Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Mészöly Miklós nem szeretett interjút adni – erről ő maga mesélt egyik interjújában. A magyar prózairodalom egyik legnagyobbjaként ugyanakkor sokszor volt kénytelen nyilatkozni, születésének századik évfordulója pedig jó alkalmat kínál arra, hogy az Arcanum segítségével megnézzük, milyen kép is kerekedik ki Mészölyről az interjúi alapján. A teljességre nem törekedtünk (nem is törekedhettünk), a merítés pedig eléggé vegyes. Sőt, az interjúk közé került olyan is, amelyben nem ő, hanem róla nyilatkoznak, mégpedig a felesége, Polcz Alaine.

Ruff Orsolya | 2021. január 20. |

Egy interjúhelyzetben elsőre talán hendikepnek tűnik, valójában igazi magaslabda, ha egy beszélgetés alanya rögtön az elején kijelenti, hogy márpedig nem szeret interjút adni. Az Esti Hírlap munkatársa 1978 szeptemberében le is ütötte ezt a labdát, Mészöly Miklós pedig nem tért ki a válaszadás előtt. Akkor azt mondta, jobban szereti a nyilatkozatoknál a megnyilatkozásokat, a művet:

„Az egyikben bizonyos szabályok szerint felöltözünk, a másikban levetkőzünk, amennyire képesek vagyunk rá. Lehet persze úgyis vetkőzni, hogy még felöltözöttebbek leszünk és fordítva.

Az őszinteség kockázattal jár.”

Az interjúban sablonkérdések követték egymást, ám Mészöly komolyan vette mindet. Hogy mit jelent neki az írás, a következőt mondta: „Egyszerűen jólesik szenvedni attól, hogy éppen írni kell, holott minden más egyebet boldogság volna csinálni anélkül, hogy jólesne. Bár csak akkor ér valamit az egész, ha már-már perverz kíváncsiság és igazságszeretet van bennünk, ami természetesen minden tisztességes mesterségre érvényes. Tisztább fejűvé és szívüvé teszi az embert: ez jó mottó”. Hozzátette még, hogy az írásban eleve követelmény, ami a politikában bűn: „kizárólag az eredmény ereje érdekelhet, mindegy, milyen módszerrel érem el”.

Ekkor már tíz évvel vagyunk a Saulus megjelenése után, Mészöly pedig arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc könyve, ezt említi, bár a következőképpen fogalmaz:

„A Saulus-regényembe félig belehaltam, aztán azóta ettől és ebből élek. Lehet, hogy ez tesz elfogulttá, mégis azzal a reménnyel, hogy

lesz erőm a következő könyveimbe is félig belehalni”.

Mészölyt a hatvanadik születésnapján, 1981-ben Alexa Károlyt kérdezte a Jelenkorban. Akkor az író elmondta, hogy az elefántcsonttorony teljesen idegen tőle:

„A természetet igazán nem nevezhetem annak, ott pedig kiválóan érzem magamat. Legalább annyira, mint egy sarki kocsmában, ahol tényleg szag-közelben vagyok bárkivel. A szent állatkert – sokat kell nézni őket, s persze, szeretni is, ha változtatni akarsz rajtuk. Az utóbbi években aztán, anélkül hogy különösképpen akartam volna, a fiatalokkal való kapcsolatom, a viták, a tervezgetések engem is közelebb vittek néhány elképzelésem realizálásához. Olyan visszhangfalat és médiumot találtam bennük, amely keretet adott az értelmes cselekvésnek.”

A fiatalok szóba jöttek a kisoroszi kert említésekor is. Érdemes végigolvasni, ahogyan Mészöly beszél erről:

„Hogy-hogy kert? Paradicsom. Kis homoki vad szekfüs rét, néhány sor pusztuló szőlő, kiöregedett szilvafák, akác, ősfű, vadfű, fácánok, nyulak, őzek, szarvasok, a talaj állítólag olyan magas kvarc tartalmú homok, hogy már gyógyít, viszont ellen is áll a mezőgazdasági akaratoskodásnak, az úri virágoknak – meg rajta egy kisebb faház. Nagyjában meg is változott az életritmusom, amióta „birtokos” vagyok. A barátaim oda szoktak kijönni, sok fiatal. Amolyan peripatetikus keretet ad ez a táj a találkozásainknak, – amelyek egyébként teljesen spontánok, még azt se mondhatnám, hogy rendszeresek, csupán mindig megismétlődnek... Nekem nagyon sokat jelentenek, mind a munkám szempontjából, mind a saját tágasságom iskolájaként.”

-

Polcz Alaine és Mészöly Miklós (forrás: a kép a Mészöly Miklós Emlékház gyűjteményében található)

Polcz Alaine 2006-ban a 168 órának adott interjújában így mesélt arról, ki mindenki járt hozzájuk:

„Szinte mindenkivel jóban voltunk. Tamási Áron, Weöres Sándor, Pilinszky János, Mándy Iván, Sinka István, Tersánszky, Török Sándor, Ignácz Rózsa és Örkényék gyakran megfordultak nálunk.

Miklóst nem érdekelte, ki urbánus, ki népi,

neki csak az ember számított. Nemes Nagy Ágnessel és Lengyel Balázzsal szoros barátság alakult ki. Ajtónk mindig nyitva állt, hozzánk bárki jöhetett. Később Miklós azért már kicsit morgott: éjjel sem mennek el a vendégek, nem tud dolgozni. Szóltunk, ezentúl csak kedden és pénteken jöhetnek. Persze nem mindenki tartotta be. Egyik barátunk „fogadónapon” kívül jött, betette a lábát az ajtóba és kijelentette: ’Kedd van!’”

Polcz Alaine elmondta azt is, hogy kapcsolatuk nem volt szerelem első látásra. A Darling presszóban ismerkedtek meg, nem sokkal a második világháború után. Itt beszélgetni, majd találkozgatni kezdtek, hamarosan összeköltöztek, Polcz Alaine viszont nem akart feleségül menni az íróhoz:

„Túl voltam egy rossz házasságon, nem mertem újra lekötni magamat. Betegségem akkoriban kezdődött. Amikor egy év múlva Miklós kihozott a kórházból, úgy döntöttem, mégis hozzámegyek. Meggyőzött a szeretete, embersége. Sokáig mi voltunk a „királyi pár”, a csodálatos kettős. Majd jöttek a gondok, bajok.”

Polcz Alaine azt mondta az érzelmi, szellemi összetartozás segítette át őket a mélypontokon. Mikor Polcz kinézett utána az ablakon, mindig az jutott eszébe:

„Ott megy az életem fele. A nagyobbik fele.”

A házaspár nagyon nehéz időszakokat élt meg együtt: az ötvenes-hatvanas években Mészöly nem publikálhatott, Polcz pedig már haldokló gyerekekkel foglalkozott a klinikán, nagyon kevés volt a bevételük („zsíros kenyérre, kamillateára futotta csak”). Polcz bábjátékokat kezdett írni, ahogy Mészöly Miklós és Tamási Áron meg mások is – ahogy fogalmazott: „akkoriban a betiltott íróknak erre volt lehetőségük”. Tudták azt is, hogy lehallgatják a telefonjukat, követik őket az utcán, a leveleiket elolvassák. Rendszeresek voltak a házkutatások, rendőrségi kihallgatások, ám Mészölyt ezt nem érdekelte. Soha nem félt. Ha Polcz rákérdezettt, minek beszél annyit telefonon, hiszen lehallgatják, csak annyit felelt:

„Na és? Úgyis meg fogom írni.”

A diktatúra, igaz, egészen más kontextusban felbukkant abban az interjúban is, melyet Mészöly 1994-ben adott Rádai Eszternek (Mozgó Világ). Ebben Mészöly úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltás után „egy viszonylagos szabadság vákuumába került az irodalom, ehhez kell alkalmazkodnia az írónak, és ez, úgy tűnik, sokkal komplikáltabb, differenciáltabb tér, sokkal nehezebb létezni és lélegezni ebben a ritka levegőben, mint a diktatúra tiltások által meghatározott, kicsire zsugorított terében”.

-

Mészöly Miklós (a kép a Mészöly Miklós Emlékház gyűjteményében található)

Szerinte abban a szorításban már otthonosan érezte magát a művész, ellenben az új felállásban minden új és idegen. Mészöly azt mondta, a diktatúra tiltásokra épült struktúrájának előnyei is vannak, mivel az kiszámítható, kalkulálható, áttekinthető és áttetsző: „A diktatúra nem játszik hamis játékot. Ott minden egyértelmű, nyilvánvaló, és nagyon szűkén és szigorúan vonja meg azokat a határokat, amelyek között a személyes szabadság igényei meg tudnak valósulni”. Mészöly azt mondta, hogy az ötvenes években a következőt írta ki az íróasztala fölé:

„Nagy önuralom kell hozzá, hogy az ember vissza ne éljen a korlátozások adta végtelen szabadsággal”.

Ezt azzal magyarázta, hogy az a belső szabadság, amit a diktatúra ilyen formában előhív az emberből, „nagyon csábító csapda is, hogy egy olyan határig feszítse ennek a különös szabadságnak a kereteit, amivel esetleg már lerombolja a kommunikációnak azokat a szabályait, amelyek a művészetet éltetik. Vigyázni kell, hogy ne váljon az egész magánérdekű belső játékká, tehát iszonyatosan résen kell lenni”.

Nyitókép: Szilágyi Mária fotója 1981-ben készült Mészöly 60. születésnapján, a Városmajor utcában

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, aki a magyar irodalomtörténetben a mai napig megkerülhetetlen viszonyítási pont. 

...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

...
Nagy

Nádas: Miklós nem tudott volna Alaine nélkül élni, nem is akart

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

Hírek
...
Nagy

Kiss Edina: Az írás számomra életismeret

...
Zöld

COP28: Teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról

...
Hírek

Kontra Ferenc Prima Primissima Díjat kapott

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...
Hírek

Demeter Szilárd újabb öt évig a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgatója lesz

...
Hírek

Déry-díjat kapott Ilma Rakusa, Ladik Katalin, Nagy Gabriella és a Mohácsi-testvérek

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

Csáki Judit Alföldi Róberttel, a mai magyar színházi élet egyik legismertebb alakjával készített beszélgetőkönyvet. Az Alföldi ‒ Rajtam nem múlt című kötetben szóba kerülnek a meghatározó tanárok, a magánéletet bekebelező szakma és a nem túl jó színészek is. Kritika.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

A Kicsikből NAGYOK sorozat legújabb része az olasz Maria Montessori kivételes életét dolgozta fel a gyerekek számára is fogyasztható módon. 

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Gyerekirodalom

Kiss Ottó versei betegségről, Istenről és szerelemről beszélnek gyermeki bölcsességgel

Kiss Ottó nagysikerű kötetének, a Csillagszedő Máriónak idén, a szerző hatvanadik születésnapja alkalmából jelent meg a folytatása Ég Bolt címen.