Vége a kedvenc sorozatodnak, de szívesen maradnál még ugyanabban a hangulatban? Esetleg foglalkoztatnak a kérdések, amiket felvetett? Mutatjuk a – teljesen szubjektív – tippjeinket! Osszátok meg a saját javaslataitokat!
Szirének – Charlotte Bronte: Jane Eyre
Egy csodás, de baljóslatú ház és egy titokzatos, de valamilyen – nem konvencionális módon – vonzó tulajdonosának és egy hozzájuk bizalmas alkalmazottként érkező fiatal lánynak a története. Megfűszerezve egy rejtélyes feleséggel, akinek a jelenléte mindent beleng, miközben hősnőnk a saját autonómiája és akarata határait próbálja felállítani.
Májusban érkezett a Netflixre a Szirének című minisorozat, amelyben Devon (Meghann Fahy, aki A tökéletes párban a vízbefult áldozat, A Fehér Lótuszban pedig önként tudatlan luxusfeleség) próbálja előkeríteni a húgát, hogy segítsen neki apjuk ápolásában. Sinome (Milly Alcock), a húg a jogi egyetemet hátrahagyva beköltözött egy szépségfarmnak tűnő női szektába, ahol ő a szektavezér Michaela (Julianne Moore) személyi asszisztense. Devon a házban maradva próbálja kirángatni húgát a helyzetből és közben egyre jobban belelát a birtok és lakói működésébe.
A sorozatnak sikerül számos, a hasonló művekre jellemző klisét is elgondolkodtatóan felhasználnia, több szempontot is felkínál a nézőinek a karakterek megítélésére.
Az árvaház után Rochester birtokán elhelyezkedő Jane Eyre egyesíti magában a sorozat két női karakterét, Devont és Sinome-t. Jane-t is elbűvöli Thornfield Hall és annak ura. Ennek ellenére képes egyenrangúként tekinteni kettejükre és józanul felmérni a helyzetét. Ő nem olyan elesett, képes magáért kiállni még akkor is, ha sem pénze, sem kapcsolatai vagy családtagjai nincsenek, akik támogassák. Pusztán a saját erejére támaszkodva kilép a számára elfogadhatatlan helyzetből.
A Fehér Lótusz – Csehov:Ványa bácsi
Egy rakás gazdag ember, akik egy vidéki birtokon/külföldi hotelben teljes tétlenségben töltik napjaikat, közben szenvednek. Tengődő szereplők, akiket a körülmények sodornak.
Minden karakter a saját világában él, a saját gondjai foglalkoztatják, képtelen kapcsolódni a többiekhez.
A valósággal szorosabb kapcsolatban lévő alsóbb osztályokhoz tartozó alakok, szolgák nyújtanak más perspektívát a fennálló helyzetről. Ugyanakkor ők sem kérdőjelezik meg a felettük lévők státuszát, ugyanabban az illúzióban élnek és ennek működtetésében érdekeltek ők is. A szerző vígjátéknak szánta a művét, de a néző nem tudja nem meglátni mögötte a tragédiát. A sorozat/darab végén szinte minden változatlan. A Fehér Lótuszról vagy egy Csehov-drámáról írtam?
A Fehér Lótusz minden évada egy másik ország luxushotelében időző piszkosul gazdag emberek és az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait követi nagyjából egy nyaralásnyi ideig. A folyamatos feszültség és számos csehovi pisztoly ellenére nagyon ritkán változik bármi is az életükben, legfeljebb a mellékszereplők esetében.
Ha végig olyan ismerős érzésed volt a sorozat nézése közben, akkor nem vagy egyedül! Csehov már az 1890-es években feltalálta a drámaiatlan drámát, ahol a cselekmény nem külső, hanem a szereplők lelkében zajlik. A karakterek önmaguknak köszönhetik a jelenlegi élethelyzetüket, akár a professzor életmódját kiszolgáló és saját magát háttérbe toló Ványa bácsiról, akár a végtelen mennyiségű pénze ellenére magányos és emberi kapcsolatra képtelen Tanyáról beszélünk.
Az aranykor – Jókai Mór: Az arany ember
Nem a címek alapján kínálkozó szójáték, hanem a korszak és a felvetett témák miatt érezzük úgy, hogy Jókai regénye izgalmas kitekintéssel szolgálhat az amerikai sorozathoz.
