Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast második vendége Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Pontokba szedtük, mi mindenről esett szó a beszélgetésben, a teljes adást pedig meg is hallgathatod.

Sándor Anna | 2022. január 27. |

  • Boldizsár Ildikó meglepően későn fedezte fel a népmeséket, 18 éves koráig műmeséket, kortárs meséket olvasott, a családjában sem volt, aki mesélt volna ilyeneket neki. Ugyanakkor azt gondolja, hogy az archetipikus képek, amikkel a népmesék is dolgoznak, ott szunnyadtak benne, és ezek kapcsoltak be, amikor az első népmesét elolvasta. 
  • Egy dolgozatra készült, amikor azzal foglalkozott, hogy a Micimackó mint műmese miből lett. Egy albérletben lakott húszévesen, és ott voltak a polcon a Karig Sára által szerkesztett Népek meséi sorozat kötetei. Nem emlékszik, pontosan melyik mese volt az első, amit elolvasott belőlük, csak arra, hogy nem magyar volt. “Onnantól kinyílt a zsák szája, és szakmányban olvastam, faltam, habzsoltam a történeteket. Miért? Mert mindenre választ kaptam, amit addig hiába kerestem.”
  • A Micimackó-féle műmesékben szerinte kislányként vigaszt, biztonságot talált, ráismerést a saját hétköznapjaira, hogy másokkal is történnek olyan kis balesetek, amik egy felnövekvő kislánnyal történnek. Másrészt a fantáziáját is erősen megmozgatták. Ehhez képest a népmesék teljesen más befogadói élményt jelentettek. Egyfelől semmi sem volt belőlük ismerős: Óperenciás-tenger, táltos paripa, hétfejű sárkány, hollóvá változtatott fivérek… Mégis volt ezzel együtt egy olyan megélése, hogy mindegyik végtelenül ismerős, és vajon honnan? Nem a hétköznapi valóságát szólították meg, hanem a benne rejlő lehetőségmezőket. Nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassa az életét.

Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol
Boldizsár Ildikó: Nem a mese gyógyít, hanem az a világkép és gondolkodásmód, amibe a mese bekapcsol

Boldizsár Ildikó mesekutató, író szerkesztő, kritikus, a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. Egyetemistaként egy nap szó szerint a fejére esett egy mesekönyv, és egy egész világ tárult fel előtte. A Túl a plafonon podcast második adásában beszélgetünk a népmesék felfedezéséről, a történetmondás fiziológiai hatásairól, az univerzális rend jelentéséről és benne az egyéni életutakról, a szakmabeli falakról és mesékkel foglalkozó, induló szakfolyóiratról is. Hangolódásként olvass bele az Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek című kötetébe!

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. Az első adásban Joós Andreával beszélgettünk például tudománykommunikációról és tanításról, azt itt találod.

