Hope Reese újságíró, a New York Times szerzője szinte véletlenül vetődött Budapestre, ahol egyik új ismerőse mesélt neki arról, hogy a nagyanyja 25 évet ült börtönben a nagyapja megöléséért. Az eset pedig egy ismert, 1920-as évekbeli magyar bűntényhez, a tiszazugi asszonyok esetéhez vezette el a kentucky-i szerzőt. Reese Hope-ot teljesen megbabonázta az eset, kutatásairól pedig könyvet írt The Women Are Not Fine (A nők nincsenek jól) címmel, ami a héten jelent meg az Egyesült Államokban.
A feltételezések szerint 1910 és 1929 Nagyréven és környékén 300, mások szerint 45-50 embert öltek meg a rokonaik, elsősorban a feleségük.
A nagyrévi angyalcsinálók néven is emlegetett asszonyok állítólag egy helyi bába tanácsára arzénnal mérgezték meg a férjüket.
Az üggyel már a korabeli sajtó is kimerítően foglalkozott, a Nyugatban például Móricz Zsigmond írt cikket Tiszazugi méregkeverők címmel, és Pálfi György Hukkle című 2002-es filmjében is ebből merített ihletet.
Mivel akkoriban az átlagéletkor alacsonyabb volt, illetve sok áldozat eleve beteg volt, eleinte nem tűnt fel a dolog, később azonban a férjek mellett más rokonokat is megmérgeztek. Az elkövetők egy részét egy névtelen levél vagy tettenérés buktatta le. A bába az elfogása előtt öngyilkos lett, azonban több nőt bíróság elé állítottak, felakasztottak vagy börtönbe zártak.
Relativizál?
Hope Reese új könyve a korabeli démonizáló beszámolókkal szemben rávilágít arra, milyen kevés eszközük volt a korabeli viszonyok között a nőknek egy bántalmazó házastárssal szemben.
A szerző egy sokkal megértőbb, a körülményeket részletesebben vizsgáló női nézőpontot kínál. Egyesek szerint egyenesen a relativizást súrolva.
Azt is felveti, hogy a férfiak által „szerelemféltésből” vagy „erős felindulásból” elkövetett gyilkosságoknál enyhébbek az ítéletek, a nők azonban fizikai erejük híján kénytelenek eltervezni az ilyen tetteket.
Fotó: Hope Reese Facebook-oldala
A szerző szerint a legtöbb nőnek megvolt az oka az emberölésre, amit végső megoldásként használtak. Nagyréven szegénységben éltek az emberek, az alkoholizmus, nőgyűlölet és a családon belüli erőszak elterjedt volt, az I. világháború után pedig csak romlott a helyzet a rossz mentális állapotban visszatérő férfiakkal.
Az egyik vádlott bevallotta, hogy a férje verte és kínozta, és a halála után végre békében élhetett.
A tiszazugi asszonyok történetéről már több könyv született. Kosáryné Réz Lola 1941-ben Különös ismertetőjele: nincs címmel írt regényt, majd 1997-ben Saád Katalin Csupaszon címmel, valamint ugyanerről szól Jessica Gregso: Angyalcsinálók és Patti McCracken: The Angel Makers: Arsenic, a Midwife, and Modern History's Most Astonishing Murder Ring című 2023-as regénye is.
Nyitókép forrása: Wikipedia
