A nők a saját életük feletti ellenőrzés visszaszerzésére vágynak

A nők a saját életük feletti ellenőrzés visszaszerzésére vágynak

Mán-Várhegyi Réka elbeszéléskötetében négy nagyon különböző női életút villan fel, közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy a négy E/1. személyű narrátor kivétel nélkül mind nagyon kritikusan szemléli a saját sorsának alakulását. A Vázlat valami máshoz egyszerre szól a járvány utáni időszakról és a folyamatos figyelésről, de közben fontos dolgokat állít a kreatív alkotás korlátairól és lehetőségeiről, ahogy a kontroll visszaszerzése utáni vágyról is. Ez a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2022. szeptember 05. |
Mán-Várhegyi Réka
Vázlat valami máshoz
Magvető Könyvkiadó, 2022, 192 oldal
-

Könyves szempontból a Covid-időszak vissza-visszatérő kérdése volt, hogy vajon mikor jön az első karanténregény vagy járványkönyv. Az amerikaiak gyorsan léptek, viszonylag rövid időn belül megjelent a Dekameron-projekt című válogatáskötet, és a pandémia, a lezárások, valamint a merőben új élethelyzet inspirálta Zadie Smith Sugallatok című könyvének írásait is. Mán-Várhegyi Réka Vázlat valami máshoz című elbeszéléskötetéhez is a járvány ad jól körülhatárolható keretet, ami a legmarkánsabban talán az első (Hogyan könnyíti meg az életünket az asszertív kommunikáció?) és a negyedik elbeszélésben (Szempontok és adalékok) jelentkezik. A járvány és a karantén elég rendesen kibillenti Mán-Várhegyi narrátorait a hétköznapokból – ez azonban kataklizmát nem, inkább kellemetlenséget okoz („lehúzom az arcomról a maszkot, ősz végére lett elegem belőle, egész nap ebben vagyok, ebben tartom az óráimat”).

A Vázlat valami máshoz női narrátorait

a kizökkenés, a mindennapitól való eltérés ezzel együtt folyamatos önreflexióra készteti.

Hősei megállás nélkül monitorozzák magukat, ahogy az első elbeszélés indulatrohamokkal küszködő Magdija mondja: „de néhány másodperc, és felrobbanok, nem könnyű megkapaszkodni és közben elszántan figyelni, de most igenis megfigyelem, hogy mi történik bennem”. A második történet Ági nevű influenszer-narrátora a fókuszt sokkal inkább kívülre helyezi: életében minden mozzanat egy potenciális blogposzt témája lehet. Munkásságának deklarált célja az őszinteség, alapja a beállítás („azt szeretném, hogy videóim természetesek legyenek, de közben bizonyos mértékben mégis jól nézzenek ki”). Ám még ő is konstatálni kénytelen, hogy a csúcsra járatott esztétizmus, a túlzott filterhasználat miatt olyan mértékben torzult az, amit szépnek tekintünk, hogy a tökéletlen nemhogy közönyt, mint inkább dühöt vált ki a felhasználókból.

Az alkotás és annak nehézségei vissza-visszatérő témái Mán-Várhegyi élettörténeteinek. Az influenszer Ági folyamatos képes-videós narratívákban gondolkodik, melyekhez a saját hétköznapjai szolgáltatják az alapot. De az alkotás, valami újnak a létrehozása átvitt értelemben a Néma hullám című elbeszélésnek is fontos szervezőelve (ennek egy részletébe ITT beleolvashattok): a politikusfeleség Györgyi férjének a közös horvátországi nyaraláson nyoma vész. Györgyi az országban marad a gyerekeivel, és egy teljesen új életre, otthonra, szerelemre rendezkedik be. Györgyi életében ugyanakkor (de ez nagyjából igaz a kötet valamennyi narrátorára) gyakran összemosódik a valóság és a fantázia, a határvonalak elvékonyodnak, az érzékelés csalóka: „még abban is elbizonytalanodom, én magam hol vagyok, az életemnek mely szakaszában, mely színterén” // „Ha nem vigyázok, átalakulok, gondoltam” // „Semmi sem elég tiszta, semmi sem igazán az enyém, írtam a jegyzetfüzetembe a minap”. Az én és a külvilág kapcsolata mind a négy elbeszélésben nagyon erős:

Mán-Várhegyi narrátorai folyamatosan keresik a kapaszkodókat

– nemcsak a karantén- vagy posztkarantén-helyzetben, hanem a sima hétköznapokban is. A globális dráma (járvány) közepette a kényelmetlen közjátékok, gubancok azok, amelyek folyamatos önvizsgálatra késztetik őket. 