Tovább olvasok

  • Azért lett szükség a meseterápiára, mert a mai kor emberének nem zavartalan, egyértelmű a mesével való kapcsolódás, hanem közvetítőre lett szüksége. Gyerekkorban a kapcsolódás zavartalan, de aztán ezt elfelejtjük.
  • Egy családi tragédia, a fia betegsége indította el afelé, hogy felfedezze a népmesék terápiás lehetőségeit. A neki elmondott mesék, és az ő gyógyulását követően a többi gyereknek a kórházban elmondott mesék hatását látva kezdett el azon gondolkodni, hogy miért lesznek jobban a mesét hallgató gyerekek (a gondos orvosi kezeléssel együtt). Az orvosok kérdezték tőle, hogy mit csinál a gyerekekkel, mert ha mesét kapnak, akkor nyugodtabbak, könnyebben bírják a műtétet, gyorsabban gyógyulnak. Könnyebb velük bánni, kommunikálni. A Mosoly Alapítványnál is ezt tapasztalták, amikor használták a módszerét.
  • A fia betegsége után 16 évvel jelent meg a Meseterápia című kötet. 1996-tól 2006-ig csak terepmunkát végzett, mindenféle helyen mesét mondott, ezen belül hat évig pedig nem is azért mesélt, hogy majd egyszer terápia lehessen belőle, hanem egyszerűen tudta, hogy jót tesz. 2006 és 2010 között már tudatosan vizsgálta a meséket, hogy melyik hogyan hat.
  • A legmodernebb agykutatási eredmények és Boldizsár Ildikó eredményei összeértek. A tanítványai már ott vannak a kutatói pozíciókban, tudományos intézetekben, ők már mérik is a meseterápia hatásait. Amit a hagyomány megőrzött, azt most felfedezi a modern tudomány. Kiderült, hogy a megőrzött hagyomány elemeinek milyen jó hatása volt az emberi életre, hormontermelésre, fiziológiás folyamatokra.
  • Amikor a doktori dolgozatában 26 évesen azt állította, hogy a mesék célja több, mint a puszta szórakoztatás, szakmai elutasításba ütközött az elővédéseken. Ezzel a hozzáállással a mai napig találkozik, annak ellenére, hogy rajta kívül sok más tudományos publikáció és szellemi iskola is ugyanarra jutott, mint ő.
  • A meseterápia három erős alapon áll, az egyik az orosz mesekutató, Vlagyimir Jakovlevics Propp morfológiai rendszere, aki először leírta a varázsmesék törvényszerűségeit a 20. század első felében. A másik az irodalomtudományból a hermeneutika, ami az értelmezés művészete, és Hans-Georg Gadamer nevéhez fűződik. A harmadik pedig egy antropológiai alap, a rítusok rendje. A rítusoknak fontos szerepe volt a mindenkori ember életében, a terápiás folyamatban ezek a rítusok ismétlődnek, mert a mesék ezeknek a rítusoknak a rendjét őrizték meg. Nem a mese gyógyít meg, hanem az a világkép, gondolkodásmód tud rendező, gyógyító lenni, amibe a mese bekapcsol bennünket.

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként
Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, miről is esett szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

Tovább olvasok

  • Nemrég hónapokat szánt arra, hogy utánajárjon, a világ keletkezése, a galaxis, a bolygók kialakulása hogyan találkozik a teremtésmítoszokkal. Ezekben a történetekben pontosan megjelenik az ősrobbanás, a földtörténeti események, a tudomány és a mítoszok párhuzamosan haladnak, csak a nyelvük más. A galaxisok, a bolygók és a Földön az élet is egy jól leírható rend szerint alakult ki, és ott van a folyamat végén az ember, aki szintén egy jól meghatározott rend szerint épül fel “égi csillagok tüzében kovácsolódott darabkákból”. Utána az egyén a saját életében létre tudja hozni a rendet ugyanolyan csiszolódások, dekázások, egyensúlyhelyzetek kialakításával.
  • A népmese nem azt mondja, hogy ne legyél individuális, hiszen minden népmese megteremti a különleges hőseit. A népmesei hagyományban a közösség mint megtartó erő mindig támogatja az individuumot, hogy az lehessen, akinek lennie kell. Boldizsár Ildikó úgy látja, most elvesztek a közösségek, nincs megtartó közösség a hátunk mögött, ezért megindultak az individuumok közötti harcok. Szerinte, ha nem tudunk közösséget alkotni egy közös cél érdekében, és eltűnnek az egymásra figyelés legcsekélyebb formái is, akkor káosz lesz.
  • Az ember most ugyanazon hibák miatt fog leválni a saját fajáról, amiket már elkövetett a természettel szemben, amikor elkezdte kizsákmányolni. Nagyon korán elromlott ember és természet kapcsolata, 

már a 10. századból származik olyan történet, amiben az állatok beperlik az embert, hogy mit művel a világgal.

  • A klímaváltozással kapcsolatos szemléletváltáshoz Boldizsár Ildikó szerint már késő van, mert az nagyobb tömegeknél 200-300 év, míg megtörténik. Szerinte konkrét és azonnali cselekvésekre van szükség, nem csak az egyén szintjén.
  • Szerinte a népmesék tele vannak bátor nőkkel, és mindig meglepi, amikor azzal a vélekedéssel találkozik, hogy a mesékben a nők passzívak és arra várnak, hogy megmentsék őket. Szerinte ez felületes és nagyon sok kárt okozott a mesékről való gondolkodásban. Mondott jó példákat: nők, akik elindulnak megmenteni a testvéreiket; nők, akik elmennek a férjük után, akikkel rossz dolgok történtek; nők, akik kézbe veszik a saját életüket, leválnak otthonról. Amikor olyan királylányokat látunk, akik csak a mese végén jelennek meg, amikor a hős megkapta a kezét a fele királyság mellé, akkor az azért van, mert az a történet egy férfiról szól, és “hadd engedjük már meg, hogy a mesék szóljanak férfiakról is. Szóljanak nőkről is, szóljanak kettejükről. Rengeteg mesetípus van.”
  • Tavasszal elindul a MESE című folyóirat, amivel publikálási lehetőséget akar teremteni a mesékkel foglalkozó szakembereknek.
Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Joós Andrea: Akkor vagyok jó tanár, ha önazonos vagyok emberként