Az aranykor című szériában Amerikába csöppenünk 1882-be, ahol a korabeli társadalmi megosztottságból és a társaság működési mechanizmusaiból kaphatunk ízelítőt a gazdag nénikéihez költöző Marian Brook szemén keresztül.
Ugyanezek a témák a régi családok és a frissen szerzett vagyonok birtokosai között is megjelennek. A különféle vállalkozásokból, elsősorban vasútból meggazdagodó Morgan Spector a családjuk vagyonát biztosítja, míg felesége a társadalmi helyzetük kivívásán fáradozik.
Jókai Mór 1870 és 1872 között dolgozott az egyszerű hajóskapitányból a véletlen szerencse folytán gazdag emberré emelkedő Tímár Mihály történetén, így abban a néhány évtizeddel korábbi magyar viszonyokat ismerhetjük meg. Az új jövevényekkel szembeni sznobizmus és a régi arisztokrácia valódi természetéről Jókainak lesújtóbb véleménye volt, mint modern kollégáinak, de az üzleti machinációk és a női rafinéria mindkettőben kiemelt szerepet játszik.
Akit inkább a találmányok és az ipari fejlődés nyűgöz le, azoknak javaslom Jules Verne műveinek böngészését.
A Bridgerton család – Elizabeth Gaskell regényei
Ezt az összehasonlítást persze megúszhatnánk azzal, hogy Jane Austen regényeit ajánljuk, hiszen a sorozat nem titkoltan az angol írónő munkásságának egy szexibb megközelítése kíván lenni. Többek között ezért játszódik éppen 1813-ban, a Büszkeség és balítélet megjelenésének évében. Feltételezem azonban, hogy ezt a kört már minden rajongó letudta. Itthon azonban kevésbé ismertek Elizabeth Gaskell angol írónő munkái. Vérmesebb koszümösfilm-fogyasztók már találkozhattak a művei adaptációival, mint az Észak és Dél vagy a Cranford, esetleg az Édesek és mostohák.
A lehető legjobb időpontban, a Covid idején karácsonykor debütáló A Bridgerton család szabályos hisztériát indított el 2020-ban. A számos, abc-sorrendben elnevezett, egymás után eladósorba, házasuló korba kerülő Bridgerton gyerekek és a londoni elit életét követhetjük a sorozatban. Minden évadban másik csemete próbálja megtalálni élete – társadalmilag is elfogadható – párját. Ez meglepően sok fülledt szexjelenetre ad alkalmat, miközben modern zeneszámok klasszikusra hangszerelt változata szól a háttérben.
Gaskellnél – és Austennél – a szexért tudni kell a sorok közt olvasni, de a házasulandó ifjú hölgyek és meggyőzendő urak itt is szép számmal találhatóak. Az Édesek és mostohákban Molly és orvos édesapja békés harmóniában éldegélnek együtt, amíg az apa fülébe el nem ültetik a bogarat, hogy a serdülő lánynak anya kell.
Így érkezik a házhoz Hyachinte és Mollyval egykorú lánya, Cynthia, akik fenekestül felforgatják apa és lánya addig békés életét.
Ráadásul a csodaszép és különleges Cynthia még a szomszéd birtokos fiát is elbűvöli, akibe Molly titokban szerelmes.
Ha a Bridgertonból inkább Eloise társadalmi érzékenysége és forradalmi hevülete mozgat meg, akkor az Észak és Dél a te könyved! Ebben Margaret Hale és szülei Dél-Angliából kénytelenek elköltözni egy északi iparvárosba édesapja vallási meggyőződése miatt.
A szenvedélyes és szókimondó lány összebarátkozik a helyi textilgyár munkásaival és hamarosan szembe találja magát a gyár hasnolóan makacs és legalább ennyire sármos tulajdonosával, John Thorntonnal.
Margaret mélyen együttérez a munkásokkal, ám éppen emiatt képtelen objektívan megítélni a munkássztrájk miatt a városban kialakult helyzetet. Hamar rá kell ébrednie, hogy Thornton céltudatossága, őszintesége és szenvedélye nagyon hasonlít a sajátjához és talán épp emiatt illenének össze.
Képek forrása: The Gilded Age - Barbara Nitke/HBO, Bridgerton - Netflix, White Lotus - Fabio Lovino/HBO, Szirének - Macall Polay/Netflix
![Virginia Woolf az emberi psziché mélyére ás a Mrs. Dallowayben [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/44791/fe_580_320_a_no_hetszer_mrsdalloway.png)
