Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

Könyves Magazin | 2021. április 15. |

A Roald Dahl, Örkény István és Efrájim Kishon világát megidéző néhány perces novellák a közelmúlt és a jelen Magyarországán játszódnak, hősei többségükben ismerős karakterek, mégis jókora meglepetéseket képesek okozni.

Rényi Ádám
Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek
21. Század Kiadó, 2021
-

A valóság ugyanis a feje tetejére áll ezekben a történetekben, és a rafinált fordulatoknak köszönhetően a szerző egy pillanatra sem hagyja ellankadni olvasója figyelmét. Meséljen akár szakító influencerpárról, egy önérzetes hentesről, gyanúsan magabiztos jósról vagy egy láthatatlanná váló tanárnőről, humor és elgondolkodtató tanulság kéz a kézben járnak ezekben a kisnovellákban.

Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek - Előszó

Ne csodálkozzon az olvasó, ha e felnőtteknek szóló különös mesék újra és újra a valóságra emlékeztetik – mondhatni, kísértetiesen… (Egyébként szellemekből sincs hiány e meglehetősen fordulatos történetekben, legyen az egy rég elhunyt férj, a titkokkal terhes múlt vagy a korrupció fantomja.) A „mesemondót” ugyanis – történjenek bár hőseivel a legképtelenebb kalandok – mindenekelőtt az itt és most foglalkoztatja, a jelen visszásságai, létünk hepehupái, amelyekben nap mint nap elbotlunk, ad absurdum még orra is esünk.

Rényi Ádám történetei azonban nemcsak hogy megtorpanásra késztetnek, de a szerző, akár a gondos optikus, a legkülönfélébb fénytörésű lencséket tartja olvasója szeme elé, és amíg a mókásan torzított képekre szegezzük tekintetünket, úgy élesedik és tisztul a látásunk a valóságot illetően.

Az olvasó persze úgy gondolja, pontosan ismeri ezt a valóságot, csakhogy a

szerző újra és újra kizökkenti kényelmesen belakott kis világából,

bevonva a különös szituációkba, amelyekben a szereplők keresik a helyüket, vagy épp – gondolják ők – a helyzet magaslatán állva cselekszenek. Óhatatlanul részeseivé válunk hát mások bizarr, mulatságos, esetleg torokszorító pillanatainak, s e legális voyeurködés, amelyre az író csábít, bizony fogva tart. Ugyan ki ne lesné meg szívesen, min ügyködik egy elismert főorvos hajnalban, a dunai csónakházban; hogy mi történik, ha felbukkan a semmiből az ember réges-régi szerelme; vagy ha épp a 76-os trolin kerül szorult helyzetbe egy nagypályás bűnöző…?

Rényi Ádám nem restell hát zavarba ejteni, miközben jó érzékkel vegyít tréfát és drámát, s ahogyan az életben sincsenek tiszta helyzetek, úgy e történetek olvastán is hol elszorul az ember torka, hol felkacag, hol egyszerre lepi meg az érzelmek tarkasága. Nem véletlenül, hiszen a groteszk világában járunk, és pontosan azt kell tennünk, amit Örkény István tanácsolt nevezetes útmutatásában: „Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni…” Mivel a groteszkből nem hiányozhat a társadalombírálat, érdemes ilyen szemmel (is) olvasni a kötet „meséit”: vegyük észre, milyen jól célzott kis fricska valamennyi szöveg, s hogy milyen beszédes korjelenségek kandikálnak ki a mulattató-abszurd jelenetek mögül. Végtére is kit ne bosszantana a celebkedő influencerek hamis kirakatélete; kinek a feje fölött ne lebegne az árnya az idős szülő hanyatlásának; kit ne döbbentene meg a rakétasebességgel vagyonosodó „nagyemberek” karrierje; ki ne találkozott volna a hivatali működés olykor rémbohózatba illő képtelenségeivel; vagy kinek ne lenne legalább egy, a Tinderben reménykedő, örök szingli ismerőse (ha nem épp ő maga az)… Pontosan a helyzetek és karakterek ismerősségéből fakad a meglepetés ereje: a szerző kiválóan érzi, hol csavarjon egyet az események menetén, hogy végül aztán összekacsintson a megértés örömét átélő olvasóval.

Régóta hallgató hagyomány szólal meg újra Rényi Ádám novelláiban Mikszáth, Karinthy, Heltai, Tersánszky, Örkény, Tabi nyomdokain járva, és még jócskán bővíthetnénk a szatíra klasszikusainak sorát. Az Osztálytalálkozó című kötet kisnovellái tömörségükkel, csattanósságukkal, tanulságaikkal és a karakterek esendőségével lopják be magukat az olvasó szívébe. Ma, a véleménybuborékok korában, az egymásnak ellentmondó hírek háttérzajában és nem utolsósorban egy teljes be- és elzárkózással töltött vészterhes év után a legjobbkor született meg ez a gyűjtemény, amelynek minden egyes darabja szórakoztatóan mutat rá, milyen végletekig abszurd világban élünk.

Laik Eszter

Osztálytalálkozó

Halkan gördülnek be a kocsik egymás után a kovácsoltvas kapun, persze akadnak jó néhányan, akik az 59-es villamos megállójától gyalog baktatnak fel. Mindenkiről folyik a víz ebben a dögmelegben. Elég sokan eljöttek az osztályból, őszintén nem is gondoltam volna. Az osztályfőnök az elsők között érkezett. Éppen ma van a hatvanadik születésnapja. Micsoda egybeesés! Sosem titkolta, mikor született, mindig szerette az ünneplést, a felhajtást.

A bejáratnál van a gyülekező, nagy ölelgetések közepette üdvözlik egymást a rég nem látott cimborák. Páran virágot is hoztak. Semmi hangoskodás, de a találkozás öröme azért kiül az arcokra – maradjunk annyiban, a legtöbben hitelesen alakítják a szerepet.

Nem voltunk igazán jó osztály, minimum két, egymástól viszolygó táborra oszlott a társaság, de

még a táborokon belül is ment a frakciózás.

Persze tizenkét év után megfakulnak a rossz emlékek, és édes nosztalgiával töltik el az ember szívét. Már akiét. Én már a négy évvel ezelőtti találkozón is megfogadtam, hogy legközelebb nem megyek el, annyira dübörgött a képmutatás meg az önmenedzselés. Mintha ez bármit is számítana. Kit érdekel, hogy mi lett a másikkal, ha úgysem tartjuk a kapcsolatot… Jó, páran tartják. Például a Novák Ági vörös hajú kisfiának Petra lett a keresztanyja. Mondjuk, elég perverz, hiszen korábban Novák Ágival járt a Szabolcs, aki most a Petra férje és a vörös gyerek apja. Ügyvéd lett, de aztán ráunhatott a dologra, mert egy ideje valami biozöldségfarmot működtetnek Petra szüleivel.

Négy évvel ezelőtt a Fészekben előadta a menő vállalkozót. „Állati jól megy a biogazdaság – nyomta a sódert –, alig győzzük kielégíteni az ügyfeleink igényeit.” Mit fölényeskedik?, gondoltam magamban. „Ügyfeleink igényeit”, hogy oda ne rohanjak… Jót röhögtem, amikor eljöttem, és azt láttam, hogy Szabolcs, a bioistenkirály éppen egy időszámításunk előtti Lada kombit próbál sokadik nekifutásra beindítani. Csoda, hogy átengedték a műszaki vizsgán.

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik.

Mindenki előadja, hogy bejött neki az élet. Álomállás, álomcég, álomfizetés, álomutazás, álomférj, álomfeleség, álomgyerek. Aztán a lányok húzogatják a ruhájukat, hogy ne látsszon a zöldeslila folt, amit álomférj ejtett egy hosszú és űrtartalmas este után hazatérve az Álom presszóból. Én ebben akkor sem vettem részt, most is csak hallgatok, mint a sír.

Közben újabb villamos áll meg a bejárattól pár lépésre. Újabb osztálytársak közelednek. Réka is eljött. Van pofája. Pedig megmondtam neki, hogy látni sem akarom többé. Hát, úgy látszik, azt gondolta, ez már nem érvényes. Legutóbb majdnem hajtépésig ment a vita közöttünk a meleg párok örökbefogadási jogának ügyében. Hogy ez a téma miként jött elő, nem emlékszem. De valahogy minden társaságban bedobja valaki két-három óra és négy-öt pálinka után. A halálbüntetés legalizálását pedig már két pálinka után. Na, nem mondom, én is mindig beszálltam a sehova nem vezető üvöltözésekbe.

