A Jane Eyre-ben szereplő őrült feleség egy szörnyű 19. századi gyakorlatot leplez le

A Jane Eyre-ben szereplő őrült feleség egy szörnyű 19. századi gyakorlatot leplez le

Ki találta romantikusnak Jane Eyre és Rochester szerelmét Charlotte Brontë regényében? A téma Budai Lotti Rizsporos hétköznapok nevű Facebook-oldalán került elő a napokban, ahol az is felmerült, hogyan bántak a 19. században a férfiak az őrültnek tartott nőkkel - és egyáltalán, mai szemmel milyen abszurd dolgokért járt az őrület billoga és az elzárás.

sa | 2022. november 09. |
Jean Rhys
Széles Sargasso-tenger
Ford. Tandori Dezső, Ulpius-ház, 2007, 302 oldal
-

Ahogy a Jane Eyre-ben olvashatjuk, mikor Rochester találkozik Jane-nel, majd elvenné feleségül, valójában már van egy felesége, Bertha Mason, akit őrültségére hivatkozva elzárva és titokban tart.

Budai szerint a regény alapján egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy Rochester első felesége ténylegesen őrült volt, amikor bezárták. Brontë ugyanis ezeket a leírásokat adja Rochester szájába:

„Esze csak annyi volt, mint egy csirkének, de ösztönei emberfelettiek és fékezhetetlenek. Mit el nem szenvedtem ezek miatt az ösztönök miatt! Bertha Mason, egy becstelen anyának becstelen leánya, 

végighurcolt mindazokon a megaláztatásokon, amelyeket csak egy féktelen temperamentumú és szemérmetlen asszony férje ismerhet meg amúgy istenigazában.”

„...kicsapongásai, szertelen életmódja időnek előtte kifejlesztették benne az elmebetegség csíráit”

Ismerve a 19. századi elképzeléseket a női erényről és természetről, Budai szerint itt leegyszerűsítve arról lehet szó, hogy Bertha megcsalta Rochestert, és miután ezért húsz évre bezárták, ténylegesen megőrült. A kor orvostudománya ugyanis “a női libidó jelenlétét és a női szexuális aktivitást (a hűtlenséggel és az engedelmesség megtagadásával együtt) alapból abnormálisnak tartotta – ami önmagában egy igen mélyreható téma  –, és okot adhatott az őrültté nyilvánításra”. Az pedig a korban szinte bevett gyakorlattá vált, hogy 

a terhessé vált nőktől (feleségektől, testvérektől) úgy szabadultak meg, hogy őrültnek nyilvánították őket.

Az “őrült nő” a 19. századi brit és amerikai irodalom egyik visszatérő témája volt. Sandra Gilbert és Susan Gubar The Madwoman in the Attic című, 1979-es kötetükben feminista szempontból vizsgálták a viktoriánus irodalmat - a címet a Jane Eyre-ből kölcsönözték. A könyvben Jane Austen, Mary Shelley, Charlotte és Emily Brontë, George Eliot, Elizabeth Barrett Browning, Christina Rossetti és Emily Dickinson munkásságát vizsgálták meg.

Gilbert és Gubar azt találta, hogy a 19. századi női írók a női karaktereiket az angyal és a szörny kategóriáira korlátozták. Ezt a kortárs férfi szerzőktől vették át, akik

hajlamosak voltak a nőket vagy tiszta, angyali lényeknek, vagy lázadó, ápolatlan őrülteknek ábrázolni.

Gilbert és Gubar Virginia Woolfra hivatkozva amellett érvelt, hogy magunk mögött kell hagyni ezt a dichotómiát (azaz kettősséget), és mind az angyal, mind az őrült nő figuráját “meg kell ölni”, hiszen egyik sem pontos, árnyalt ábrázolása egy nőnek.

Bertha Mason alakja egyébként már korábban megihlette az írókat és az olvasókat. Jean Rhys Széles ​Sargasso-tenger című, 1966-os regényében Bertha szemszögéből mondta el az ő történetét, és más nézőpontba állítja a Jane Eyre eseményeit is.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Elhunyt William Hurt, aki Rochestert alakította a Jane Eyre-ben

Hurt 1985-ben Oscar-díjat is nyert A pókasszony csókja főszerepéért.

...
Szórakozás

A lázadásról és a zsenialitásról mesél az Emily Brontë életét bemutató új film

Végre megérkezett az első előzetes az Emily Brontë életét bemutató filmhez. Mutatjuk!

...
Hírek

Charlotte Brontë imádta a divatot, amit egy különlegességekkel teli új kiállítás bizonyít

A Brontë Parsonage Museumban láthatóak mohawk mokaszinok és „a neglizsé viktoriánus megfelelője” is.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni