Mihail Hodorovszkij

Mihail Hodorovszkij könyve leleplezi a putyini maffia erkölcstelenségeit

Az emigrációba kényszerített, egykori olajmágnásból lett ellenzéki aktivista, Mihail Hodorkovszij új könyvében bepillantást enged nekünk a harcba, amelyet Vlagyimir Putyin kitartó kritikusaként hazája megmentéséért vív. Olvass bele a könyvbe!

Könyves Magazin | 2023. október 31. |
mihail hodorovszkij
Az Oroszország-feladvány
Ford. Kende Tamás, Jaffa, 2023, 340 oldal
-Mihail Hodorovszkij Az orooszország-feladvány

„Meglehetősen nyugodt alak vagyok, olyan, akit nem könnyű csak úgy megijeszteni. És mégis, némiképp aggódni kezdtem, amikor egy nap, szokásom szerint bekapcsolván az Ekho Moszkvi rádió adását, a hírekben azt hallottam, hogy a Kreml vérdíjat tűzött ki a fejemre. Nem tették ugyan hozzá az élve vagy halva kitételt, de közel jártak hozzá…”

Mihail Hodorkovszkij Putyin álarca mögé látott. Olajmágnásként, Oroszország egyik leggazdagabb embereként felszólalt Putyin korrupt rendszere ellen, s ezért a Kreml megbüntette. Megfosztották vagyonától, és több mint tíz évre börtönbe zárták. Rendszerkritikus tevékenységét a börtönben és azután is folytatta. 2013 végén szabadult, emigrációba kényszerült, jelenleg Londonban él.

Az Oroszország-feladványban az ellenzéki aktivistává vált egykori üzletember gyorselemzést ad arról, hogy miként ment félre a putyini Oroszország, bemutatja országa felemelkedését és bukását, saját útját a jellegzetes szovjet ifjúkortól az olajmágnási létig, majd hatásos belső képet fest a politikai ellenállásról. A szerző erőteljes hangon áll ki a Kelet és a Nyugat közti megbékélés mellett.

A Sunday Times népszerű szerzőjével, Martin Sixsmithszel közösen jegyzett könyvében Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, ugyanakkor igyekszik bemutatni a nyugati közönség számára azt, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel ahhoz, hogy megalapozhassanak egy jobb jövőbe vezető utat.

Mihail Hodorovszkij: Az Oroszország-feladvány – Hogyan esett bele a Nyugat Putyin játszmájának csapdájába – és hogyan lehet kiszabadulni belőle (részlet)

Fordította Kende Tamás

Fejlődésben visszamaradt

Putyin nyugatellenessége, a magántulajdon önkényes elkobzása és a Kreml legmagasabb szintjeiről áradó korrupció lerombolta az orosz gazdaság minden kilátását a megújulásra vagy az előrelépésre. Miért is bízna bárki egy maffiaállamban, amely kisajátítja az ország erőforrásait, és elkobozza a magánszemélyek tulajdonát, kizárólag saját meggazdagodása érdekében? Mégis miért fektetnék be a pénzüket a globális befektetők épp egy ilyen alattomos rendszer által irányított országban, és miért fogadják el az oroszok az őket alávetett helyzetben tartó visszaéléseket?

Az utóbbi kérdésre könnyebb a válasz.

Történelmileg szemlélve, az orosz tekintélyelvű rendszer vasökle mindig leverte a népi elégedetlenség megnyilvánulásait,

ám nem volt képes eloszlatni a minden olyan rendszerrel vele járó bizalmatlanságot, amely minden hatalmat magának követel, miközben megtagadja a jogállamiságot, a polgárok jogainak tiszteletben tartását. Kíváncsi vagyok tudják-e, ki és mikor írta az alábbiakat:

„Az orosz kormányzat alapelve mindig az autokratikus uralkodó volt, aki egyesíti a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, és rendelkezik az ország minden erőforrásával. Ennek az alapelvnek nincsenek korlátai. Amikor a tekintélyuralomnak nincsenek korlátai – oly mértékben, hogy senki más alattvalónak semmilyen joga nem marad –, akkor ez az állam rabszolgaságban van, és kormánya despotikus.”

Ez a leírás tökéletesen alkalmazható a kommunista párt vagy épp Vlagyimir Putyin autokráciájának jellemzésére, ám valójában 1809-ben vetette papírra Mihail Szperanszkij, I. Sándor cár tanácsadója. Szperanszkij azt nehezményezte, hogy Oroszország sosem volt törvényekkel irányított ország, ám szavai a mai állapotokat is tökéletesen lefestik.

„Önkényuralomban nem létezhet törvénykönyv, mert ahol nem léteznek jogok, ott nem lehet köztük semmiféle egyensúly… Kizárólag az uralkodó önkényes döntései szabják meg az állampolgárok kötelezettségeinek határait mindaddig, míg maga az uralkodó ezeket meg nem változtatja. A törvény kizárólag az önkényuralkodó akarattól függ, amely önmaga alkotja meg a törvényt, éegymaga alapítja a bíróságokat, nevezi ki a bírókat és szabályozza hatáskörüket, ahogy épp a kedve tartja.”

Szperanszkij arra a következtetésre jutott, hogy

ahol hiányzik az igazságosság, a jog, a szeszélyes önkényuralom elleni védelem, ott nincs helye a haladásnak és a kezdeményezéseknek, aminek eredményeként az ország a primitív elmaradottságba süllyed.

A mai putyini Oroszországban a törvényeket megint lábbal tiporják, vagy a Kremlt megszállva tartók diktatúrája érdekében megkerülik. Számukra a törvények csak arra szolgálnak, hogy – a törvényesség fügefaleveleként – eltakarják velük a despotizmust, a politikai kényszert, amelyek miatt a rendszer képtelen a konstruktív evolúcióra.

Egy ország jogrendszere nem lehet az uralkodó kizárólagos akaratának kifejezője; az egész társadalom konszolidált akaratát kell kifejeznie. Ez teszi lehetővé, hogy az állam beleegyezésen alapulva működjön, hogy a polgárok azért engedelmeskedjenek a törvénynek, mert tisztelik. Meg nem változtatható elvekre kellenek épülniük e törvényeknek, olyanokra, amelyek nincsenek kitéve a pillanatnyi szeszélynek, és független, szabadon választott parlamentnek kell meghoznia őket. Amíg Oroszországban a perszonalizált autokrácia az egyetlen ismert politikai konfiguráció, nem sok kilátás van a fejlődésre.

A magántulajdon védelmének hiánya, ami a ragadozó, fosztogató állam képében jelenik meg, aláássa az Oroszországba vetett bizalmat. „Mi haszna azoknak a törvényeknek, amelyek tulajdont ruháznak rá magánszemélyekre, ha magának a tulajdonnak nincsen biztos alapja? Mi haszna a polgári törvényeknek, ha bármikor elsöpörheti őket az önkényuralom új szabálya? Hogy is lehetne rendbe tenni a pénzügyeket ott, ahol hiányzik a törvényekbe vetett bizalom?” – írta Szperanszkij.

A törvényi védelembe vetett hit hiánya vezetett a tőke és az emberek tömeges elmeneküléséhez Oroszországból, ahhoz, hogy a hosszú távú beruházásokat, fejlesztéseket egyre csökkenő mértékben finanszírozzák magánforrásokból, és az őrült korrupcióhoz, valamint a köztulajdon folyamatos elsikkasztásához, ami felemésztette az ország GDP-jének több mint 10 százalékát.

Putyin alatt nem pusztán elhanyagolták az ország szellemi kapacitásának fejlesztését:

a ragadozó gazdaságpolitika és az emberi jogok eltiprása nagyban hozzájárult a tehetséges emberek, köztük a legjobb fiatal orosz vállalkozók tömeges elmeneküléséhez.

Ezeknek az embereknek szükségük van arra, hogy szabadnak és függetlennek érezhessék magukat a demokrácia körülményei között, így a mindent átható államközpontú ideológia az ország elhagyására kényszerítette őket. Elképzelhetik, mekkora kár keletkezett mindebből. Amikor egy 25 éves vállalkozó emigrál, az potenciálisan többmilliós dollárnyi bevételtől fosztja meg a gazdaságot. Márpedig évente százezernyi ilyen vállalkozó és magasan képzett szakember hagyja el Oroszországot.

A hivatalos adatok szerint a Szovjetunió összeomlását követő két évtizedben mintegy 4,5 millió ember hagyta el Oroszországot, ám a szakértők ezt a számot magasabbra becsülik. Egy 2016-ban készült jelentés rávilágított az agyelszívás okozta károkra. A Nyugatra emigrálók többsége – komoly potenciállal rendelkező emberek: tudósok, egyetemisták, vállalkozók és üzleti vezetők – azért távozott, mert úgy érezte, nem tud továbbfejlődni a saját országában. A saját erejükből gazdaggá lett emigránsok száma – köztük egykori kormánytisztviselők, politikusok rokonai, a pénzügyi és államigazgatás tagjai – 2000 óta folyamatosan nőtt. Az ok, amiért elhagyták Oroszországot, sokféle lehetett: az indokok skálája az alacsony fizetéstől az oktatás és a tudomány finanszírozásának alacsony szintjén keresztül a bizonytalan vállalkozói környezetig, az általános korrupcióig, a személyes biztonság és a vagyonbiztonság hiányáig, a közintézmények gyengeségéig, továbbá a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalom hiányáig terjedt. A jelentés szerint 

a kivándorlás nemcsak megfosztja az országot a társadalom legaktívabb tagjaitól, de egyben lassabb fejlődésre ítéli a maradókat.

Egy olyan emberi és anyagi erőforrásokban gazdag ország, mint Oroszország, ahol ugyanakkor a szegénység aránya ilyen magas, a nemzetgazdaság éves növekedési ütemének 6-7 százalékosnak kellene lennie. Nem kellene több, mint a törvényesség és az üzleti integritás iránti elkötelezettség, és egyetlen évtized alatt elérhető lenne a kanadai szintű életszínvonal Oroszországban. Két évszázada Mihail Szperanszkij már elmagyarázta I. Sándor cárnak, miként kellene levetni Oroszország önkényuralmi múltjának súlyát, ahhoz, hogy új jövő nyílna számára. Tervezeteket készített szabadon választott önkormányzatokról, nemzeti parlamentről, sőt egy figyelemre méltó alkotmányt is felvázolt, mely garantálta volna az állampolgári jogokat, a hatalmi ágak szétválasztását, a rendőrállam megszüntetését, valamint a sajtószabadságot. Ám Sándor cár mindezt elutasította, és Putyin elnökségének harmadik évtizedében a politikai reformok, a gazdasági modernizáció kilátásai továbbra is távolinak tűnnek. Az Oroszország és a Nyugat kormányai közti bizalom a mélyponton van. Ez rossz az orosz nép jóléte és az emberi jogok védelme szempontjából egyaránt. Rontja Oroszország vonzerejét a nyugati befektetők szemében, továbbá magában hordozza a konfliktushoz vezető politikai tévedések és a hazardírozás kockázatát. Gazdasági vezetőként tisztában vagyok azzal, miként fojtja el Putyin vezetése a gazdasági fejlődés lehetőségeit. Ám itt ennél többről van szó. 

Az ország morális jóllétét is veszélyezteti, megfojtja országunk jelenét, a népünket és a jövőnket is.

Fotó: Mitya Aleshkovskiy / Wikimedia Commons

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Bödőcs tanárnője 9 éve nem nyaralt, közben elbaszták az oktatást

Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben című kötetének egyik szövegéből animációs film készült. 

...
Hírek

Illyés Gyula versének kormánykritikus átiratát szavalta el egy makói tanár

Az Egy mondat a zsarnokságról sorait úgy fogalmazta át az október 23-ai ünnepségen, hogy belekerültek a lefóliázott könyvek, a státusztörvény és a Balaton-part kisajátítása is.

...
Hírek

A felkelőkkel szimpatizált az angol mérnök, aki Pesten rekedt 1956 októberében

Az Astoria szálló foglyai címmel jelent meg az angol Herbert Frederick Rance beszámolója az 1956-os magyar forradalomról a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Neumann János szörny, angyal, félisten és Messi a tudósok között

A Neumann Jánosról szóló, MANIAC című életrajzi regény bemutatóján szó esett a tudós extrém zsenialitásáról, a matematika fogairól, a tudomány beépített, titkos kódjáról, és arról is, hogy a szerzőt nem érdekli az Oppenheimer.

...
Zöld

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

ADVENT
...
Könyves Advent

A propaganda és a dezinformáció a demokrácia legnagyobb ellenségei

A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Olvass bele az Ezért demokrácia! című kötetbe!

...
Könyves Advent

Ki hozza el a királylány kezéért a Nap aranyát és a Hold ezüstjét?

Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló "gonosz" meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Középkorból kiírt nők és irodai mágikus realizmus – 13 angol könyv a fa alá

Új regények és nonfiction könyvek külföldi barátoknak, nyelvgyakorlóknak, anglofileknek.

...
Könyves Advent

Mekkorára nő a délnémet hidegvérű és hol él az exmoor póni?

A gyerekek a lovak és pónik végtelenül gazdag világát ismerhetik meg a Mi Micsoda gazdagon illusztrált lólexikonából. Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

A téli álomból ébredő mackócsalád vidáman készülődik a karácsonyra

Olvass bele Vadadi Adrienn mesekönyvébe, melyben egy mackócsalád tagjai már nagyon várják a karácsonyt. 

...
Könyves Advent

Francia és skandináv receptek, magyar írók kedvencei, fenntartható konyha – 10 gasztrokönyv karácsonyra

Kevesebb mint egy hónappal karácsony előtt olyan, most megjelent gasztrokönyveket ajánlunk, melyek színt vihetnek a készülődésbe, de ajándéknak is tökéletesek.

Hírek
...
Hírek

Kétmilliós áron kelt el az Arany Biblia

...
Könyves Advent

A Holdezüst és éjsötét 21. századi történetként gondol újra egy népmesét

...
Nagy

Háy János: Vidékre mennek a művészek

...
Hírek

Elhunyt Ladányi János szociológus, városkutató

...
Hírek

A Megfojtott virágok fontos lépést tett az Oscar felé

...
Hírek

Pál Sándor Attila kapta 2023-ban a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

Olvass!
...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Karikó Katalin megtartotta Nobel-előadását Stockholmban

...
Zöld

Karikó és Krausz adományai is bekerültek a Nobel-díj Múzeumba

...
Zöld

Japán ismét megkapta a környezetvédelmi fricska-díjat

...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

...
Zöld

COP28: Teljesen le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról

...
Zöld

Nanorobotok, deep fake és algoritmusok - diákoknak rendezett kiállítást a Neumann Társaság

...
Zöld

Mesebeli olvasókabint építettek a Bakonyban a MOME diákjai

...
Zöld

Egy teljes falu elfér Japán legújabb és legmagasabb felhőkarcolójában