Van vagy harmincöt fok árnyékban. Olvadoznak az osztálytársak a sötét ruháikban. És a kaputól még fel is kell mászni az emelkedőn. Az kemény lesz. Hábetler fut be. Hábetler szerelmes volt belém harmadikban. Ezt persze nem merte megmondani nekem, sőt úgy viselkedett, mint egy óvodás. Szinte csak a hajamat nem húzta meg időnként. Engem ez csak mulattatott. Nem gondoltam volna, hogy államtitkár lesz belőle. Senki nem gondolta volna az osztályból, abban is biztos vagyok. Amilyen jellegtelen kis senkiházi volt. Nem is értem. Taxival érkezett, nem valami nagy, fekete állami kocsi szállította. Ő is hozott virágot. Az osztályfőnök már rá is veti magát, ölelgeti perceken át. Amilyen sznob az ofő, nyilván nem ölelgetné Hábetlert, ha az, mondjuk, előadó lenne az önkormányzatnál, vagy pedig annak a taxinak a vezetőüléséről mászott volna elő. De az államtitkárokra büszkének kell lennie az embernek. Vagy lehet, hogy az jár a fejében: jó lehet ez még valamire. Talán meg akarja pályázni az igazgatóságot hatvanévesen?

Elindul a csapat felfelé. Tényleg, mindjárt kezdődik.

– Rossz az időzítés – jegyzi meg a dagadt Tompa mosolyogva, és nagyot kortyol a szentkirályis üvegből, míg csurog róla az izzadság. Réka hátba veri.

– A négyesben lesz! Gyertek erre! – dirigál az osztályfőnök.

Mit fontoskodik itt is, tizenkét éve nincs joga senkinek parancsolgatni! Pláne nem egy ilyen eseményen! Ahogy felérnek, valaki elindítja a zenét.

– A kedvenc számom – suttogja Petra. Hát igen, nekem is.

Kezdődik. Mindenki körbeáll. Balra a család és a barátok. Jobbra az osztálytársak. Elhallgat a kedvenc számom. Ismeretlen komolyzenére vált a CD-lejátszó. A pap elkezdi a búcsúbeszédet. Páran bőgnek. Anyám összeomlik. Az osztályfőnök vigasztalja. Rövid beszéd, hiszen csak harminc évet éltem, nincs mit felturbózni. Szórják a virágokat meg a földet, ölelgetik egymást, fancsali képet vágnak. Négy éve megfogadtam, hogy soha többé nem megyek osztálytalálkozóra.

Betartottam.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Egy menhelyi kutya meg tudja változtatni az életedet

Beregi Tamás új könyve, az Egyszer egy kutya egy kutya-gazdi kapcsolat bemutatásán keresztül járja körbe az élet nagy kérdéseit, és közben mesél a városról, az országról és a fel(nem)növésről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Ilyen volt Julia Child, mielőtt a főzés világhírű nagykövetévé vált volna

...
Hírek

Május végén térnek vissza a Jóbarátok

...
Hírek

Eladó a szélmalom-ház, amely egykor Arthur Miller lakhelye volt

...
Hírek

Milyen titkokat rejtenek Leonardo da Vinci jegyzetfüzetei?

...
Hírek

A Pendragon legendát dolgozza fel a Budapest Bábszínház

...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

...
Hírek

Salinger, fotóikonok és Ms. Columbo [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Spiró György, Závada Péter, Csoóri-est és Rájátszás a Margó Irodalmi Fesztiválon

...

Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat [Kötelező]

...

Janikovszky Éva, Dekameron-projekt és A nomádok földje [10 perc Könyves]

...

Ki nyeri a Libri Irodalmi Díjat? Megvitattuk! [podcast]

...

Esterházy megtanít máshogy olvasni [Összekötve podcast]

A hét könyve
Kritika
Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára
...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

...
Podcast

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Coco Chanel életéről, karrierjéről, örökségéről beszélget Szeder Kata és Valuska László.

Szerzőink

...
Rezek Bori

Závada Péter egy kastélyban keresi a választ hatalom és művészet viszonyára

...
Valuska László

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...
Jakobovits Kitti

Könyvek arról, hogy miért fontosak nekünk a könyvek

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Wéber Anikó: Amikor a gyerekeket alkotásra ösztönzi a művem, akkor vagyok a legboldogabb

Nekem az írás szerepjáték is - mondja Wéber Anikó, akinek olyan ifjúsági könyveket köszönhetünk, mint Az osztály vesztese és Az ellenállók vezére. Új rovatunkban írásról, gyerekkori kedvencekről, iskolai versengésekről és történelmi regényekről is beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Az Astrid Lindgren-emlékdíjas Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. A francia írót olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Lázár Ervin 85 – A meseíró, aki a gyerekektől tanulta a legtöbbet

Nyolcvanöt évvel ezelőtt született Lázár Ervin, aki komolyan vette a meseírást, történeteit sokszor a gyerekei inspirálták, a nyelvvel pedig játszott és varázsolt egyszerre. A nagy meseíró alakját egykori interjúi révén és az Arcanum segítségével idézzük fel.