Május 23-25. között, a margitszigeti Kristály Színtéren rendezik a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált, ahol három napon át könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, zenés irodalmi estekkel, rendhagyó irodalomórákkal és élő podcastfelvételekkel várják az érdeklődőket. A harmadik, szobati nap kínálatából válogattunk a próza rajongóinak, minden korosztálynak: többek között Szentesi Éva, Háy János és Cserna-Szabó András is bemutatja új kötetét.
A verses programokat itt, a zenés programokat itt, a csütörtöki-pénteki prózaprogramokat pedig itt találod.
Madarász Éva: Tiszavirágok
Egy regény, aminek nem csak fontos üzenete, de hatalmas szíve is van. Egy váratlan költözés is lehet pozitív élmény, ha az ember egyszer csak egy vadregényes helyen találja magát, és kiderül, hogy meglepően jó fejek laknak ott. Tisza, PET Kupa, háború, barátok és árulások, egy lassan gyógyuló szív – mennyi minden fér bele egy nyárba még?
Szinvai Dániel: Párhuzam
Azt mondják, minden történetnek két oldala van, de vajon hány olvasata? Szinvai Dániel Párhuzam című könyve két borítóval és két fülszöveggel ránk bízza, hogy az olvasó a lány vagy a fiú oldalán szeretne belépni a történetbe. Ha egyáltalán egy, és nem két külön történetről van szó. Találkoznak az úton? Minden attól függ, hogyan forgatjuk a könyvet, a szabad olvasói döntéseknek így éppolyan következményei lehetnek, mint annak, hogy a lány és a fiú mit kezdenek saját történetükkel. A lírai hangvételű szöveg két szólamú: a páros és páratlan sorok egymásra reflektálnak, külön-külön és egyben is olvashatóak.
Bartók Imre: Dlöf alkonya
Dlöf vidékein egészen mostanáig a legkülönfélébb teremtmények éltek békében egymás mellett. Gondosan feljegyezték népük homályba vesző történetét, megénekelték hőseiket, és némán faggatták a csillagokat sorsukról – a nyugodt esztendők azonban véget értek. Rejtélyes horda pusztít el mindent, ami az útjába kerül, és úgy tűnik, csak hárman járhatnak utána az igazságnak, és akadályozhatják meg a katasztrófát: egy ifjú ork, egy magának való troll-lány és egy modortalan elf. Életüket felborítja a rájuk leselkedő veszedelem, de eltökéltek, hogy megmentsék otthonukat, Dlöföt, ahol semmi sem egészen az, aminek látszik.
Bartók Imre első ifjúsági regényét Krizbo különleges illusztrációi teszik igazán kivételessé.
Premier előtt: Máté Gábor felolvas Darvasi László Neandervölgyiek című nagyregényéből
Darvasi László június elején megjelenő monumentális, háromkötetes nagyregényében a vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan kertet akar megalkotni. A munkálatokban részt vesz a városi zsidó kalandor éppúgy, mint az indulatait nehezen fékező művezető, Lackó, de a városban még sok különös alak téblábol. A magyar vidék, a főváros és a nagyvilág az egymásba kapcsolódó történetek színhelye, a szereplők zsidók, magyarok, szegények, gazdagok, okosok és bolondok. A történelem alakulása mindenkit próbára tesz, viszont a cselekmény mindegyre nem várt fordulatokat vesz. Darvasi három generáción átívelő elbeszélése gazdag és magával ragadó látomás a 20. századról. A tét elég komoly. Eltűnik-e a mese. S ha valóban eltűnik, mi marad utána.
Cserna-Szabó András: Az utolsó magyarok
A szerző egy nap különös ösztöndíjat nyer el: nemalkotói támogatást. Ám a havi apanázst csak akkor folyósítják, ha nevezett novellista az égvilágon semmit sem ír, szóval, ha megszűnik írónak lenni. Az irodalmi túltermelést – és az ezzel járó jelentős minőségcsökkenést – orvosolni kívánó stipendium évei alatt a szerző egyetlen novellát sem ír, hiszen nem kíván elesni a borsos összegtől. Most a kedves olvasók éppen ezeket a történeteket olvashatják egy kötetben – azokat, melyeket az író nem írt meg.
Cserna-Szabó András új novelláskötetében az utolsó magyarok – férfiak és asszonyok – csetlenek és botlanak a történelem színpadának véres és göcsörtös deszkáin. Végül vagy a világ pusztul el, vagy csak a magyarok halnak ki, mint egykor a dinoszauruszok, s még az Eltévedt Lovas sem tud segíteni. Nem túl reménykeltő és optimista ez a könyv – még szerencse, hogy a szerzőnek volt annyi esze, hogy ezeket a történeteket végül nem írta meg.
Szentesi Éva: A mai naphoz nincsenek emlékeim
A könyv főhőse képzeletben repülőre száll, hogy fentről vizsgálhassa önmagát, a testét, az életét. A testi és a lelki traumák utáni létezést, az őt körülvevő világot, a véletlenek összefüggéseit (amelyek csak messziről tűnnek véletlennek). Hogy milyen a viszonya a férfival, akivel él abban a sokféle vonatkozásban, ami az újrakezdést jelenti.
Ahogy a mozaikszerű gondolatok összeállnak, kirajzolódnak egy olyan nő körvonalai, akin a közösségi média, a közvélemény elvárásai ejtenek sebet, sokkal nagyobbat, mint az egykori drasztikus műtéti beavatkozások. Mert mi marad nekünk, ha mindent megosztunk magunkról? Felsejlik ezzel párhuzamosan korunk is, amelyben szinte minden pusztulásra ítéltetett, de ezt nem veszi észre senki – még főszereplőnk is csak az új niacinamidos krémet reklámozza, miközben darabokra hullik a civilizáció.
Szentesi Éva 1985-ben született. Ez a hatodik kötete.
Háy János: Boldog boldogtalan
Ennek a könyvnek nyolcmilliárd ember a szereplője, köztük két töritanár, három színésznő, három magyartanárnő, két pszichológus, egy sátoraljaújhelyi könyvtáros és maga az elbeszélő is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállat. Egy regény, amelyben történetek adják át a stafétát újabb történeteknek. Épp úgy, ahogyan felkapjuk az idős néni csomagját a lépcsőházban, hogy innét mi cipeljük fel az emeletre. Ahogyan szülők adják át a gyereket egymásnak: „Fáj a hátam, megfognád?” Ahogyan műszakváltáskor a munkatárstól átvesszük a feladatokat: „Majd nagyon figyelj arra a vevőre, mert gyanúsan viselkedik.” Olyan ez a könyv, hogy bárki könnyedén bele tud kuckózni - nehéz lesz megválni tőle.
Horváth László Imre: Rosseb
Az eddig meg nem írt nagy magyar háborús regényt tartja kezében az olvasó, ami az egyszerű katona sorsát követve eleveníti meg a két világháború és az ötvenhatos szabadságharc történetét, a legendás somogyi Rosseb-ezreddel az első világháború frontjain, utódalakulatával a Don-kanyarban és Budapest ostromában, majd a felkelőkkel a Corvin-közben.
Horváth László Imre 1981-ben született. Ez a hatodik regénye.
