Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

A Sweet Tooth egy végre igazán minőségi fantasztikus sorozat első évada a Netflixtől, amiben nem szégyellték a maximumra tekerni a cukiságmérőt. Hogy ez jót tesz-e a műsornak, más kérdés. Addig is szurkolhatunk egy újabb kiválasztottnak a drasztikusan megváltozott világban, amiben állat-ember hibrid gyerekek születnek és egy járvány az emberiség zömét elsöpörte a föld színéről.

Sándor Anna | 2021. július 09. |

A kisfiú egy pillanatra megtorpan az erdős területet a nyílt vidéktől elválasztó kerítés vonalán. Az apja megígértette vele, hogy soha, de soha nem lépi át a határt. Ám az apa meghalt, a kisfiú pedig szeretné megtalálni az anyját és azokat a gyerekeket, akik állítólag olyanok, mint ő. Gus ugyanis állat-ember hibrid: szarvasagancsa és fülei mellett érzékeny szaglása, éjszakai látása és ösztönei is olyanok, mint egy állaté. Ezek még akár hasznosak is lehetnek, ha egyébként nem lenne vérdíj a fején, mert sokan a hozzá hasonló hibrid gyerekeket teszik felelőssé az emberiséget szinte elpusztító világjárványért. És mivel a hibrid gyerekek a vírus megjelenésével egy időben kezdtek születni, vannak, akik úgy gondolják, a gyógymódot is az ő testükből lehet kinyerni - gyomorforgató módszerekkel.

A Sweet Tooth - Az agancsos fiú az azonos címen futó amerikai képregény adaptációja, amit 2018-ban eredetileg a Hulu dolgozott volna fel, Robert Downey Jr. produkciós cégének égisze alatt, majd a produkció 2020-ban a Netflixhez került. A streaming szolgáltató ezzel két legyet ütött egy csapásra, hiszen gyors választ adott a pandémiára, ráadásul csinált egy tőle szokatlanul magas minőségű fantasztikus sorozatot. Utóbbi azért is számít, mert a Netflix a saját gyártású fantasyjeit gyakorlatilag kivétel nélkül a középszernél is rosszabb színvonal alá fojtja, miközben a versenytársak olyan műsorokkal rukkolnak elő, mint például a Trónok harca (HBO), Az Úr sötét anyagai (HBO-BBC), a Good Omens (Amazon-BBC) - vagy persze az Amazon Tolkien-sorozata, amiről ugyan még nem tudjuk, milyen lesz, de azt már igen, hogy soha nem látott gigaköltségvetést kapott.

A Sweet Tooth kifejezetten üdítő lehet így másfél évnyi járvány után (főleg úgy, hogy annak nem látjuk a végét) azzal, hogy következetesen optimista és reményteli marad. Nem spórol a posztapokaliptikus szetting valóságából fakadó kegyetlenséggel, de közben kitartóan hisz a kölcsönös segítségnyújtás, az empátia, a fejlődési képesség, az elfogadás és türelem erejében. Mindezt ráadásul jóféle alakításokkal is megerősíti.

-

(Kép: Netflix)

A tízéves Gust Christian Convery játssza természetes bájjal, amiből szerencsére jobbára hiányzik az amerikai filmek gyakori mesterkéltsége, mikor a gyerekek úgy cukik, ahogy azt a felnőttek elképzelik. Gus társa az úton az eleinte vonakodó, morózus és önző Jepperd lesz, az őt alakító Nonso Anozie-nak ez igazi jutalomjáték a Trónok harca vagy a Drakula mellékszerepei után. Hasonlóan megbízhatóan teszi a dolgát Adeel Akhtar annak az orvosnak a szerepében, aki a felesége megmentése érdekében bármire képes, még arra is, hogy a hibrid gyerekeken kezdjen kísérletezni. Vagy Stefania LaVie Owen, azaz a felnőtteket rühellő Medve, aki a még járvány előtt született, “rendes” kamaszokból szervez hadsereget a hibridek védelmére, illetve az agresszor katonaság és fejvadászok ellen. Az események narrátora pedig James Brolin, aki idős mesemondós hangjával megteremti azt a játékos keretet, ami a sorozatot úgy emeli el a valóságunktól, hogy ez csak egy történet, mégis folyton ott vibrálhatnak benne a finomabb vagy egészen direkt áthallások.

Mindent összevetve a Sweet Tooth olyan, mintha fognánk Moskát Anita Irha és bőr című regényét, hozzácsapnánk valamennyi Cormac McCarthyt Az útból, aztán az egészet leöntenénk tripla, de lehet, hogy inkább négy adag Disney-vel.

