A Jane Eyre-ben szereplő őrült feleség egy szörnyű 19. századi gyakorlatot leplez le

A Jane Eyre-ben szereplő őrült feleség egy szörnyű 19. századi gyakorlatot leplez le

Ki találta romantikusnak Jane Eyre és Rochester szerelmét Charlotte Brontë regényében? A téma Budai Lotti Rizsporos hétköznapok nevű Facebook-oldalán került elő a napokban, ahol az is felmerült, hogyan bántak a 19. században a férfiak az őrültnek tartott nőkkel - és egyáltalán, mai szemmel milyen abszurd dolgokért járt az őrület billoga és az elzárás.

sa | 2022. november 09. |
Jean Rhys
Széles Sargasso-tenger
Ford. Tandori Dezső, Ulpius-ház, 2007, 302 oldal
-

Ahogy a Jane Eyre-ben olvashatjuk, mikor Rochester találkozik Jane-nel, majd elvenné feleségül, valójában már van egy felesége, Bertha Mason, akit őrültségére hivatkozva elzárva és titokban tart.

Budai szerint a regény alapján egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy Rochester első felesége ténylegesen őrült volt, amikor bezárták. Brontë ugyanis ezeket a leírásokat adja Rochester szájába:

„Esze csak annyi volt, mint egy csirkének, de ösztönei emberfelettiek és fékezhetetlenek. Mit el nem szenvedtem ezek miatt az ösztönök miatt! Bertha Mason, egy becstelen anyának becstelen leánya, 

végighurcolt mindazokon a megaláztatásokon, amelyeket csak egy féktelen temperamentumú és szemérmetlen asszony férje ismerhet meg amúgy istenigazában.”

„...kicsapongásai, szertelen életmódja időnek előtte kifejlesztették benne az elmebetegség csíráit”

Ismerve a 19. századi elképzeléseket a női erényről és természetről, Budai szerint itt leegyszerűsítve arról lehet szó, hogy Bertha megcsalta Rochestert, és miután ezért húsz évre bezárták, ténylegesen megőrült. A kor orvostudománya ugyanis “a női libidó jelenlétét és a női szexuális aktivitást (a hűtlenséggel és az engedelmesség megtagadásával együtt) alapból abnormálisnak tartotta – ami önmagában egy igen mélyreható téma  –, és okot adhatott az őrültté nyilvánításra”. Az pedig a korban szinte bevett gyakorlattá vált, hogy 

a terhessé vált nőktől (feleségektől, testvérektől) úgy szabadultak meg, hogy őrültnek nyilvánították őket.

Az “őrült nő” a 19. századi brit és amerikai irodalom egyik visszatérő témája volt. Sandra Gilbert és Susan Gubar The Madwoman in the Attic című, 1979-es kötetükben feminista szempontból vizsgálták a viktoriánus irodalmat - a címet a Jane Eyre-ből kölcsönözték. A könyvben Jane Austen, Mary Shelley, Charlotte és Emily Brontë, George Eliot, Elizabeth Barrett Browning, Christina Rossetti és Emily Dickinson munkásságát vizsgálták meg.

Gilbert és Gubar azt találta, hogy a 19. századi női írók a női karaktereiket az angyal és a szörny kategóriáira korlátozták. Ezt a kortárs férfi szerzőktől vették át, akik

hajlamosak voltak a nőket vagy tiszta, angyali lényeknek, vagy lázadó, ápolatlan őrülteknek ábrázolni.

Gilbert és Gubar Virginia Woolfra hivatkozva amellett érvelt, hogy magunk mögött kell hagyni ezt a dichotómiát (azaz kettősséget), és mind az angyal, mind az őrült nő figuráját “meg kell ölni”, hiszen egyik sem pontos, árnyalt ábrázolása egy nőnek.

Bertha Mason alakja egyébként már korábban megihlette az írókat és az olvasókat. Jean Rhys Széles ​Sargasso-tenger című, 1966-os regényében Bertha szemszögéből mondta el az ő történetét, és más nézőpontba állítja a Jane Eyre eseményeit is.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Elhunyt William Hurt, aki Rochestert alakította a Jane Eyre-ben

Hurt 1985-ben Oscar-díjat is nyert A pókasszony csókja főszerepéért.

...
Szórakozás

A lázadásról és a zsenialitásról mesél az Emily Brontë életét bemutató új film

Végre megérkezett az első előzetes az Emily Brontë életét bemutató filmhez. Mutatjuk!

...
Hírek

Charlotte Brontë imádta a divatot, amit egy különlegességekkel teli új kiállítás bizonyít

A Brontë Parsonage Museumban láthatóak mohawk mokaszinok és „a neglizsé viktoriánus megfelelője” is.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban