták a terhesség megszakításához szükséges kérőlapot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szeptember 15-től a szívhang meghallgatásához kötik az abortusz elvégzését. Az új szabályozás támogatás helyett érzelmi zsarolást jelent a nehéz helyzetbe jutott nők számára. A társadalmi egyeztetés nélkül meghozott rendelet miatt most olyan könyveket ajánlunk, amelyekből kiderül, mi zajlik egy nőben akkor, amikor a terhességének megszakítása mellett dönt.

Könyves Magazin | 2022. szeptember 13. |

Mára virradóra megjelent egy belügyminiszteri rendelet, amely a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló korábbi törvényt módosította. A módosítás lényege, hogy az állapotos nőnek a jövőben (szeptember 15-től) be kell mutatnia egy olyan szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, amely rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta. A rendelet gyakorlatilag tehát a szívhang meghallgatásához köti az abortusz elvégzését.

A társadalmi egyeztetés, illetve parlamenti vita nélkül meghozott rendelet ellen már most sokan tiltakoznak. Hogy mi a probléma egy ilyen intézkedéssel, azt a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon fogalmazták meg a legpontosabban, ahol a következőket írták:

„Lenne néhány kérdésem az illetékesek felé. A magzati szívhang meghallgattatásának van valami célja a nők megfélemlítésén, kínzásán és önrendelkezésének fenyegetésén kívül? Tegyük fel, hogy nő meggondolja magát a mondjuk ki, hogy érzelmi zsarolás hatására. Készen van már a koncepció arra, hogy hogyan segítik abban, hogy a körülményei, ami miatt úgy döntött, hogy nem tudja vállalni a terhességet, megváltozzanak? Nem fog hátrányba kerülni a munka világában, mert már készülnek az erős törvények, amik garantálják ezt? Nem fog elszegényedni, ha már eleve kevés van? Segítséget kap a biztos lakhatás megoldásában, ha szükséges? Emelik a 12 éve változatlan családi pótlékot? A Gyes összegét is? Mindenhol hozzáférhető lesz helyben a gyermekorvos és a megfelelő szintű oktatás? Vagy simán csak közlik vele szülés után, hogy ha nem tudott megfelelő körülményeket teremteni, akkor haza se viheti a csecsemőt a kórházból? És utána mi lesz? A gyerekkel kedves illetékesek, mert egy gyerek a születése után még igen sokáig védelemre és gondoskodásra szorul, nemcsak az anyja hasában.”

A témához kapcsoldóva a következő könyveket ajánljuk:

Annie Ernaux: L’Evénement 

Magyarul még sajnos egyelőre nem olvasható, de az angol kiadása és a filmadaptációja elérhető Annie Ernaux híres önéletrajzi regényének. A könyv egy nem kívánt terhesség és egy illegális abortusz történetét mutatja be női szemszögből. A regényből a francia-libanoni Audrey Diwan rendezett filmet Happening címmel, amelyért az Arany Oroszlán-díjat is elnyerte. A történet 1963-ban játszódik, amikor a 23 éves elbeszélő azzal szembesül, hogy terhes. A szégyenérzete mindennél erősebb, hiszen pontosan tudja, hogy megbélyegzik majd a családját, ha megtartja a gyereket. Ernaux negyven évvel később írta meg, min ment keresztül azokban az időkben, amikor illegális abortusza miatt majdnem elvesztette az életét.

A velencei filmfesztiválon taroltak a női történetek
A velencei filmfesztiválon taroltak a női történetek

A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Maggie Gyllenhaal egy Elena Ferrante-adaptációval nyerte el a legjobb forgatókönyv díját, Audrey Diwan pedig egy Annie Ernaux-feldolgozással vihette haza az Arany Oroszlán-díjat.

Tovább olvasok

Margaret Atwood: Égető kérdések

Margaret Atwood
Égető kérdések
Ford.: Csonka Ágnes, Jelenkor, 2022, 604 oldal
Margaret Atwood: Égető kérdések könyv

Hamarosan magyarul is megjelenik Margaret Atwood esszékötete, az Égető kérdések, amelyben A Szolgálólány meséjének szerzője olyan kérdésekről írta meg a véleményét, mint a klímaváltozás, a női jogok helyzete vagy épp a zsarnokság problematikája. Mivel az idén Amerikában is szigorítottak az abortusz szabályozásán, a kötetből több olyan részlet is megjelent mostanában, amely a terhesség megszakításával, illetve a kényszerszülés témájával foglalkozik. Atwood a könyvben többek közt arról ír, hogy azok a nők, akik nem dönthetnek maguk arról, hogy szüljenek-e vagy sem, rabszolgasorba kerülnek, mert az állam tulajdonjogot követel a testük felett. Az egyik esszében Atwood a férfiak sorkatonaságához hasonlította a kényszerszülést. Szerinte mindkét esetben az állam veszi át az irányítást az egyén élete felett, a különbség csak az, hogy míg a hadseregben adnak ételt, ruhát és szállást, addig azoknak a nőknek, akiknek akaratukon kívül meg kell szülniük a gyereküket, senki sem fizeti a terhesgondozás, a szülés és a gyereknevelés költségeit. Atwood azt is hangsúlyozza, hogy ha egy nő a saját döntéséből vállal gyereket, az teljesen más téma, hiszen a gyerek ajándék, amelyet maga az élet ad. De az ajándék csak akkor ajándék, ha szabadon érkezik és szabadon fogadják. Ha azonban az ajándékot nem lehet visszautasítani, az már a zsarnokság egyik jele. Ha egy nő nem szeretne gyereket szülni, akkor az nem ajándék, hanem erőszak, hiszen az akarata ellen történik meg vele.

Amerikában megnőtt az érdeklődés az abortusszal, reproduktív jogokkal kapcsolatos könyvek iránt
Amerikában megnőtt az érdeklődés az abortusszal, reproduktív jogokkal kapcsolatos könyvek iránt
Tovább olvasok

Czakó Zsófia: Szívhang

CZAKÓ ZSÓFIA
Szívhang
Scolar, 2022, 172 oldal
-

„A Szívhang egy nő lendületes sodrású, őszinte belső monológja a gyászról, a kiszolgáltatottságról, a kontroll elvesztéséről, majd ennek visszaszerzési lehetőségeiről, illetve lehetetlenségeiről - mindezt egy olyan élethelyzetben, amikor az intézményi rendszer, a trauma és a mindent jobban tudó ismerősök is alárendelt pozícióba taszítják őt” – írtuk kritikánkban Czakó Zsófia új könyvéről (olvass bele ITT), amely arról szól, mit jelent egy nőnek átélni a vetélést, de szó esik benne az abortusz témájáról is. A történet helyszíne alapvetően a hatágyas C szoba - nem mintha ez lenne a hivatalos neve, de a kórházi dolgozók egymás közt így nevezik, a főszereplőt leszámítva ugyanis roma nőket helyeznek el benne. Az ágyakból visszanéző arcok váltják egymást, hiszen az abortusz, a kaparás vagy a “majóma”-műtét nem igényel hosszabb kórházi kezelést, így a főszereplő fiatal, szinte gyerek roma lányok és meghatározhatatlan korú asszonyok életébe pillant be a félnapos-napos közös benntartózkodás alatt. A kötet fókuszában az áll, hogy mit jelent egy gyerek elvesztése annak, aki várta, és annak, aki nem, és hogy milyen testi és lelki folyamatok zajlanak, amikor egy nőnek be kell feküdnie a nőgyógyászati patológiára. 

Czakó Zsófia: Nem tagadom, hogy én vagyok a történetek középpontjában
Czakó Zsófia: Nem tagadom, hogy én vagyok a történetek középpontjában

Szombat este mutatták be a Margón Czakó Zsófia Szívhang című kötetét, aminek terve az egyik első Mastercard® Alkotótárs ösztöndíjat nyerte 2021-ben. Czakó Zsófiával Ott Anna beszélgetett, szóba került állami és magánegészségügy, a kórteremben kialakuló közösségérzés, kiszolgáltatottság és gyermekiség, illetve a nem elnyomó társ helye az irodalomban. A Szívhangról szóló cikkünket itt olvashatod.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Benedek Ágota saját abortuszáról is ír Állva maszturbálok című szorongásnaplójában

Benedek Ágota szorongásnaplója – két évvel a karanténnapló után – októberben jelenik meg Állva maszturbálok címmel, benne körömrágásról, szerelemről és – nem mellesleg – saját abortusz-élményéről is szó esik.

...
Nagy

Négy könyv arról, hogy mi az ára, ha csorbítják a nők tanuláshoz való jogát

A napokban nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék tavasszal készült, sok szempontból problematikus elemzése, amely szerint, ha a túl sok a diplomás nő, az demográfiai problémákhoz vezethet. A nők oktatáshoz való jogának védelmében most olyan könyveket ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, hogy hova is vezethet, ha a nőket biológiai funkciójukra degradálják és korlátozzák a tanuláshoz való hozzáférésüket. 

...
Kritika

A nők a saját életük feletti ellenőrzés visszaszerzésére vágynak

Mán-Várhegyi Réka elbeszéléskötetében négy nagyon különböző női életút villan fel, közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy a négy E/1. személyű narrátor kivétel nélkül mind nagyon kritikusan szemléli a saját sorsának alakulását. A Vázlat valami máshoz egyszerre szól a járvány utáni időszakról és a folyamatos figyelésről, de közben fontos dolgokat állít a kreatív alkotás korlátairól és lehetőségeiről, ahogy a kontroll visszaszerzése utáni vágyról is. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

...

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.