A legerősebben ez talán a negyedik történetben (Szempontok és adalékok) érezhető: ebben a kisgyerekes Anikó éppen készülő regénye megírásával küzd, ezzel pedig önkéntelenül a női kreatív lét körülményeiről, mikéntjéről is fontos dolgokat állít. Anikónak nincs külön dolgozószobája, egy barátnője példáját követve a férjével a sötét, hideg spájzból alakítanak ki neki egy írókamrát. Abban a napi másfél-két órában tud írni, amit a férje „önfeláldozóan” felszabadít a számára, de azt is gyakran félbe kell szakítania. Anikó egyszerre anya, empatikus beszélgetőtárs, író – szerepei nem cserélődnek, hanem összeolvadnak. Abból dolgozik, ami a hétköznapjain eluralkodik. Gyakran szorong az írástól, hogy ettől szabaduljon, különböző módszereket fejleszt ki. Ha elakad, akkor például praktikus, ha egy váratlan vendéget ír a történetébe – ez az elem aztán meg is valósul, hiszen a megoldásnak szánt szereplő egy régi ismerős képében ugyanilyen váratlanul fel is bukkan a Mán-Várhegyi Réka által írt Anikó-történetben. A Szempontok és adalékok így aztán klasszikus meta-elbeszélés, melyben a szemünk láttára íródik a történet, szervezőelve pedig az írás maga.

„Töredezett minden, amit írok,

ráadásul folyton összeér a saját életemmel.

Nem használom a fantáziám, könyvtárba nem járok, nem kutatok, az íróasztalomhoz reggel hétkor nem ülök le, ha mégis, negyedóra múlva felállok. Két óra múlva talán újra leülök egy fél órára, aztán valamivel később néhány percre, délután jó esetben akár másfél órára is, este félálomban még húsz percre.

– Mégis mit lehet így írni? – kérdezem a férjemtől.”

Ezt a töredezettség-élményt erősítik az egyes fejezeteket és nagyobb elbeszélésegységeket tagoló zárójeles hármaspontok, ahogy a Hidvégi Anna által tervezett borítón látható morzejelek is. A töredezettség egyfajta hiányt is jelez, Mán-Várhegyi női narrátorainak esetében ez pedig leginkább a kontroll hiányát jelenti. A Vázlat valami máshoz elbeszélői valamiképpen

mind a saját életük feletti ellenőrzés visszaszerzésére vágynak:

sokszor szerepet kell alakítaniuk, hogy például politikusfeleségként vagy influenszerként megfeleljenek egy társadalmi vagy akár esztétikai elvárásnak. Megszólalói kimondatlanul is vissza akarják szerezni a testük feletti kontrollt is, amely az évek múlása, a terhesség, fogyás, hízás, sanyargatás miatt örökös változásban van. Visszatérő téma például a terhesség és a szülés, amelyben mások mondják meg, mire képes vagy nem képes a női test („ezzel a fizikummal maga nem fog tudni hüvelyi úton megszülni”), és ahol nem ritka, ha egy orvos nem elégedett a szülő nő úgynevezett teljesítményével („A gyereket végül este tíz körül kinyomta belőlem”).

Mán-Várhegyi Réka posztkarantén történetei folyamatos mikrorezzenésekre, sokatmondó és sokat elhallgató párbeszédekre, befelé fordulásokra épülnek. Szereplőire jellemző az örökös figyelem, ami – élethelyzettől függetlenül – nemcsak a külvilág irányába, hanem egyértelműen befelé is irányul. Hiszen, ahogy az írással és saját magával örökösen küzdő Anikó is megfogalmazta: „az élethosszig tartó önelemzés járvány idején sem szünetelhet”.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

...
Nagy

Mán-Várhegyi Réka: Ha valami nagyon foglalkoztat, az megtalálja az utat a szövegbe

...
Nagy

Egy kiállítás képe – Mán-Várhegyi Réka: A tévé előtt kuporgó kislány én vagyok

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

Csütörtökön kezdetét vette a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amire rengeteg újdonsággal készültek a kiadók. A friss gyerekkönyvek közül válogattunk.

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.