Aki Prospero könyveivel vászonra festette a Vihart - Peter Greenaway 80

Aki Prospero könyveivel vászonra festette a Vihart - Peter Greenaway 80

Peter Greenaway, a brit filmművészet nagy hatású rendezője, április 5-én 80 éves. A filmes ábrázolás mestere, képi világán erősen érződik, hogy festőként indult, s aki szerint "a mozi csakis a szexről és a halálról szól".

sa | 2022. április 05. |

A walesi Newportban született, de iskoláit már Londonban végezte. Festményeiből huszonkét évesen rendezte meg első kiállítását, de végül mégis a film mellett döntött: a legenda szerint azután, hogy megnézte Ingmar Bergman A hetedik pecsét című alkotását. Dolgozott filmszerkesztőként és vágóként, első kísérleti jellegű rövidfilmjeit 1966-ban készítette el. Egyikük sem mondható szokványosnak, forgatott temetőben, a Waterloo pályaudvarra befutó utolsó gőzmozdony útját pedig mechanikus balettként dolgozta fel.

Első egész estés játékfilmjét negyvenévesen készítette, és A rajzoló szerződése (1982) egy csapásra elismert rendezővé tette. A kritikusok úgy értelmezték, hogy a 17. században játszódó történetben a szeretet és halál kettősségét boncolgatta, de ő ezt badarságnak minősíti. 

Greenaway szerint ugyanis a mai értelemben vett szeretet fogalma csak mintegy kétszáz éve létezik, ő a szex és a halál témáját vitte filmvászonra.

Ezután a brit tévé számára készített dokumentumfilmeket híres zeneszerzőkről, mint Philip Glass és John Cage, rövidfilmeket forgatott és tíz operalibrettót írt. A zenéhez később is visszakanyarodott, 2017-ben feleségével nemzetközi operadíjra jelölték a Schiller Az orléans-i szűz című műve nyomán született Verdi-opera, a Giovanna d'Arco színpadra állításáért.

A Z és két nulla, valamint Az építész hasa című, formalista jellegű nagyjátékfilmjeiben a festői megjelenítéshez filozófiai tartalom párosult. A kritika és a közönség érdeklődésének középpontjába ismét A számokba fojtva című fekete komédiával és + című filmjeivel került. Mindkettő témája a házasságtörés és a gyilkosság, a rendező sajátos felfogásában. Az utóbbi film pályafutásának egyik legnagyobb kereskedelmi sikere lett, leginkább azért, mert Amerikában magas korhatáros besorolást kapott, ezért tódult rá a közönség.

1991-ben forgatta Shakespeare Vihar című drámájából a Prospero könyveit a 87 éves Sir John Gielguddal a címszerepben. A bravúros képi megvalósítás mellett az idézetekkel és utalásokkal teli film filozófiai mélységekig hatol. Alkotása szokás szerint megosztotta nézőit: egy részük a "jövő moziját" látta benne, mások fanyalogva "túldimenzionált videoklipnek" nevezték. Két évvel később mutatták be A maconi gyermeket, amely a rendező szerint "a vallásos hatalom képzelőerejének filmje", alkotásában a látványgazdagság mellé egyházi, építészeti és jelmeztörténeti ismeretek tömege párosult. Az 1996-os Párnakönyv egy Hongkongban élő japán manöken sajátságos szerelmi életét dolgozta fel. A részben Magyarországon forgatott Tulse Luper bőröndjei című trilógiája innovatív filmes eszközökkel a múlt századot az urán századaként mutatta be. 2012-ben került a mozikba Goltzius and the Pelican Company című életrajzi alkotása.