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea tanár, tudománykommunikációs szakember volt, most pontokba szedtük, mi mindenről volt szó a beszélgetésben, amit természetesen meg is hallgathatsz.

...
Podcast

Joós Andrea: Ami nekünk könnyen megy, ott van a szuperképességünk [Túl a plafonon]

A Delonghival közös új podcastsorozatunkban olyan nőkkel beszélgetünk, akik úttörők, illetve példaképek lettek a saját szakmájukban. A Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő".

...
Nagy

Joós Andrea népi motívumokkal díszíti a szerveinket [Túl a plafonon]

Túl a plafonon podcast sorozatindító beszélgetésének vendége Joós Andrea, a "reneszánsz nő", aki annyiféle tevékenységet csinál egyszerre, hogy szinte számba venni is nehéz. Ami közös bennük, hogy ezek valamiféleképpen mind a biológiához kapcsolódnak - és izgalmasak!

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

...
Szórakozás

Ezeket az irodalmi adaptációkat nézzük májusban!

Mutatunk öt adaptációt, amit nem érdemes kihagyni májusban. 

...
Nagy

A Tokyo Vice felfedi Japán másik arcát a szexipartól a szervezett bűnözésig

Egy amerikai oknyomozó újságíró, Jake Adelstein bennfentesként írt memoárt Japán éjszakai életéről és alvilágáról. A történetből, amely kendőzetlenül mesél az ezredfordulós japán valóságról, az HBO készített tévésorozatot .

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

...
Kritika

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

A Hamnetet egyértelműen Shakespeare neve adja el, pedig a regény legérdekesebb figurája nem is ő, és még csak nem is a 11 éves korában elhunyt fia, akiről a kötet a címét kapta, sokkal inkább a drámaíró felesége, aki az író, Maggie O’Farrell értelmezésében nagyban hatott a páratlan életmű alakulására is.

...
Nagy

Palya Bea: Korán bekerültem a magyar népzene kincses birodalmába

A Delonghival közös podcastsorozatban áprilisban Palya Bea énekes, dalszerző volt a vendégünk. A beszélgetés nagy témáit pontokba szedtük, a podcastet pedig meg is hallgathatod.

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

Szerzőink

...
Bányász Attila

Utolsó befutókból lesznek az elsők, ha Gary Oldman csap a lovak közé

...
Ruff Orsolya

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

...
Jakobovits Kitti

Miért él ennyi hiedelem az ikrekkel kapcsolatban?

A hét könyve
Kritika
Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke
...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Rowling hajdani illusztrációival jelenik meg a Harry Potter évfordulós kiadása

...
Gyerekirodalom

A gyerekek több szóval találkoznak a mesekönyvekben, mint egy hétköznapi beszélgetésben

...
Hírek

Könyvesblokk: Semmelweis, Knausgård és a kapuőrök

...
Hírek

Emléktáblát kapott Arany A walesi bárdokból ismert Montgomeryben

...
Hírek

Margaret Atwood szerint a kényszerszülés felér a rabszolgasággal

...
Szórakozás

Wells időgépét eléggé szeretik a fizikusok és a mérnökök

...
Szórakozás

David Duchovny a saját könyvét filmesíti meg

...
Hírek

Három fekete macskás könyv péntek 13-ra

...
Szórakozás

Christopher Walken az Impérium császára lesz a Dűnében

...
Hírek

Bódis Kriszta a múlt század ikonikus magyar nőalakjáról írt trilógiát

...
Gyerekirodalom

Shona Innes meséje arról szól, hogyan és miért érdemes lassítani