“Az ember, aki meglátta az angyalt” - Andrej Tarkovszkij 90

“Az ember, aki meglátta az angyalt” - Andrej Tarkovszkij 90

Andrej Tarkovszkij szovjet-orosz filmrendező, a múlt század egyik legnagyobb filmes alkotója, az Andrej Rubljov, a Solaris és a Sztalker rendezője kilencven éve, 1932. április 4-én született.

sa | 2022. április 04. |

A közép-oroszországi Zavrazsje faluban látta meg a napvilágot. Apja, Arszenyij Tarkovszkij költő, a szovjet irodalom egyik vitatott, zárkózott egyénisége fia hároméves korában elhagyta családját. Andrej a Volga menti Jurjevecben töltötte gyermekkorát, ahol ma múzeum őrzi emlékét. Iskoláit Moszkvában végezte, osztálytársa volt a költő Andrej Voznyeszenszkij. 1941-ben a második világháború miatt két évre evakuálták, tizennégy évesen tüdőbajjal egy évig kórházban kezelték. A gyermekkori élmények, a családját elhagyó apa, a kitelepítés, a betegség köszönnek vissza Tükör című filmjében.

A fiatal Tarkovszkij zenét és festészetet tanult, két évig arab nyelvvel foglalkozott, majd a Bányászati Intézet munkatársaként egy évet Szibériában töltött egy geológiai expedícióval. 1954-ben iratkozott be a Moszkvai Filmfőiskolára, a rendezői szakot Mihail Romm tanítványaként 1961-ben fejezte be.

Már Az én nagy barátom (eredetileg Úthenger és hegedű) című, mély emberi érzékenységről tanúskodó diplomamunkája éles vitákat váltott ki. A következő évben készítette el Vlagyimir Bogomolov kisregényéből Iván gyermekkora című filmjét. Alkotása, amely a korábbi sematikus filmek özöne után friss szemmel jelenítette meg az egyszerű emberek háborúban mutatott hősiességét, a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlán-díjat.

1966-ban fekete-fehérben forgatta a legendás 14. századi ikonfestő, Andrej Rubljov életét feldolgozó kétrészes alkotását. A művész életét és alkotói válságát bemutató film az orosz szellemiség tradicionális létkérdéseit feszegette, történetábrázolása realista, a hagyományos életrajzi filmektől eltérően önálló epizódokból épül fel. Árnyalt és mítoszoktól mentes történelemszemlélete sem a nacionalista értelmiség, sem a kommunista kultúrpolitika tetszését nem nyerte el, évekig dobozban maradt. Csak 1969-ben vetítették le, külföldi nyomásra, a cannes-i filmfesztiválon, ahol különdíjat kapott.

A rendező hosszas témakeresés után talált rá a lengyel Stanislaw Lem Solaris című tudományos-fantasztikus regényére, amelyet 1972-ben vitt filmvászonra. Alkotása a jövőben, messzi csillagok között játszódik, mégis általános érvényű bölcseleti, erkölcsfilozófiai kérdéseket feszeget.

A rendező 1974-ben az önéletrajzi ihletésű, apja verseit is megszólaltató Tükörrel jelentkezett, amelyet sokan az egyik legeredetibb, az egyes ember és az emberiség legalapvetőbb kérdéseire választ kereső szovjet filmnek tartanak, a kulturális vezetés azonban elitistának minősítette, forgalmazását lényegében megakadályozta.

Tarkovszkij a Tükör betiltása után színházi rendezésbe fogott, a Hamletet állította színpadra. A filmhez visszatérve a sci-fi író testvérpár, Arkagyij és Borisz Sztrugackij Sztalker című kisregényét rendezte meg. Az első változat negatívjai - feltehetően a hatalom mesterkedései miatt - megsemmisültek, a rendező csak 1979-ben, szívinfarktusa után tudta befejezni művét. A filozofikus alkotás az önálló erkölcsi lény példázata, az Író, a Tudós és kísérőjük, a Sztalker útját meséli el a titokzatos, felfoghatatlan törvényeknek engedelmeskedő Zónába, ezt követően a hősök kénytelenek szembenézni önmagukkal. Ezután egy Nagy Péterről szóló filmbe kezdett, de miután kiderült, hogy nem a jóváhagyott forgatókönyv alapján dolgozik, a félig elkészült film forgatását felfüggesztették.

Az 1980-tól gyakorlatilag Olaszországban dolgozó rendező, miután Nosztalgia című filmjének finanszírozásából a szovjet állami filmvállalat kiszállt, többé nem tért vissza a Szovjetunióba (hivatalosan ezt 1984-ben jelentette be). Az elszakadás szükséges, de tragikus döntés volt számára, hiszen tudta, hogy otthon nem dolgozhat, de az orosz tradíció lételeme volt. A Nosztalgiát 1983-ban mutatták be, alkotásával Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezői díjat.

Londonban színre vitte Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját, majd Svédországban tartott előadásokat. 1985-ben itt készítette el utolsó, egész életművét összegző filmjét, az Áldozathozatalt, amelyben már halálos betegen tett hitet az élet és az értelmiség felelőssége mellett. A film különdíjat kapott Cannes-ban, de a rendező a díjátadóra már nem tudott elmenni.

Tarkovszkij 1986. december 29-én tüdőrákban hunyt el Párizsban, ahol gyógykezelték; ma is tartja magát a legenda, hogy a KGB gyilkolta meg "szovjetellenes propagandája" miatt. Az ottani orosz temetőben helyezték örök nyugalomra pravoszláv szertartás szerint, sírjára ezt vésték: "Az ember, aki meglátta az angyalt."

-

A mozgókép mestere teljesen új filmnyelvet hozott létre. Alkotásaiban a lét értelmét, a gondolkodó ember konfliktusait, vívódásait boncolgatta. Művei egészen egyedülállóan kapcsolódnak egymáshoz, miként ő nyilatkozta: 

"Filmjeim - az életem. Életem - a filmjeim."

Életét fia, Andrej A. Tarkovszkij mutatta be a 2019-es A Cinema Prayer című dokumentumfilmben.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívumának portréja)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Hírek

Lem életműve lázadás volt a diktatúrák ellen

Miért érdemes olvasni Stanisław Lem leghíresebb, legjelentősebb műveit ma is, különösen a Solarist - egyebek mellett erről szól M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó főszerkesztőjének cikke a Nyugati tér blogon - a legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük.

...
Nagy

Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Miben különbözik a CIA és a KGB titkosszolgálati működése? Kik voltak a “hasznos idióták”? Melyik 20. századi politikai vezetővel lehet produktívan összehasonlítani Putyint? Ungváry Krisztián történész részvételével mutatta be Király Levente, a Corvina Kiadó vezetője Bernard Lecomte KGB - A szovjet titkosszolgálatok története című könyvét a Magvető Caféban.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.