-

(Kép: Netflix)

Ez a járványos-posztapokaliptikus mese ugyanis nem tud nem didaktikus lenni, például amikor a negatív karakterek két kivétellel azok, akik ragaszkodnak az Összeomlás előtti világhoz és azt akarják visszacsinálni. Az események és fordulatok kiszámíthatóak, semmilyen meglepetést nem tartogatnak. És miközben az útja során Gus szembesül azzal, hogy a felnövés, az ismeretek megszerzése fájdalmas, és szükségszerűen elvesz valamennyit az ártatlanságunkból, a sorozat ellenáll, és foggal-körömmel ragaszkodik a cukisághoz, a bájhoz. Gus nem tud érni, változni, megkeseredni, még akkor sem igazán, amikor rádöbben a születése körülményeire. És ez már nem a gyerekek optimizmusa, inkább valami, ami az ellenséges világban azért töretlenül és érinthetetlenül kedves és jó, mert nem reflektál a külső eseményekkel. Ettől pedig Gusból idealizált alak lesz. A fiúban a szarvas meghívja a keresztény szimbolikát, és Gus valamiféle új világrend megváltó-prófétájaként ad hitet és erőt a társainak.

Ez a kiválasztott-tematika persze megkövetel egy diabolikus ellenpontot, akit meg is kapunk a katonákat vezető, pszichopata Abbot tábornok személyében. Ő egyébként az egyetlen szereplő, akinek a megjelenésében letagadhatatlan a képregényes eredet.

-

(Kép: Jeff Lemire, José Villarrubia/DC Comics)

Arról már volt szó, hogy a Sweet Tooth alapja egy limitált képregénysorozat, amit a kanadai Jeff Lemire írt és rajzolt, és a DC-hez tartozó Vertigónál jelent meg. Ahogy azt a Slate cikke fejtegeti, a feldolgozás hangulatát, tónusát és a tartalmát is erőteljesen felderítették és pozitívabbá tették az eredetihez képest. Ez nemcsak a mellékszereplők személyiségét és céljait érintette Jepperdtől az orvosig, de az események alakulását is. A képregényt úgy írták le, mint amiben a Mad Max találkozik Bambival, és gyakori Az út emlegetése is, a képregénybeli Gus kalandjait pedig árulás és kegyetlenség kíséri egy komor világban. 

Ehhez képest a Netflix egy igazi könnyed nyári cukorkamenüt tett le az asztalra, amiben az indie zenével kísért, gyönyörűen fényképezett tájban bandukolnak és küzdenek a könnyen megszerethető karakterek. Ebben a bohókás, a fantasy és a sci-fi elemeit önfeledten összekeverő sorozatban pedig a realizmus, a sötétség és az árnyékok is mind csak azt szolgálják, hogy az események egyszer majd jóra fordulhassanak.  

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Wanted, Kick-Ass és Kingsman. Mi bennük a közös nevező? Hát az író, Mark Millar, aki a Netflix-szel kötött egyezség révén új képregény-feldolgozással örvendeztet meg minket, a Jupiter hagyatékával. Millari életútról, egy új világ születéséről, és végül az istenek és emberek alkonyáról olvashattok a cikkünkben. Nemcsak képregény-rajongóknak!

...
Nagy

Szóljanak a lányokról a képregények!

A képregényekről a hétköznapi emberek – nagyon leegyszerűsítve – azt gondolják, hogy szuperhősökről szólnak, erőszakkal vannak tele és fiúknak való mindegyik. A Ciceró Könyvstúdió szerkesztőjének, Kleinheincz Csillának nem titkolt szándéka, hogy ennek a tévhitnek ellent mondjon és célja, hogy a kiadónál megjelenő képregények összeválogatásakor minél több erős női karaktert és valódi példát mutasson a lányoknak. A tartalmon, belső értékeken, minőségi megjelenésen és neves díjakon túl a megjelentetni kívánt alkotások felkutatásakor nagy hangsúlyt helyez a női szereplőkre. Kleinheincz Csilla vendégcikkét olvashatjátok.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy boszorkányos képregény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Emma Steinkellner Egy kis boszi naplója című könyvét választotta.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

...
Kritika

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

Pavol Rankov alulnézetből, repeszszerű mikrotörténetek sokaságaként tárja elénk egy elképzelt szlovák-magyar háború borzalmait. Az összecsapások mögött meghúzódó politikai machinációk és a lövészárkok híreit ferdítő propaganda nagytotáljai helyett a harcokba sodródók elállatiasodásáról, valamint a fegyverkezésből kimaradni kívánók bukdácsolásáról mutat közelképeket. A hét könyve A kis dunai háború.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Olvass!
...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

A Lapozz és Parázz!-sorozat legújabb kötetének története ezúttal párhuzamos világokban játszódik. Olvass bele Holden Rose regényébe!

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.