-

Rembrandt: Éjjeli őrjárat (1642)

A rendezőt hosszú ideig foglalkoztatta a holland barokk festő, Rembrandt egyik leghíresebb és legtitokzatosabb képe, az Éjjeli őrjárat. 2006-ban a Holland Fesztivál nyitóeseménye a monumentális alkotás Greenaway által színre vitt fény-hang installációja volt, a következő évben a festőt és és a festmény elkészültét bemutató filmet készített Éjjeli őrjárat címmel. A barokkról szóló neobarokk film nézője egy háromdimenziós Rembrandt-képben érezheti magát, a rendező bravúrosan játszik a fényekkel, a sokértelmű mű megfejtését ezúttal is a nézőre bízza. 2008-ban egy dokumentumfilmet forgatott az Éjjeli őrjáratról, és még abban az évben Budapesten is bemutatták a Rembrandt tükre című multimédiás színpadi produkciót, amelynek rendezője holland felesége, Saskia Boddeke volt. A festőzseniről szóló zenés darab forgatókönyvét és librettóját is Greenaway jegyezte.

A rendező filmjei a barokkos képi gazdagság és az időnkénti neoromantikus hangulat mellett

meghökkentő gondolatokat fogalmaznak meg fekete humorba ágyazva.

Képi világukat a fénnyel való játék, a pazar jelmezek és a meztelenség, a természet és az építészeti kompozíciók, a szexuális örömök és a kínos halál ellentéte jellemzi. Filmjeinek minden kockája festményként is megállná a helyét, gyakran él a színek szimbolikájával. A hagyományos értelemben vett filmet, a történetmesélést halottnak nyilvánította, műveit a narratíva helyett a számok rendszerével strukturálja. Szerinte a mozi interaktív élmény, amely nemcsak a látást, de a többi érzékszervet és az egész testet bevonja, ezért tartja fontosnak a zenét is.

Az elmúlt évtizedben több kísérletező, erőteljes képi világú filmet, illetve VJ-show-t is készített. Diákévei óta rajong Szergej Ejzensteinért, akit "a valaha ismert legnagyszerűbb filmrendezőnek" tart, a szovjet művészről életrajzi jellegű játékfilmet is készített (Ejzenstein Mexikóban, 2015). A látomásos holland festőről, Hieronymus Boschról szóló dokumentumfilmben önmagát alakította, 2017-ben Luther Mártonról forgatott dokumentumfilmet, majd egy Tintorettóról szóló ismeretterjesztő filmben működött közre, ezt követte a Walking to Paris című életrajzi filmdráma.

Az Amszterdamban élő Greenaway több egyetem díszdoktora, 2007-ben megkapta a brit birodalom rendjének parancsnoka kitüntetést, 2014-ben pedig a brit mozi kiemelkedő hatású alakjaként a BAFTA-díjat. A kortárs avantgárd egyik nagy alakjának Magyarországon 20 éve rendeztek retrospektív kiállítást 1963 és 2001 között készült nonfiguratív műalkotásaiból, festményeiből, grafikáiból és kollázsaiból. 2018-ban ő volt a vendége a képzőművészeti témájú filmekre fókuszáló szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválnak, amelyen mesterkurzust tartott.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívuma)

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

“Az ember, aki meglátta az angyalt” - Andrej Tarkovszkij 90

Andrej Tarkovszkij szovjet-orosz filmrendező, a múlt század egyik legnagyobb filmes alkotója, az Andrej Rubljov, a Solaris és a Sztalker rendezője kilencven éve, 1932. április 4-én született.

...
Szórakozás

Papot is hívtak a filmje után, hogy megszentelje a mozivásznat - 100 éve született Pasolini

Száz éve, 1922. március 5-én született Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, író, költő, a 20. század egyik legsokoldalúbb művésze. 

...
Szórakozás

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

Milyen érzés egy Rembrandtokkal teli házban felnőni, miért vesz valaki öt éven keresztül heti egy festményt – és jut így tíz Rembrandthoz –, és hogyan lehet kiszúrni egy még katalogizálatlan mesterművet? Az én Rembrandtom azokat az embereket mutatja be, akik szenvedélyesen kötődnek egy-egy Rembrandt-képhez. 

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

...

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir