Lugosi Viktória: Akit itt felejtettek
„Apám vállán nem lehetett sírni.” Egy jó kezdőmondatban – kis túlzással – benne van az egész regény. De miért nem szabad sírni? A folytatás látszólag erre a kérdésre ad választ: „Kisgyerektől is a gyengeség jelének tekintette, ezért minden erőmmel azon voltam, hogy visszafojtsam, amíg haza nem érek anyámhoz, de sokszor kudarcot vallottam. Ha meglátta a könnyeim, nem szólt, csak elhúzta a száját, mintha romlott húsba harapott volna. Szégyent vallottam. Pedig korán megtanított arra, hogy a könyörtelen az emberi, a kegyelem a kivételes.” Végeredményben a megbocsátás regénye ez. És benne egy eddig még soha fel nem dolgozott történetet a deszki gyerekfalu éveit, amelynek a második világháború után az volt a küldetése, hogy az árva és félárva gyerekeket rehabilitálja és felkészítse őket arra, hogy testben és lélekben egészségesen, új életet kezdjenek Izraelben. A többség elment, de voltak, akik maradtak. Az Akit itt felejtettek arról tanúskodik, hogy a Shoá tragikus, drámai tapasztalata nem érthető meg teljes egészében és nehezen átadható a nemzedékek között. Viszont elhallgatni vagy feladni: soha. Lugosi Viktória kitartó és empatikus kérdező – és ez regényének is nehéz, de szép erkölcse. A szerzővel Veiszer Alinda beszélget, közreműködik: Borbély Alexandra.
Mikor? 05. 12. péntek, 18.45. Hol? Könyves színpad
Több információ erre>>>
Háy János: Szerelmes, istenes, okosos. Háy-kódex
Végre egy olyan kötet, amiben rendes versek vannak. Végre! Végre olyan versek, amiket meg lehet érteni. Végre! Végre olyan könyv, amiben benne van a mindenség, én és te. Végre! Végre olyan versek, mint régen, amiket mégsem írhattak volna meg régen. Végre olyan végre, ami tényleg végre. A szerzővel Valuska László beszélget, közreműködik: Mészáros Blanka.
Mikor? 05. 12. péntek, 19 óra Hol? Nagyszínpad
Több információ erre>>>
Szendi Nóra: Van ilyen.
A wannabe művész, a szorongó füves és az istenfélő bűnöző abszurd szerelmi háromszöge. Zavarok, kényszerek és betegségek. Erőszak, magány és hiány. Kültelki késdobáló, lakótelepi konyha és leopárdmintás plüsstakarón rendezett piknik. Ingázás munka és semmittevés, börtön és szabadság, függőség és tisztaság között.
Szendi Nóra legújabb regényében könyörtelenül tárja elénk hétköznapi hősei hibáit, gyarlóságait és bűneit, de az írói kegyetlenség mögött megértés és irgalom is rejtőzik. A szerző elsöprő lendülettel és féktelen, fanyar humorral vezet végig szétsodródó, majd újra egymásba gabalyodó történeteiken, és zavarba ejtően közelről mutatja be egészen kicsi életük megrendítően nagy tragédiáit. Szendi Nóra (1988) író. Volt már biciklis futár és személyi edző, mostanában kutyákat oktat. Írók Boltja Könyvösztöndíjas és Junior Szépíró-díjas. A Van ilyen. a harmadik regénye. A szerzővel Tóth Júlia Éva beszélget.
Mikor? 05. 12. péntek, 19.45 Hol? Hajó
Több információ erre>>>
Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék
Cseregő, a hagyományokat büszkén őrző hegyi falu és Kísértó, az iparosodásának köszönhetően egyre messzebbre terjeszkedő város között évszázadokra nyúlik vissza a szembenállás. Nemcsak szokásaik választják el őket egymástól, hanem Mikosz, a rettegve csodált isten is, aki hívei testében él, és akitől a falusiak mindenáron távol akarják tartani magukat. A közösségek békés távolságtartással élnek egymás mellett, ezt azonban egyre több feszültség fenyegeti. Gerlére cseregői közösségében fényes jövő vár: az érzékeny, de robbanékony kertészlány hamarosan megörökli édesapjától a kertvezetői munkát és egybekel gyerekkori szerelmével. Miután azonban egy nap valami rettenetes történik vele a közeli erdőben, nem csak az ő élete fordul fel gyökerestül: olyan folyamat veszi kezdetét, amelynek során földalatti és emberfeletti erők lépnek működésbe, a tét pedig nem kisebb, mint a jelenleg ismert világ fennmaradása. Kleinheincz Csilla, az Ólomerdő-trilógia szerzőjének régóta várt új regénye nagyszabású fantasy, amelyben az ember csak egy a természet élőlényei között, a merev gondolkodásmód visszafordíthatatlan károkat okoz, az együttélésért pedig korábban elképzelhetetlen árat kell fizetni. A szerzővel Lipka Bori beszélget.
Mikor? május 12. péntek, 20 óra Hol? Kristály színpad
Több információ erre>>>
Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia
„Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat.” – Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, olyannyira végigkíséri utódai sorsát. A tehetség, a kitartás és a szerencse mágikus háromszögének regénye ez. Az Alapító, a Sörkirály, az Innovátor és az Egyesítő négy generációjának kétszáz évét felölelő gazdag történet. Amely szól persze a körülöttük lévő asszonyokról is, akiknek nevét ugyan kisebb betűvel jegyzik fel az évkönyvek, de akik hatása meghatározóbb, mint a vérzivataros évszázadok összes kataklizmája. Iglódi Csaba gondosan gyűjtötte és gyúrta regényébe az olyan, eddig talán kevésbé ismert tényeket, mint hogy a család nevéhez fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése, az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, az automobilizmus felvirágoztatása, az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása, a martonvásári Brunszvik-kastély felújítása, és természetesen a kőbányai Dreher Sörgyár megalapítása. A tények azonban csak a kiindulópontként szolgálnak a Dreher-szimfóniában. Az üzletet átszövi az élet, az írói fantázia pedig további színeket és ízeket csempész az amúgy is kalandos sorsokba. Iglódi Csaba értő tolmácsolásában megelevenedik a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosa, inasként követve egyik hősünket elutazunk Európa fontos központjaiba, és eljutunk Angliába is, ahol az ipari kémkedéstől sem riadunk vissza. Utunk során feltűnnek a kor hírességei: zeneszerzők, színésznők, különféle hercegek és grófok, valamint úri- és névtelen lányok a félvilágból. A Dreher-szimfónia Iglódi Csaba első regénye. A szerző sakkvilágbajnoki ábrándokat dédelgetett, de dolgozott taxisofőrként és általános iskolai tanítóként is. Politológiából diplomázott, karrierjét újságíróként kezdte, ma vezetők tanácsadójaként dolgozik Iglódi Csabával és Csapody Kingával Balázsy Panna beszélget.
Mikor? május 13. szombat, 14 óra Hol? Könyves színpad
Több információ erre>>>
Prieger Zsolt: Kedves Teréz! – Martonvásári levelek
Teréz és Zsolt egymással szemben laknak, csak éppen nem egy korban élnek. Ez azonban nem tud akadálya lenni egy igaz barátságnak. A hölgy grófnő, a császárnő keresztlánya, de inkább korszellemérzékeny időutazónak, fantaszta gyerekmentőnek vagy hívő világjobbítónak mondanánk, akinek filozófiája ma is magával ragadó, mert romantikus spiritualitás és karcos társadalomkritika formálta egyedivé. Ráadásul Beethoven és Pestalozzi barátja is volt, akiknek hatása még mindig ott pulzál a festői Martonvásáron. Erről is szól ez a nőiséghez, városhoz, élethez írott szenvedélyes levélgyűjtemény.
Mikor? május 13. szombat, 15.15 Hol? Könyves színpad
Több információ erre>>>
Kiss Judit Ágnes: Egy nőalak szürke kontúrja
Mikor? május 13. szombat, 15.30 Hol? Kristály színpad
Több információ erre>>>
A kíváncsiság kegyetlensége / André Ferenc / Falcsik Mari / Kemény Zsófi
André Ferenc burjánzó költészete az itt és most kísérlete. Gyöngykagyló. Sokirányú próbálkozás, mely a mai magyar valóság és a költészet kapcsolatát térképezi fel: hogyan lehet a posztmodern iróniát túllépve, lekicsinylő kézlegyintés nélkül, mégis játékosan és halálkomoly humorral Madách-parafrázist írni, megidézni a bibliát, ezeréves magyar szövegemlékeket, népballadát vagy épp társadalmi jelenségeket? És hogyan lehet nem megalkudni? Mindezzel a költészet magját keresi. Mert szükség van a kagylóra és a kagyló testében a törmelékre ahhoz, hogy létrejöjjön a gyöngy.
Akár egy törékeny madár a vakító ablaküvegnek, Falcsik Mari lassan szemlélődő, minden rezdülésre érzékeny költészete egyszer csak nekicsapódik a tágabb valóság nehéz otthontalanságának. A sziget már kész volt, hogy megszülettem – szól kiábrándultságából, a semmi fekete tejéből. Ha lemondunk a reményről, megmaradnak-e a hétköznapokból kiragadó szépség pillanatai? Visszatalálhatunk-e hozzájuk? Falcsik Mari új verseskötete a remény utáni újrakezdés durva, mégis elegáns, egyszerű és tiszta, mégis gazdag poétikája. A dacos életöröm diadala a végtelen válság állapotai fölött. A természetes hit bátorító sommássága: nohát, igen, tényleg, az nagyon nehéz lesz.
Kemény Zsófi versei kétféle akaratról beszélnek: függetlenedni és elszakadni – és közben valahogy mégis egymásba kapaszkodni, amikor elkerülhetetlenül megérkezik az ár. Hogy szívünkben ugyan megül a penész, de azért úton vagyunk, jövünk. Könnyezve-kacagva lépkedünk az emelkedő vízben. Hogy lehetséges legyen az őszinteség, újra és újra ki kell szolgáltatnunk magunkat, a csalódások árán és a kudarcok ellenére is. Vakon és süketen tapogatózunk a másik után – ez maga a remény. De számíthatunk-e egymásra, mielőtt végleg elmossa az idő az utolsó esélyeket? Kemény Zsófi második verseskötete: a tehetetlenségből kinyújtott kéz.
Mikor? május 13. szombat, 16 óra Hol? Nagyszínpad
Több információ erre>>>
Ménes Attila: A bolt
Egy tipikus, jómódú ír gentleman a közelebbről meg nem határozott posztapokaliptikus Európában bolyongva rálel a maradék-maroknyi magyarság által megszállt övezetre. Ennek az etnikummak egy visszájára fordult evolúció során a beszédmódja már inkább a madarak csicsergéséhez hasonlít. Testüket dús szőrzet fedi, jellemzően törpenövésűek, a világcsavargó főszereplőnek jó, ha a derekáig érnek. Szegény, lepusztult vidék ez. Hősünk egy primitív vegyesboltban talál munkát. Porciózza a patkánymérget, a szalonnát, a fenőkövet. Idővel szerelembe esik egy bagoly formájú varrónővel és a kezdeti gyanakvás után roppant népszerűségre tesz szert, a környék lakói tanácsokért, jóslatokért nyaggatják. A vidék nagyurai azonban irigységből fakadó koholt vádak alapján mocskos pincebörtönbe vetik. Csodával határos szabadulás után visszatér az észak-ír Armagh városába, ahonnan egyre csak visszavágyódik szegény magyarjaihoz. A szerzővel Szeifert Natália beszélget.
Mikor? május 13. szombat, 18 óra Hol? Könyves színpad
Több információ erre>>>
Rusvai Mónika: A kígyók országa
Mécs Ida gyerekkorától fogva tudja, hogy a cselédszoba küszöbén túl egy másik világ erdejének fáit hallja, és hogy az anyja egy titokzatos férfival eteti meg a család bánatát. Ahogy közeleg a második világháború, maga is megtanulja megkötni a rossz emlékeket, de a történelmet a mágia sem képes feltartóztatni, és Ida, hogy megmentse az öccsét, olyan alkut köt a világ mögötti világ egyik lakójával, amelynek következményeit képtelen felmérni. Dér Hanga a kétezres években él, és semmit nem tud a származásáról. Amikor egy idegen erdő és egy katona szellemképe kezdi kísérteni, rájön, hogy az anyja nem csupán azt titkolta el előle, hogy ki az apja, de súlyosabb titkokat is rejteget – és a rejtélyeket csak Hanga mágikus érintése oldhatja fel. A kígyók országa több generáción át, bűbájos nőkön keresztül mesél arról, milyen ára van a történelmi és lelki traumáknak, amelyeket a világ mögötti világra zárnak az emberek. Rusvai Mónika 1989-ben született, Piliscsabán él. Anglisztika szakon végzett, egyetemi évei alatt köteleződött el a fantasztikum iránt. Tündöklő című regénye 2019-ben jelent meg, novellái Az év magyar science fiction és fantasynovellái antológiasorozatban olvashatók. A szerzővel Fekete I. Alfonz beszélget.
Mikor? május 13. szombat, 18 óra Hol? Hajó
Több információ erre>>>
Cserhalmi Dániel: A Szabadság hadművelet
Az első két regény, a Csengőfrász és a Szibériai csapda sikerét követően megszületett Cserhalmi Dániel legújabb, harmadik könyve, A Szabadság hadművelet. Az izgalmakban bővelkedő, politikai krimi ezúttal is hitelesen ragadja meg a Rákosi-korszak abszurd, rettegéssel teli mindennapjait és az Államvédelmi Hatóság munkáját. Az ÁVH-ból nem lehet csak úgy leszerelni – mondogatják egymásnak a rettegett Államvédelmi Hatóság nyomozói, akiknek futószalagon kell szállítaniuk az újabbnál újabb államellenes bűncselekményeket. Majoros őrnagy is eredménytelenül próbál hátrébb húzódni a tűzvonalból: mindig jön egy újabb feladat, amit meg kell oldani, így az áhított nyugdíjazás is egyre távolabbinak tűnik. Cserhalmi Dániel „civilben” környezetgazdálkodási agrármérnök, az Állatorvostudományi Egyetem Növénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Kamaszkora óta ír, ÁVH-regényeinek sora a legutóbbi A Szabadság hadművelettel együtt immár három kötetet foglal magában.
Mikor? 05. 13. szombat 20:30 Hol? KÖNYVES SZÍNPAD Kristály Színtér
Több információ erre>>>
Friss krimi ‒ Bánhidi Lilla: Sorsod Borsod és Gráczer L. Tamás: Az úr szukái közös kötetbemutató
Vannak helyek, ahonnan sosem szabadulsz. Ahonnan elköltözni talán, de távozni nem lehet. A spirituális vonzás a galaxis túlvégén is megtart, ahol a Föld gravitációja már érzékelhetetlen. Alexa – sikeresnek tűnő self-made-woman, aki vidékiként építette fel magát a fővárosi média könyörtelen világában, ugyanúgy, mint megalkotója –, azt hiszi, rég maga mögött hagyta múltját és szülőhelyét. Ám a sziporkázó légvár, amit az életének nevez, köddé válni látszik. Ha más nem is érzékeli, ő tudja: az összeomlás csak idő kérdése. Hogy az alapoktól kell újraalkotnia mindent. Egy gyilkosságsorozat, melyet az egész ország döbbent borzalommal figyel, lehetőséget ad számára, hogy bizonyítsa rátermettségét oknyomozó riporterként. Beleássa magát az ügybe, és ahogy egyre többet tud meg a brutális kegyetlenséggel kivégzett, gyönyörű lányok történetéből – melynek szálai gombafonalként hálózzák be szülővárosa földjét –, egyre személyesebbé válik számára az ügy. A végzet pedig visszavezeti őt a kezdetekhez. Borsodba, elfeledettnek hitt szerelméhez és feldolgozottnak hitt traumáihoz. Bánhidi Lilla első krimijének hőse versenyfutásba kezd az idővel és a titokzatos, tökéletesnek tűnő gyilkossal, ám hogy a célszalagnál mi vár rá, mindenki számára rejtély. A Prae kiadó KrimiMa sorozata a Sorsod Borsod megjelenésével újabb remekművel gazdagodott, amely a hagyományokhoz híven körömrágósan izgalmas, mellbevágóan fordulatos, és úgy minden ízében hazai, hogy a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő regény.
Buda, 1464. forró nyara. Marcus, a hóhér nap nap után végzi dicstelen munkáját az Úr nevében, a fáradalmakat pedig kedvese, a Molnár utcai fürdőházban dolgozó Regina karjaiban piheni ki. Egy augusztusi délutánon azonban az anyakirályné, Szilágyi Erzsébet különös feladattal bízza meg: derítse ki, mi zajlik a Szűz Mária-sziget zárdájában, ahol egyre-másra halnak meg az apácák. Az idő sürget: az ország türelmetlenül várja, hogy Boldog Margitot a pápa végre a szentek sorába emelje – ám a halálesetek mindezt semmissé tehetik, és nem csak a klastromra, de a zárdát támogató uralkodóra is rossz fényt vethetnek. Míg egyesek Margit túlvilági bosszújára gyanakszanak, amiért az apácák néhány éve szakítottak „az Úr kutyáival”, a Domonkos-renddel, Marcus a titokzatos elhalálozások mögött sokkal evilágibb okokat sejt – ám hogy igazát bizonyítsa, meg kell találnia a gyilkost, legyen az bárki: akár egy szent, akár ember, akár az ördög. A budai hóhér sorozat második könyvében, A háromfa hölgye című nagy sikerű történelmi krimi folytatásában Marcus, az éles eszű, talpraesett hóhér és kedvese, Regina ezúttal a Nyulak szigetére indul, ahol a csodák és szentek misztikus világa várja őket – ennek hatása alól pedig az örökké kétkedő hóhér sem tudja magát kivonni… Gráczer L. Tamás krimije minden ízében izgalmas, a nyomozás hátterében pedig kirajzolódik a Mátyás korabeli Buda és a későbbi Margitszigeten álló zárda szövevényes, ármánykodással és kétes politikai szándékokkal terhes élete. Bánhidi Lillával és Gráczer L. Tamással Mészöly Ágnes beszélget.
Mikor? május 13. szombat, 20.30 Hol? Hajó
Több információ erre>>>
