Május 23-25. között, a margitszigeti Kristály Színtéren rendezik a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált, ahol három napon át könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, zenés irodalmi estekkel, rendhagyó irodalomórákkal és élő podcastfelvételekkel várják az érdeklődőket. A gazdag programkínálatból most lírakötetek bemutatóit ajánljuk a figyelmetekbe. Erdős Virág, Krusovszky Dénes, Láng Orsolya és Kerber Balázs is verseskötetekkel érkezik a Margitszigetre.
Élő Csenge Enikő: Apám országa
„Ennek a könyvnek a címszereplője az apa, de szól az anyáról is, meg a családról, a szerelemről, a halhatatlanságról, a testképzavarról, a szabadságról, sőt még azt is megtudjuk belőle, hogy melyik a világ legnagyobb slágere. De ezek a versek mégis az Istenhez fordulnak. Az Isten Élő Csenge számára reális valóság: a Legfőbb Létező, akár tagadja éppen, akár hiszi, akár kisbetűvel írja, akár Naggyal. Az ő számára az eső: többé nem az eső, hanem visszadobott imáim” - írja a kötet verseiről Kemény István. Élő Csenge Enikő 1992-ben született Sopronban, az Apám országa az első verseskötete.
Krusovszky Dénes: Életrajzi kísérletek
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak a digitális nyomok között? Hogyan beszélhetünk érvényesen a képek egyre nehezebben kontrollálható áradata közepette? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kötet egyszerre érzékenyen finom és intellektuálisan radikális versei.
Erdős Virág: Eltérő tartalom
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes a valóság felett, csak közösen bukhatnak el. Az Eltérő tartalom versei szinte a lehetetlent valósítják meg: közvetlen valóságunk helyeiről és idejeiről szólnak felismerhetően, mégsem publicisztikus módon, hanem szikáran és nagy erővel.
Körbeolvasás - Borsik Miklós, Kerber Balázs és Simon Bettina új verseskötetei
A Jelenkor Kiadó költészetnapra megjelent versesköteteinek szerzői, Simon Bettina (Rengeteg állat a vonatból), Borsik Miklós (Futárlíra) és a Mastercard Alkotótárs-ösztöndíjas Kerber Balázs (Számtan a holdas estékre) ezen a különleges esten arra vállalkoznak, hogy felolvassák és értelmezzék, illetve rákérdezzenek sajátjaik mellett a másik két költő verseire is – párbeszédre hívva nemcsak egymást, de egymás verseinek témáit, problémáit, eszközeit is, különleges líraszemináriumban részesítve a Margó közönségét.
Láng Orsolya és Locker Dávid könyvbemutatója
Láng Orsolya Ház, délután című kötetében bizalmasának fogadja az olvasót, és megmutatja, milyen, amikor apró balladák képei keverednek emberközi kapcsolatok jeleneteivel, ahogy az anyanyelvünk között az idegen szavak. Olyan természetesen, hogy ha valaki mögöttünk kellően lágy akcentussal ejti ki egy sziget fővárosának a nevét, közel kerülünk a nagybetűs Költészethez.
Locker Dávid Beszédkényszer című kötetének verseiből kiderül, hogyan válik egy határon túl született, vidéken felnőtt magyar fiú a 21. században Jézus és Platón valódi tanítványává, hány megalázó és torokszorító helyzeten kell túljutnia gyerekként, kamaszként, hány eleve vesztett vitát kell végigküzdenie egyetemen és kocsmában. Locker Dávid első verseskönyve nemcsak egy remek debütáló kötet, hanem minden jel szerint egy nagy költészet kezdete.
Tóth Júlia Éva: Hozzávalók két személyre
Tóth Júlia Éva almáriumában tesz számvetést, és kirámol belőle mindent. Elénk tár csalódást, félelmet, magányt, érzékiséget, gyászt, begyógyult, majd újra felfakadó sebeket meg megannyi örömöt. Olykor álomból kisodródó víziószerű képek, máskor hétköznapi helyzetek költészetté emelve. Sül a hús, a tepsi forró, hullik a krumplihéj, és a költő éles kése nyomán mállanak a rétegek lejjebb és lejjebb. Tóth Júlia Éva érteni akarja, mi van a mélyben, mi van legbelül. Próbálja felfeszíteni a rejtett kamrát is, a titkos ajtót, és meglesni, tényleg rejtezik-e ott valami kincs. Mindeközben nem a múltra fókuszál: „fogja a mát”, és elfogadja az eddig szerzett külsérelmi nyomokat, és kitartóan – sőt életigenléssel és humorral – viseli is azokat, mert tudja és hiszi: az életben két személyre keressük a hozzávalókat – „csak ne fájna minden közben ilyen kurvára nagyon…”
